Maszkulin rémálom

Minden férfinéző rémálma válik valóra Mitchell Lichtenstein filmjében. Mivel a horror műfaj nézőtáborának jókora részét ők alkotják, rettentő kiváncsi vagyok, kik lesznek azok és vajon hányan, akik végül bemerészkednek a Mély harapásra. A film alapötlete ugyanis nem afféle jótékony, eltávolítható rettegést táplál, hanem egy sokkal kézzelfoghatóbbat: a kasztrációs félelem ősibb, tudattalanabb és életközelibb annál, mint mondjuk hogy jön-e a zombihadsereg, vagy nem. Vagyis minden elismerésem a férfinézőké.

Mitikus félelem
A Mély harapás remake, egy 2002-es japán horror, a Kiseichuu: kiraa pushii (azaz "Killer Pussy") az előzménye, de téma természetét tekintve nem ez az egyetlen film - egyáltalán, alkotás - amely foglalkozik vele, legutóbb például a Titanic Filmfesztiválon láthattunk egy mexikói rövidfilmet, amelyben a többszörösen abuzált lány így állt bosszút... A bekebelező, kasztráló, veszélyes nőiség szimbóluma a "vagina dentata" névre hallgató fogalom, a férfi ősi, mitiologikus félelme attól, hogy a szexuális aktus során "bekebelezik".

Horror?
Úgy tűnik, a Sundance Filmfesztivál hozza a formáját, az elitistább él-amerikai fesztiválokhoz képest nem mellőz műfajokat, így a horrort sem - ez azon is mérhető, hogy a Mély harapás főszereplője, Jess Weixler drámai alakítását a zsűri külödíjával jutalmazták. Sok műfajtársától eltérően a film említett szimbolikája egyértelműen lefejthető, s talán ezért is vehető komolyan, s adhat okot például konyhapszichologizáló kritikusi fejtegetésekre.

A történet
Hősnője Dawn (Jess Weixler valóban hátborzongató alakítást nyújt a saját testével kapcsolatos paradox érzéseket megélő tini szerepében), a helyszín a tipikus kertvárosi Amerika, csak épp itt az élére nyírt fűvel körülbelül egyenértékűvé válnak a szobabelsők, amelyek egy amerikai tinédzser életét meghatározhatják: saját szobák, matracok, hátsó udvarok, garázsok. Dawn nem sokban különbözik az ottani tizenévesek egyes konzervatív rétegeitől, akik szüzességüket a nászéjszakáig szeretnék megőrizni. Illetve egyvalamiben mégis más, mint a többi lány: neki fogak vannak a hüvelyében. Az első áldozat hamarosan meg is érkezik, új diák, a neve Tobey. Tobey sajnos nem túlságosan úriember és egy hevessé váló randin leteperi Dawnt - a fogadtatás pedig több, mint barátságtalan. Innentől kezdve aki szexuálisan érintkezik a lánnyal, sajnos hasonló sorsra jut.

"Csak erős idegzetűeknek"
A Mély harapás igaz rémálom, nőnek, férfinak egyaránt. Nagyfokú érzékenységgel megrajzolt, sokszor abszurdba hajló (például az olyan jelenetek miatt, mint amelyikben a leharapott pénisz gazdája versenyt szemez a lesben ülő, érdeklődő kutyussal a "zsákmányért") mese, izgalmas színészi alakításokkal (John Hensley például ismerős is lehet a Kés/alatt című sorozatból). Csak erős idegzetűeknek, azt hiszem, régen ez volt kiírva a különlegesen félelmetes filmek elé a tévében, figyelmeztetésként. Hát én is ilyesformán ajánlanám a Mély harapást: nekik. Aztán az, hogy van-e valami a rendellenesség hátterében, vagy csak az irracionális félelemkeltés öltött újabb formát, ez esetben női nemi szerv formájában - derüljön ki a moziban.

Kinek ajánljuk?
- azoknak, akik bírják a rettegést
- akik kíváncsiak arra, mit hozott ki Mitchell Lichtenstein az eredetiből

Kinek nem?
- férfiaknak, legalábbis csak saját felelősségre
- nőknek, mert most megtudhatják, hogy mitől rettegnek a legjobban a férfiak

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu