Rémes szülők a mozivásznon

  • Vízer Balázs / PORT.hu

Néha nehéz munka a gyereknevelés, és vannak, akik egyszerűen nem alkalmasak erre a feladatra, ami néha szórakoztató, mint a most mozikba kerülő Rossz anyákban, de többnyire rémes eredményekhez vezet.

Apafej (1999)

Volt idő, amikor Adam Sandler remek, szerethető komikusnak számított és nem idétlen, lusta naplopónak – vagy akkor is az volt, csak még nem láttunk át rajta? Én speciel annak idején odavoltam az Apafejért, és ezzel nem csak én voltam így, mivel bemutatásakor sokáig listavezető volt, ma viszont kicsit elszörnyedek rajta. Hőse, a semmittevő, 32 éves Sonny (Sandler), azzal nyerné vissza barátnője kegyeit, hogy egy véletlenül hozzá sodródó – anyját elveszítő – kisfiú apjának áll. Legalábbis ezt hazudja a gyámügyön, apaként pedig gyakorlatilag azt mondja szegény gyereknek, hogy tegye azt, amihez kedve van. Ez elsőre jól hangzik, de gyakorlatilag olyan, mintha semmit sem mondana, semmiféle iránymutatást vagy tanácsot, segítséget nem adna az olyan dolgokhoz, amikhez egy gyereknek sincs kedve – spenót, fogmosás, védőoltás, stb. -, viszont megtanítja arra, hogy milyen vicces a kapualjba hugyozni és az, ha a gördeszkások elé egy kis fadarabot dob, hogy hatalmasat essenek!

 

Vérző olaj (2007)

Paul Thomas Anderson filmje minden szempontból zseniális, és ugyanez mondható el a főszereplő, Daniel Day Lewis alakításáról, aki egyformán tökéletes keményen dolgozó, álmaiért mindent feláldozó üzletemberként és szívtelen szemétládaként. Daniel Plainview boldogulását a felfutóban lévő olajiparban keresi, emellett pedig a nevére veszi egyik, balesetben elhunyt munkása fiát, H.W.-t. Ez szép dolog, gondolhatnánk, de   Plainview-nak elsősorban azért van szüksége a gyerekre, mert „családos emberként” jobban megbíznak üzletfelei, és amikor a kisfiú egy másik balesetben a hallását veszíti – egyáltalán, mit keresett a srác egy olyan veszélyes helyen – egy idő után megszabadul tőle. Amikor a felnőtt H.W. megkeresi, hogy lezárják ügyeiket, képtelen egyenrangú félként kezelni, és kigúnyolja süketségét – igaz, ekkor már hősünk sem az, aki egykor volt.

Ragyogás (1980)

 

Stanley Kubrick remekműve a tökéletes útmutató a rossz apasághoz, Jack Torrance pedig esélyes a legrosszabb apa a világon címre. Persze, tudjuk, megőrül, megszállja a hely szelleme és nem beszámítható, de eleve miért hurcolta el a családját az isten háta mögé, ahol kisfiának se iskolája, se barátai, se játékai nincsenek? Milyen apa az ilyen? Jack elfuserált író, aki azt reméli, hogy a Sziklás-hegységben lévő, télen a világtól elzárt, szebb napokat látott luxusszállóban vállalt gondnoki állás lehetőséget biztosít számára a nyugodt munkához, ám a hotel szó szerint az agyára megy. Stephen King remek karakteréből Jack Nicholson gyúrt igazán emlékezetes őrültet – némileg eltérve a regény ritmusától -, ami olyan emlékezetesre sikerült, hogy minden apák napján ezernyi Ragyogás mém lepi el az internetet, és nem véletlenül.

 

Star Wars: A Jedi visszatér (1983)

Jack Nicholson gonosz apukájának csupán útban van a családja, ezért támad rájuk, a Csillagok háborúja főgonoszának viszont a saját fiával való leszámolás a legfőbb programpontja. Igen, rólad beszélünk, Darth Vader, és ne takarózz azzal, hogy az uralkodó akarta így, és hogy a Sötét Oldal tényleg jó hely! Tudjuk, persze, hogy az egykor szépreményű, de megtévedt jedi lovag végül részben jóvá teszi a bűneit egy résszel később, de A Birodalom visszavágban még a lehető legrosszabb színben mutatja magát. Amikor tőrbecsalt fia megtagadja, hogy csatlakozzon a gonosz birodalomhoz, egyszerűen levágja a kezét és letaszítja a feneketlen űrmélységbe. Hát csinál ilyet egy rendes apa?  És mindezt miért? Natalie Portmanért és egy régi szerelemért?

 

Szörnyek keringője (2001)

Két borzalmas szülő ad egymásnak groteszk találkozót – de más-más családot képviselve -, hogy végül egymásra találhassanak a „Nahát, te is pokollá tetted a gyermeked életét?” felkiáltással. Leticia (Halle Berry) férje a halálsoron várja az utolsó napját, a nő túlsúlyos, elhanyagolt  fiával szinte már várja az ítélet végrehajtását – mentségre mondva, tizenegy év telt el a tárgyalás óta. A börtönben dolgozó rasszista, paraszt Hank (Billy Bob Thornton) sosem fogadta el igazán érzékeny, felvilágosult fiát, aki végül öngyilkosságot követ el. A nő és a férfi véletlen találkoznak, viszonyt kezdenek, és az a büntetésük, hogy mindent megtudjanak a másikról. Marc Forster filmje nem szépít semmit, Halle Berry nagyszerű benne – meg is kapta az Oscart érte - Billy Bob Thornton pedig a világ leghitelesebb bunkója.

 

Precious - A boldogság ára  (2009)

Eddig főleg a rémes apákkal foglalkoztunk, de térjünk át a szörnyű anyákra. Precious Jones, a zárkózott harlemi gimnazistalány élete nem tündérmese. A túlsúlyos, csúnya lányt az iskolában kiközösítik, apja gyerekkora óta szexuálisan zaklatja, a legrosszabb azonban az, ahogy otthon kegyetlen anyja terrorizálja. Mary, az anya állami segélyekből él, sosem dolgozott, sosem voltak álmai, megveti azokat, akik erről másként gondolkodnak, és úgy általában nem az a fajta, akit a szomszédunknak szeretnénk vagy akivel egyáltalán egy járművön utaznánk. Amikor lánya előtt felcsillan a lehetősége annak, hogy átkerüljön egy alternatív iskolába, ahol végre emberszámba veszik, önző édesanyjának azonnal keresztbe tesz neki. A szerepet démoni erővel megformáló rapper, Mo’Nique joggal kapott Oscart az alakításért, amitől a hideg futkározik az ember hátán.

Maisie tudja  (2012)

Van, amikor a szülök azt sem tudják, hogy ártanak a gyereküknek – sőt, ez a leggyakoribb eset. A hatéves Maisie a szüleivel él New Yorkban, Anyja öregedő rocksztár (a zseniális Julianne Moore), brit apja (a máskor vicces Steve Coogan) pedig műkereskedő. Igazából mindig is magukkal és egymással voltak elfoglalva, elhanyagolták a kislányukat. A kapcsolatukat kikezdte az állandó veszekedés, végül elválnak egymástól, és megindul a harc Maisie elhelyezési jogáért. A kislány a két szülő között ingázik, miközben azok új partnert találnak, Margót, Maisie volt dadáját, illetve a bármixer Lincolnt. Maisie gyermeki ártatlansággal nézi a körülötte folyó zűrzavart, és döbbenten érzékeli, hogy a két „új” szülő többet tud róla és jobban bánik vele, mint saját édesszülei. Henry James regényének modern adaptációja remek lecke arról, milyen szülők Ne legyünk.

Tudtok más rémes szülőket is a film világából? Írd meg kommentként!

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu