Nemcsak a szerepek, maguk az alkotások is kultfilmekké váltak.
„A hagymához is hagymát eszem”, mondja Schneider Mátyás a Hyppolitban, és bármennyi feldolgozás készül a történetből, erről a kijelentésről mindenkinek Kabos Gyula jut eszébe. A pofonosztó Ötvös Csöpiről tudjuk, hogy az nem lehet más, mint Bujtor István, és Pelikán József gátőr neve meg összeforrt Kállai Ferencével. Hat színészt mutatunk be egy-egy kultikus szereppel. (Persze, van még jó néhány, a tévéfilmek és -sorozatok között pláne...)
Kabos Gyula – Schneider Mátyás (Hyppolit, a lakáj, 1931)
A közhiedelemmel ellentétben nem a Hyppolit, a lakáj volt az első magyar hangosfilm, hanem A kék bálvány Jávor Pállal, mégis a Hyppolitból lett kultfilm. A fekete-fehér filmvígjáték felvonultatta a korabeli híres színészek javát. A legemlékezetesebb figura Kabos Gyula, ő Schneider Mátyás fuvarozót játssza, akinek családjához beköltözik az úri világból érkező, Csortos Gyula alakította lakáj, és fenekestül felforgatja az életüket. Emlékszel arra a részre, amikor Hyppolitot így „marasztalja" Schneider? „Kitölti a felmondási idejét, és minden nap végig fogja nézni, hogy én nem szmokingban eszem a vacsorát, hanem ingujjban. És a libasülthöz hagymát eszek. Mindenhez. A hagymához hagymát eszek, a halat pedig késsel fogom enni, két késsel. A feleségem annyit eszik, amennyit akar. Ilyen kövér lesz...”
A film még játékban van a Nagy Film-szavazásunkon, itt tudod leadni rá a voksodat!
7 érdekesség, amit tuti nem tudtál a Hyppolit, a lakájról
Bár sokan így hiszik, nem ez volt az első magyar hangosfilm. Bajor Imre a Hyppolit színpadi verziójának köszönhette Oli úr szerepét.
Tovább
Törőcsik Mari – Mari (Körhinta, 1956)
Ez volt a 21 éves Törőcsik Mari első filmszerepe. Fábri Zoltán alkotása Sarkadi Imre novellája alapján készült, és 1956-ban Cannes-ban Arany Pálmára jelölték. A film hazai sikert és nemzetközi ismertséget hozott az ifjú színésznőnek. A nemzetközi sajtó ódát zengett a Körhintáról, a leglelkesebb rajongója a mindössze 24 éves François Truffaut volt, aki akkor még kritikusként dolgozott.
A női főszereplőt egyébként a filmesek nehezen találták meg, Sarkadi Imre író meggyőződése volt, hogy a magyar színésznők között nincs, aki jól eljátszhatná Pataki Marit. Mikor Fábri majdnem lemondott arról, hogy megtalálja a megfelelő szereplőt, meglelte a Színművészeti Főiskola növendékét. „Pályája legkezdetén, a szakmai tudás küszöbén, torkában dobogó szívvel, reszketve vágott neki a feladatnak. Ha volt valaha viasz, mely átforrósodott és engedelmessé vált a szobrász kezében, ő ilyen viasz volt…” – nyilatkozta egy 1989-es interjúban az alkotó Barabás Klára filmtörténésznek.
A film még játékban van a Nagy Film-szavazásunkon, itt tudod leadni rá a voksodat!
10 dolog, amit nem tudtál a Körhintáról
Fábri Zoltán csodálatos alkotását vétek lenne kihagyni, és mi javasoljuk az alábbi érdekességekkel való ismerkedést is, hiszen filmtörténeti jelentőségű műről van szó.
Tovább
Sinkovits Imre – Molnár Ferenc (A tizedes meg a többiek, 1965)
A film 1965-ben a Magyar Játékfilmszemlén a társadalmi zsűri fődíját és a szakmai zsűri rendezői különdíját kapta, továbbá elismerték Sinkovits Imrét is a legjobb férfialakítás díjával. A film 1966-ban elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját, 1968-ban beválasztották az első „Budapesti tizenkettő" közé, 2012-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által választott 53 magyar film közé.
Dobozi Imre Nyílt parancs munkacímet viselő, a Rákosi-korszakot megidéző forgatókönyve sematikus partizántörténet volt a szovjetekhez átálló magyar katonákról. Ezt senki sem akarta elkészíteni. Nem tudni pontosan, hogy Szász Péter vagy Herskó János rendező javaslatára készítettek belőle vígjátékot, és az egyik mellékszereplőt tették fókuszba, azt a vagány katonát, aki az egység zsoldját kézigránátokba rejtette. Az új forgatókönyvet Szász írta, és Keleti Márton rendezte a filmet. A tizedest, Molnár Ferencet Sinkovits játszotta. A színész egy interjúban említette, hogy 1944-ben 16 éves fiatalként a tizedeséhez hasonló trükköket kellett bevetnie ahhoz, hogy túlélje a háborút. Szóval a figurával könnyen azonosult.
A vígjátékból számtalan mondat szállóigévé vált: „Az oroszok már a spájzban vannak!”, „Dokument jeszty!” és „Grisa, azt a jó moszkvai nénikédet”.
A film még játékban van a Nagy Film-szavazásunkon, itt tudod leadni rá a voksodat!
Még ma is nagyon vicces A tizedes meg a többiek
Rendszeres időközönként jelentkező Pótvizsga rovatunkban ezúttal Sinkovits Imre halhatatlan háborús vígjátékát, A tizedes meg a többieket néztük meg, ami ennyi évtized után sem veszített semmit a harsány humorából.
Tovább
Kállai Ferenc – Pelikán József (A tanú, 1969)
A tanú máig az első számú magyar kultuszfilm, a Nagy Film-listánk eddigi szavazataiból is ez látszik. Szinte minden második mondata szállóigévé vált... A főszereplő dunai gátőrt játszotta Kállai Ferenc parádésan – Bacsó Péter filmjében.
Egyedül neveli Pelikán József a gyerekeit, és mikor nincs mit enniük, titokban levágják a család disznaját, Dezsőt. Innen indul Pelikán „politikai” karrierje. A feketevágásért börtön jár, a gátőr le is bukik. Letartóztatják, de Virág elvtárs (Őze Lajos) meglátja benne a megbízható kommunistát, majd mindenféle bizalmi pozícióba nevezi ki. Hol uszodaigazgató lesz, hol a Vidámpark vezetője, hol pedig a Narancskutató Intézet első embere. De mivel mindig valami balhé övezi munkásságát, börtönbe kerül. Végül azt kérik tőle, legyen koronatanú egy koncepciós perben... A filmet betiltották, és csak 1981-ben mutatták be, de sikere azóta töretlen.
A film még játékban van a Nagy Film-szavazásunkon, itt tudod leadni rá a voksodat!
Latinovits Zoltán – Szindbád (Szindbád, 1971)
Ha azt mondom, Szindbád, rögtön a hatalmas csont, cuppanó velő és az aranyló húsleves úszik be
mindenkinek. Szindbád a szépséget a természet változásaiban, a szerelemben és nem utolsósorban a kulináris élvezetekben keresi. Gondolataiban pedig az emlékei kelnek életre. Huszárik Zoltán csodálatos filmje Krúdy-novellák alapján készült. Az 1972-es Magyar Filmkritikusok Díja gálán megkapta a nagydíjat, az operatőri díjat, és elismerték Dajka Margit alakítását is. Noha a film legemlékezetesebb szereplője Latinovits, őt nem díjazták a kritikusok.
Eredetileg a rendező, Huszárik Zoltán amúgy Vittori De Sicát szerette volna főszereplőnek, de olyan horribilis gázsit kért, hogy ezt a filmgyár nem akarta kifizetni. Szerencsére. A filmet 2000-ben az Új Budapesti Tizenkettő legjobb magyar alkotásai közé választották.
A film még játékban van a Nagy Film-szavazásunkon, itt tudod leadni rá a voksodat!
10 érdekesség, amit tudnod kell a Szindbád című filmről
Minden listán ott szerepel minden idők legjobb magyar filmjei között, pedig vérbeli művészfilmről van szó. A Szindbádot valószínűleg még akkor is révülő szemekkel, és nosztalgikus sóhajtásokkal fogják nézni, amikor már rég kipusztul az emberiség, és csak marslakók, vagy mesterséges intelligencia lesz a világon.
Tovább
Bujtor István – Ötvös Csöpi (A Pogány Madonna, Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár, Hamis a baba)
Bud Spencer örökös szinkronhangja Bujtor István volt, és találkozott is az olasz sztárral. Ő javasolta neki, hogy készítsen itthoni környezetben egy „piedonés” filmet. A Pogány Madonna eredetileg kétrészes tévéfilm lett volna, de Spencer lebeszélte erről Bujtort, a mozifilmben több lehetőséget látott. Bár az Ötvös Csöpi-sztorik alapötletét a Piedone-filmek adták, a történetet magyar környezetbe ágyazta a színész-rendező. Mivel örök szerelme volt a Balaton és a vitorlázás, ez sem hiányozhatott a filmekből.
A Pogány Madonna 1980-ban készült, két évvel később jött a Csak semmi pánik, 1985-ben Az elvarázsolt dollár, majd 1991-ben a Hamis a baba. Látványos pofonok, simlis balatoni zsaru, felgöngyölített rejtélyek és a kissé balfék Kardos doktor, aki a babérokat learatja, miközben nincs sok köze a sikerekhez. A négy filmet 3 milliónál is többen látták (ebből A Pogány Madonna 1,2 milliós jegyeladással büszkélkedhetett), ráadásul több nyugat-európai ország is vetítette a tévében.
15 dolog, amit nem tudtál A Pogány Madonnáról
Bujtor István klasszikusának sikeréhez maga Bud Spencer is hozzájárult.
Tovább
