Ráérős forradalom – A hét filmje: Az Éhezők Viadala - A kiválasztott befejező rész

A címben is benne van, ez a sikerszéria befejező része, a lezárás, még szép, hogy az ember valami nagy durranást vár búcsúzóként, és nem egy halk nyögést, amellyel minden szereplő és készítő jelzi, hogy a részéről letudta a munkát, és küldjék a pénzt!

Amennyiben érdemes összefoglalni, ott tartunk az utolsó rész elején, hogy az utópisztikus Panem országának minden elnyomott körzete felkel a diktatúra ellen, nekem pedig csak most esett le, hogy a Panem szó a régi római mondásból a kenyeret és cirkusztból – panem et circenses – ered. Eközben a Poszáta névre keresztelt Katnisst a manipulatív Coin elnök afféle PR eszközként használja egy csapat kommandós élén, de a lánynak is megvan a maga terve, saját kezével akarja megölni a gaz Snow elnököt, miközben MÉG MINDIG az elszánt tekintető, bár agymosott Peeta és a fess Gale között őrlődik, pedig az első rész óta tudjuk, kit fog választani. Az Éhezők Viadala - A kiválasztott befejező rész ettől még lehetne izgalmas, a felállásból fakadóan egy tempós kommandós film tiniknek, hiszen Katniss és állig felfegyverzett barátai Capitol csapdákkal teli utcáin haladnak előre, hogy aztán BUMM – megálljanak pihenni. Komolyan, amint haladnak két utcányit, valaki javasolja, hogy most jó lenne kicsit pihenni, a többiek lelkesen bólogatnak, és a fogyatkozó csapat üldögél egy kicsit, kiégett házban, a csatornában, a pincében, üres palotában. Ez semmiféle dramaturgiai célt nem szolgál, mert csak kicsit fáradtan néznek maguk el, esetleg megnézik a híradót – nem viccelek! -, majd újra felszedelőzködnek és megindulnak. 

Nem én vagyok a célközönség, ez világos, de egy filmnek, a dramaturgiának célcsoporttól függetlenül össze kell állnia, fel kell vennie egy ritmust, teremtenie kell egy atmoszférát, és engednie kell a színészeket eljátszani karaktereiket, de ez itt csak percekre történik meg, aztán mindenki pihizik egy kicsit. A majdnem 140 perces játékidőt még egy roppant elnéző vágó is könnyen a felére rövidítette volna, és akkor már lenne miről beszélni, és egy fontos mozzanat sem maradt volna ki: Jennifer Lawrence így is beöltözött volna pár különböző ruhába, miközben Woody Harrelson biztatóan néz rá, Donald Sutherland kicsit vicsorogna, szegény Philip Seymour Hoffman pedig a bajsza alatt somolyogna, amíg Julianne Moore erölködik, és kész. Nehéz dolog egy olyan filmben csalódni, amivel szemben nem is voltak elvárásai az embernek, de most összejött! És a végére maradt egy kínzó kérdés: csak nekem tűnik úgy, mintha a Josh Hutcherson által alakított Peeta Mellark tisztára olyan lenne, mint a Barátok közt Petije?

Pontszám: 10/3

Kinek ajánljuk? Az Éhezők diadala hardcore rajongóinak, és persze tiniknek, de csak fenntartásokkal. Önmagában nincs azzal semmi baj, ha kifejezetten tiniknek készülnek nagy költségvetésű, és óriási marketingkampánnyal felvezetett, majd több folytatásban rétestésztaként elnyújtott filmek, mert minden korosztálynak jár a szórakozás, ha ez valóban szórakoztatás és nem csupán a pénzükre utaznak. Ajánljuk továbbá kezdő díszlet- és kosztümtervezőknek és azoknak, akik egy percet sem élhetnek Jennifer Lawrence nélkül.