Lesz a héten valami jó sci-fi a tévében?

Hát persze, és Tom Cruise rögtön kettőben is kőkemény akcióhős! De láthatjuk a szegény ember Mátrixát, ami sajnos elvérzett a nagy testvérrel szemben 1999-ben, és olyan klasszikus regényadaptációkat is, mint a Soalris vagy a Logan futása.

Hétfő: Különvélemény

Philip K. Dick kultikus sci-fi regényei és novellái már önmagukban is nagyon ütős sztorik a baljós, futurisztikus jövőnkről. Ráadásul ha ezek a régi történetek olyan rendezőzsenik kezébe kerülnek, mint Ridley Scott, Paul Verhoeven vagy Spielberg, akkor a végeredmény még az eredeti Dick-regényeknél is jobb. Nem véletlenül lett idővel kultfilm a Szárnyas fejvadász, Az emlékmás és a Különvélemény.

Utóbbit most a tévében is elcsíphetjük, és sokadszorra is drukkolhatunk Tom Cruise-nak, aki a jövőbe látó rendőrség tagjaként még azelőtt elkapja a rosszfiúkat, hogy azok elkövetnék a kitervelt bűntényeket - ám az egyik látomásból az derül ki, hogy el fog követni egy gyilkosságot, így a saját nyomozótársai elől kell menekülnie. Cruise mellett Max von Sydow és Colin Farrell is brillíroznak a szerepeikben, Spielberg pedig a fojtogató feszültséget a rá jellemző, akciódús humorral, azaz pókrobotos és autógyáras kergetőzéssel oldja fel. 

Kedd: Solaris

A lengyel születésű Stanislaw Lem legalább akkora ikonja a XX. századi sci-fi irodalomnak, mint Philip K. Dick, nem csoda, hogy az oldszkúl tudományos-fantasztikumra fogékony rendezők szeretik filmre vinni a műveit. Mi, magyarok a Pirx kapitánnyal és az 1-el álltunk a Solaris-filmek mellé, amelyekből az elsőt Andrej Tarkovszkij rendezte 1972-ben a Szovjetunióban, a másodikat pedig Steven Soderbergh Hollywoodban. Az első Solarist az orosz filmipar látványos válasznak szánta Kubrick 2001: Űrodüsszeiájára, és ez sikerült is: a mai napig egyformán szeretik mindkét lassan hömpölygő, elgondolkodtató alkotást a sci-fi rajongók.

A Soderbergh-féle Solaris lényegében a Tarkovszkij-féle Solaris remake-je. Egy maroknyi űrhajós a kozmosz túlfelén sikeresen felveszi a kapcsolatot egy plazmaóceán kinézetű, idegen létformával. Ám az telepatiksu úton belemászik az agyukba, és valóra váltja a legtitkosabb vágyaikat és félelmeiket, így a főszereplő, George Clooney ugyanúgy az exfeleségével kerül idegőrlő, se veled-se nélküled viszonyba az űrhajón, ahogy korábban Donatas Banionis a szovjet verzióban. 

Szerda: Logan futása

A Solaris után jöjjön még egy sci-fi klasszikus, Logan futása. A film William F. Nolan és George Clayton Johnson azonos című, 1967-es regénye alapján készült 1976-ban, főszerepben a korszak közönségkedvenc D'artagnanjával, Michael Yorkkal és a szexszimbólum Farrah Fawcett-tel (bár Logan nem vele, hanem Jenny Agutterrel menekül a filmben).

A történet a távoli, disztópikus jövőben játszódik, ahol a háború, a túlnépesedés és a környezetszennyezés miatt a XIII. század embere már hatalmas kupolavárosokban élnek, ahol nincsenek betegek és öregek, csak 30 év alatti, folyton bulizó, tökéletes testű emberek. A harmincasok ugyanis mindig életüket vesztik egy rituális körtáncban, miután elkezd villogni a tenyerükben lévő, vörös kő - ám a címbéli főhős, Logan nem akar meghalni, inkább elmenekül ebből az embertelen civilizációból.

Csütörtök: A 13. emelet

1999-ben minden a Mátrix óriási sikeréről szólt. Én is ekkor kezdtem el hosszú, fekete bőrkabátot meg napszemüveget hordani, és azért kértem a ballagásomra Nokia márkájú bunkofont a szüleimtől, mert Keanu Reevesnek is lyen mobilja volt a Wachowski-testvérek filmjében. Csakhogy 1999-ben a Mátrix árnyékában készült egy másik virtuális valóságos sci-fi is A 13. emelet címmel, csak ez sajnos nem kapott akkora felhajtást, és a main napig sem számít kultfilmnek egy maroknyi rajongó körén túl.

442066.jpg

Semmiképp sem akarom elspoilerezni ezt a filmet azoknak, akiknek eddig kimaradt Josef Rusnak low budget sci-fije. Legyen elég annyi, hogy itt nem egy zöld pixelekből felépített, XX. századi álomvilágban élnek az űrrobotok rabságában sínylődő, biokajaként funkcionáló emberek, hanem a '30-a évekbeli Los Angelesben tűnik fel egy fedorakalapos fickónak (Craig Bierko) és a noirok kötelező femme fatale-jának (Gretchen Mol), hogy ez nem is valóság, csak egy zöld pixelekből, számítógépekkel kreált környezet. 

Péntek: A holnap határa

Mikor már azt hittük, hogy a Csillagközi invázióban és az Idétlen időkigben mindent elmondtak, amit a futurisztikus háborúkról és az időhurokról lehetett, jött Tom Cruise, és A Bourne-retély rendezőjével, Doug Limannel olyan időhurkos űrháborús látványmozit forgattak, hogy attól minden sci-fi rajongó a gatyájába csinált örömében!

Itt sem spoilereznék többet annál, amit anno a trailerben is felvillantottak a készítők: Tom Cruise a történet elején egy nyüzüge szélhámos, aki meg akarja úszni a mimikeknek nevezett űrlények elleni háborút, de a katonák elviszik kiképzésre, aztán ledobják a front közepén, hősünket pedig széttépik az idegenek csápjai. Csakhogy ezután feléled, megint a katonák között találja magát, akik megint ledobják a front közepén, és ott megint megölik az ufók, bár most már egy kicsit odébb. Tom Cruise tehát folyton meghal, feléled, harcol, meghal, feléled, pont úgy, ahogy egy videojátékos a virtuális csatatéren, miután kitapasztalta a gépe előtt ülve, hogy honnan ugranak elő a poligonszörnyek. A holnap határa 2014 egyik legnagyobb meglepetése volt az ötlettelen Hollywood részéről (oké, ez is egy könyvadaptáció valahol), ezért aki akkor látta, nézze meg újra, aki pedig kihagyta volna, sürgősen pótolja!