A kezdet

Az S.O.S. love stábja az S.O.S szerelem sikerét meglovagolva pénzt gyűjtött egy második körre, majd Sas Tamás rendező hosszas keresgélés után talált amerikai és orosz koproducert, így indulhatott a forgatás, ám a forgatókönyv látta kárát. Be kellett paszírozni egy orosz és egy amerikai szálat, és ennek következtében a bakugrások tömkelege landolt az amúgy is gyengécske könyvben. A főszereplő egy orosz milliomos csemete, aki anyja nyomdokain – naná – balettezni tanult, ám amikor anyu meghalt, hirtelen darkos-nihilista, meztelenmacskával otthon fetrengő, unatkozó liba lesz belőle. Adott a lány bátyja, aki csupa jóindulatból hajlandó lenne egy millát leperkálni – naná, hogy dollárt – azért, hogy a csajt összehozzák egy sorozatsztárocskával – természetesen a spontaneitás látszatát megőrizve. Megkeresi a már jól ismert ügynökséget, és itt kezdődnek a bonyodalmak, amelyek végén – naná – ott a boldog vég.

Gondok a cégnél

[img id=337257 instance=1 align=left img]A film persze önállóan is értelmezhető, de aki látta a "magyar változatot", nem fog örülni. A lapos, kiszámítható, borzalmasan életszerűtlen mondatokkal tűzdelt történet nem méltó az előzményhez. Sajnos elhangzik a "ha még Péter itt lenne" visszautalás, és ezzel a film megölt minden reményt. Hiszen itt második részről van szó, kiált fel magában a jól tájékozott néző, és a következő percben már zokog is magában.

Mert az első részben profi csapat, profin dolgozott, itt viszont már csak a leghülyébbek maradtak. Öcsi figurája a maga dundi bumfordiságában jól ki van találva, Hevér Gábor fixen hozza is újra, ám azért van egy kis kavarodás. Az első rész úgy ért véget, hogy Betty és Tomi is összejöttek a főszereplő Péter-Veronika páros mellett. Ehhez képest most Betti (nem y-nal!) Marcival jár (egyébként az IMDb-n Mark), aki nem tudjuk, hogy hogyan került a képbe. És azt sem tudjuk, hogy Ricsit, a cég másik főnökét honnan szalajtották, meg hogy a Tv2 érdekeltségű filmbe hogyan sikerült erre a szerepre Árpa Attilát beválasztani, aki ugye a jelenlegi állás szerint a nem Tv2-érdekelt Story4-en bohóckodik a Szerencsekerék című műsor kapcsán, de ez a szál messzire vinne, maradjunk csak a jelen opusznál.

A cégnél gondok vannak: az eddig vérprofi banda most össze-vissza bénázik, nem fizetik ki a számlákat, mert nincs miből. Aztán jön a megváltás, az új meló, mindenki ujjong, szuper, meg van mentve a cég. A gond csak az, hogy a kiszemelt sztárocska már nem Magyarországon tartózkodik. Ja, eddig nem is írtuk: az orosz mogul – naná – kis hazánkban él, a film gyakran emlegetett szponzorhoteljében, meg persze a sztár is itt forgat, mert mi vagyunk a Kelet-közép-európai Kánaán. A sztárocska aztán hirtelen hazamegy, Ricsinek és Marcinak – Öcsivel nehezítve – Amerikában kell virítania valamit. Kicsit kanyargós úton végül a magát sztárimitátornak álcázó sztárral (mekkora ötlet, anyám…) Magyarországra érkeznek, sikerül összehozni a kiscsajt a pasival, és mindenki boldog, lehet hátradőlni.

A néző meg egyedül marad a problémáival. A filmet például angolul forgatták, utószinkronnal, amivel semmi baj nincs, de ha például Kálloy Molnár Péter a maga testi valójában látható, akkor nagyfokú igénytelenség szinkronként is használni – egy apró, jelentéktelen mellékszereplő hangjaként, de hiába beszél az a bizonyos Los Angeles-i feka térképárus palóc tájszólással, ez nem elég ahhoz, hogy a turpisság ne derüljön ki.

Konkrétabban

Nehéz röviden leírni, hogy mi a baj a filmmel. Pontosabban dehogy, de azzal nem intézhetjük el, hogy szar az egész úgy, ahogy van. Mert pl. Hevér tényleg megtesz mindent, de ha Hujber Ferenc nem veszi a fáradságot arra, hogy valamiféle alakítást nyújtson, akkor nehéz dolga van a nézőnek, mert Hujber a főszereplő. Ebben a csapatban még Árpa is tehetségesnek tűnik, pedig az azért már nagy szó.

Az igénytelenség a részletekben is megmutatkozik: a régi táskás trükk (két táska van, az egyikben lóvé, a másikban kacat, de a béna szereplő a pénz helyett a plüssmacit viszi el a klotyóból) bejönne, ha nem lenne kiszámítható, és nem Chenson feliratú táska lenne az a bizonyos, amely márka a kínai ipar nagy ajándéka a magyar fogyasztónak. Namost: ha a két tulaj közül az egyik amerikai, akkor a filmkészítők hanyagságára vagy a mesebeli magyar nagynénire foghatjuk a dolgot, de én inkább az elsőre szavaznék…

Igazából kicsit megkapargatva a netet mégsem veregethetjük meg a saját vállunkat, hiszen a film az IMDb-n mint "S.O.S. Szerelem! 2." szerepel, amely tény a film körüli káoszt növeli: ezek szerint nálunk nem második rész, de a nemzetközi piacon igen. Akkormostmivan?

Szponzorvilág

Már az első résszel is komoly bajok voltak a termékmegjelenítések kapcsán. Egy-két jelenetet leszámítva tovább durvult a helyzet. A szereplők pl. az iwiwen tájékozódnak a Facebook helyett, és ez egy amerikai színész viszonylatában, khm, legalábbis érdekes. De a kedvencünk mégis két apró jelenet. Az egyikben a sztár és a milliomos csemete szponzorételszállító műanyag dobozából majszolja az ebédet (igen, olyat, ami félkész, és mikróba kell tenni a tökéletes állag eléréséhez). A másikban az amúgy remek Elek Feri bádogdobozból, kézzel kotorja ki a szponzorkonzerv töltött káposztát, ügyelve arra, hogy a szponzorfelirat a kamera felőli oldalon legyen.

Pozitívan

Igyekszünk valami jót is kiemelni ebből a posványból, de nem nagyon sikerül. Maradjunk annyiban, hogy a film legjobb jelenete az, amikor az első rész legelején összehozott Kautzky Armand-Kéri Kitty páros házasságát próbálja meg az ügynökség egy beiktatott szeretővel megmenteni…

Sajnos ezt a röpke két percet csak akkor fogod tudni értékelni, ha láttad az első filmet. Ha nem láttad, kínszenvedés, valódi kínnal és valódi szenvedéssel. Inkább maradj otthon és rendelj egy pizzát, esetleg nézd meg hozzá az első részt – bár azzal is csínján kell bánni…

Kinek ajánljuk?
- Hevér Gábor rajongóinak.
- Akit nem zavarnak a termékelhelyezések.
- Aki szeretné Daryl Hannah-t és Billy Zane-t magyar filmben látni.

Kinek nem?
- Akit zavarnak az átgondolatlanságok.
- Árpa Attila fanoknak.
- Csányira váróknak.

3/10