13 tévétörténeti érdekesség a televíziózás világnapjára

  • Szűcs Gyula / PORT.hu

Idézzük fel együtt a Kacsamesék megszakítását, a Dallas elindulását, Janet Jackson Super Bowl-os villantását és a lapostévét már 1939-ben feltaláló Tihanyi Kálmánt a Port.hun e jeles napon.

Ma, azaz november 21-én tartják meg 1996 óta minden évben a televíziózás világnapját. 23 évvel ezelőtt ugyanis az ENSZ tagállamai erre a napra szervezték meg a World Television Forumot, vagyis televíziós világfórumot, melynek az volt a nem titkolt célja, hogy a világ országainak televíziós társaságai olyan témákat állítsanak középpontba, mint a béke, az együttműködés, a fejlődés. A jeles nap alkalmából összegyűjtöttünk 13 emlékezetes dátumot, amelyek ugyan nem olyan magasztos dolgokról szóltak, mint a világbéke, de mindenképpen érdekes pillanatok voltak a hazai és nemzetközi televíziózás történetében.

Kíváncsi tévénézők a budapesti Kossuth Lajos utca 2/b-ben található KERAVILL szaküzlet emeleti bemutatótermében, 1958-ban (fotó: Fortepan.hu)

 

1924: Tihanyi Kálmán feltalálja a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszert. Bár Paul Nipkow Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét, a katódsugárcsövet pedig Karl Ferdinand Braun fejlesztette ki 1897-ben, a modern televíziózás egyik úttörőjének Tihanyi Kálmán tekinthető.  Az 1897-es születésű, felvidéki magyar feltaláló 1924-ben jött rá a katódsugárcsövek újszerű felhasználására, 1926-ban hivatalosan is szabadalmaztatta Magyarországon a technológiát, ezt követően kereste meg őt 1928-ban a Radio Corporation of America (RCA), és megvásárolták a szabadalmait. Tihanyi 1939-ben már kitalálta a plazmatévék előfutárát, a festményként a falra akasztható(!!!) lapostelevíziót, melynek gyártását a háború utáni Magyarországon tervezte beindítani. A Ganz és a Láng gyárakban megépített, hadititoknak számító találmányait azonban nem adta át a németeknek, ezért 1944-ben hűtlenség vádjával letartóztatták és bebörtönözték. A háború után számos újabb találmányon dolgozott, ám a megfeszített, őrült munkatempója miatt kapott második szívrohamát 1947-ben már nem élte túl.

Tihanyi Kálmán, mint a brit Légügyi Minisztériumban (kép: Wikipedia

 

1932: Nagy-Britannia elkezdi a kísérleti műsorszolgáltatást a BBC fennhatósága alatt. A brit közszolgálati csatorna, vagyis a British Broadcasting Corporation 1922-es megalapításától kezdve az igényes ismeretterjesztő és szórakoztató tévé- és rádióműsorok élharcosa volt, és a mai napig a közmédia zsinórmértékének szokás tartani. A kísérleti tévéadások 1932-ben kezdődtek meg a csatornánál, 1936. augusztus 26-án pedig adásba került a legelső hivatalos BBC-tévéműsor is: egy Helen McKay-dal.

 

1929: a Bell laboratórium már bemutatta a színes televíziót! Egészen elképesztő belegondolni, hogy míg jelen sorok írójának családja 1989 környékén cserélte le a kiszolgált fekete-fehér Videoton tévéjét egy színes Orion Ciklámenre, addig az Alexander Graham Bell által megalapított, amerikai Bell Telephone Laboratoriesban (ma: Nokia Bell Labs) már gyártottak színes tévét.

Az első televíziók egyikéről adott tudósítás a Tolnai Világlapja oldalán, 1928-ban (forrás: Wikipedia)

 

1939: az Amerikai Egyesült Államokban az NBC megkezdi első televízióadását. A korábbi kísérleti adások után 1936. július 7-én már az 1926-os alapítású National Broadcasting Company is elkezdte sugározni a saját tévéadását (érdekesség, hogy a cég tulajdonosa 50%-ban az RCA, azaz a Radio Corporation of America volt). Az adást az Empire State Building tetején lévő antennán keresztül sugározták, és igazi vegyesfelvágott volt: az amerikai lakosság néhány beköszöntő szöveg után a vidáman integető Roosevelt elnököt, vonatokat és balettosokat láthatott az otthoni tévékészülékén.

 

1954. szeptember 12.: elindul a CBS-en a Lassie sorozat. Az NBC már az első sikeres évét követően riválist kapott az amerikai tévés piacon, ekkor alakult meg ugyanis a Columbia Broadcasting System, azaz a ma is létező CBS tévécsatorna. Egyik legkedveltebb és leghosszabb életű műsoruk, a Lassie sorozat 1954 őszén került adásba, és egészen 1971-ig (majd egy csatornaváltást követően 1973-ig) futott. Ezalatt 547 epizód került adásba, ami miatt máig ez az egyik leghosszabb, megszakítás nélkül futó főműsoridős sorozat az amerikai televíziózás történetében.

 

1955. szeptember 10.: elindul a Gunsmoke című westernsorozat. Szintén egy rekorder a CBS sorozata, ami 1955 és 1975 között 635 epizódot élt meg, amit csak nemrég előzött be a Simpson család. 1962 és 1965 között a fiatal Burt Reynolds is szerepelt benne.

 

1957. május 1.: a Magyar Televízió megkezdi hivatalos adását. A legelső hazai tévéműsorunk a május elsejei felvonulási ünnepség és a Hősök terén rendezett MSZMP-nagygyűlés volt (az esemény érdekessége, hogy fekete-fehér és színes filmhíradó is készült róla). Előtte természetesen az MTV is tartott kísérleti adást – 1954-ben, ahol a bemondó, Bán György még a kedves hallgatókat köszöntötte. Volt egy kísérleti adás 1955 nyarán is: a képernyőn megjelent a Mágnás Miska című film részlete, utána a Magyar Filmhíradó képsorai, végül az első bemondónő, Mednyánszky Ági közölte, hogy a Magyar Televízió kísérleti adását látják.

 

1960. szeptember 26.: a Kennedy-Nixon tévévita. A tévéközvetítés, ami lényegében eldöntötte az elnökválasztást (igaz, csak egy hajszállal, mindössze 0,2%-kal) John Fitzgerald Kennedy javára. A bizonytalan szavazók közé tartozó tévénézők ugyanis a felmérések szerint a közvetítés után szívesebben voksoltak a jóképű, fiatalos Kennedy-re (aki egyébként is profin használta a tömegmédiát és a közvélemény-kutatásokat), mint a modern technika lehetőségei miatt kissé feszengő, Nixonra.

 

1969. július 20.: a holdra szállás tévéközvetítése. Tévétörténeti szempontból is nevezetes esemény történt 50 évvel ezelőtt (itt emlékeztünk meg egy hosszabb cikkben róla): ekkor lépett először ember a Holdra és ekkor hangzott el Neil Armstrong szállóigévé vált mondata is: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” Sokan a tévé előtt ültek, és tátott szájjal nézték élőben, hol tart a korabeli tudomány. Hazai vonatkozású érdekesség, hogy a szocialista Magyarországon is leadták felvételről az amerikaiak holdra szállását, mivel a Dunántúlon már fogható osztrák tévé élőben közvetítette azt, így az MSZMP vezetése jobbnak látta, ha a legális útra tereli a becslések szerint 2 millió űrkutatás iránt érdeklődő honi tévénézőt. Bár sokan a mai napig is úgy gondolják, hogy a holdra szállás egy nagy kamu, és a tévés közvetítést Kubrick rendezte meg egy stúdióban, valójában ausztrál mérnökök biztosították 600 millió ember számára a technikát ahhoz, hogy Armstrongék első lépéseit a nappaliban is követni lehessen. A NASA emberei az élő tévéközvetítéshez szükséges, méregdrága parabola-antennát egy ausztrál birkafarm kellős közepére telepítették, a kedvezőbb vételi viszonyok miatt – a közvetítést levezénylő ausztrál csapatról 2000-ben film is készült, Sam Neill főszereplésével.

 

1978. április 2.: elindult a CBS-en az 1991-ig futó Dallas. Az olajban utazó Ewingok izgalmas családi civódásain 358 epizódon (majd később néhány tévéfilmben és egy pár évados újabb sorozatban) csámcsoghattak az amerikai nézők, amivel ez a széria nagyon sokáig harmadik volt a Gunsmoke és a Lassie mögött a legtovább vetített sorozatok toplistáján. 1990 decemberétől Magyarországon is kirobbanó sikerrel vetítette a Magyar Televízió, hiszen gyönyörűen bemutatta nekünk a rendszerváltás után nyakunkba szakadt, vadkapitalista szabadság közepette, hogy bizony a whiskyt vedelő texasi olajvállalkozóknak is főhet olyanok miatt a feje, mint hogy zuhan a részvények ára, vagy hogy Jockey már megint félrelépett. Vagyis a nyugati jólétben sem biztos, hogy boldogabbak az emberek, mint mi, akiknek csak a Szomszédok jutott, az ügyeskedő Gábor Gáborral meg Gazdagrét Batmanjével, Vágási Ferivel.

 

1989. december 17.: elindul a Simpson család. Idén a 636. részével Matt Groening kultikus sárga  átlagcsaládja lett a legrégebb óta futó, mindig új epizódokkal jelentkező főműsoridős amerikai tévésorozat: megdöntötte ezzel a Gunsmoke korábbi csúcsát. Az atomerőműben dolgozó, bugyuta Homer, a kontymagassági világrekordot tartó Marge, a mindig minden kópéságra kapható Bart, a kis zsenigyerek, Lisa és a mindig láb alatt totyogó Maggie népszerűsége mostanra olyan figurákéval vetekszik, mint Mickey Egér és Superman! A siker nem véletlen, hiszen Simpsonék a mindenki által jól ismert hétköznapi helyzeteket, a legismertebb sztárokat és politikusokat valamint a legnagyobb filmsikereket figurázzák ki harsány humorral.

 

1993. december 12.: A kacsamesék megszakítása. Antall József halála ugyanúgy beleégett a magyar gyerekek emlékezetébe, mint az amerikaiaknál a JFK-gyilkosság időpontja. Ezen a szomorú vasárnapi napon a legjobban várt hétvégi program az MTV 1-es csatornáján, a Disney-mesedélután elején vetített Kacsamesék című rajzfilmsorozat volt egy gyerek számára. A gonosz bálna című rész azonban váratlanul megszakadt, pont akkor, amikor Dagobert bácsi megtudta, hogy egy tengeri szörny felfalta a fagylaltrakományát. Ezután percekig csak MTV logó és gyászinduló ment a tévében, majd az akkori belügyminiszter, egyben az Antall utáni új miniszterelnök, Boross Péter mondott beszédet.

 

2004. február 1.: Janet Jackson villantása a Super Bowl-döntőben. Máig emlékezetes Janet Jackson és Justin Timberlake duettje, amit a 38. Super Bowl-döntő szünetében adtak elő, ekkor történt meg ugyanis minden adásszerkesztő rémálma: az énekesnő élő adásban mellbimbót villantott! Helyesebben: Justin Timberlake tépte le róla egy félresikerült mozdulattal a ruháját (hogy véletlenül vagy direkt, sosem derült ki). Az eset után a meccset közvetítő CBS is változtatott az élő műsorok sugárzásán, azóta van pár másodperces csúszás, hogy legyen idő megszakítani a közvetítést. Emellett állítólag a YouTube is azért született meg, hogy az ilyen bakikat később bárki visszanézhesse online (és dőljön a pénz a kattintásokból a fejlesztőknek).

Parno Graszt nagykoncert
2020. február 14., 20:00, MÜPA Parno Graszt nagykoncert

Vendég: Ferenczi György

Jegyvásárlás