Köztük film noir, sztárokkal teli mesemix és misztikus kalandfilm.
Listáztunk már korábban alulértékelt, de kiváló magyar filmeket, és most ezt a sort folytatjuk. Vannak köztük igazi műfaji kuriózumok, rejtett gyöngyszemek és olyan díjazott alkotások is, amelyek ma már kevésbé ismertek.
Gázolás (1955)
Gertler Viktor, aki az 50-es években sorra készítette a rosszabb és jobb (Állami áruház, 1953) sematikus szocialista filmeket, az első Nagy Imre-kormány ideje alatt forgatott Gázolással egy idehaza kevésbé ismert műfajhoz nyúlt.
A külsőségek és a motívumok mind a film noir klasszikus elemeit idézik
a flashbackektől a főhős narrációján át az állandóan zuhogó esőig, a jelenetek többsége pedig bárokban, éjszakai lokálokban és a sötét utcákon játszódik.
A sztori szerint a fiatal Csanádi András bíró (Darvas Iván) beleszeret a polgári származású Zenthe Juditba (Ferrari Violetta), aki egy este bevallja neki, hogy elgázolt valakit az autójával. Ügye a közlekedési bíróságra kerül, ahol Csanádinak kellene tárgyalnia. A férfi nyomozásba kezd, hogy kiderítse, mi történt pontosan, de a nő múltját, kapcsolatait megismerve egyre kevésbé lát tisztán. Megkéri főnökét (Apáthy Imre), hogy mentse fel a megbízás alól, aki erre nem hajlandó. Elérkezik a tárgyalás napja, és Csanádi Andrásnak döntenie kell szerelme sorsáról.
8 alulértékelt magyar film, amelyről talán még nem is hallottál
Van itt minden, szatirikus parabola, lírai szerelmesfilm, kelet-európai road movie, túlélőthriller és a magyar Szelíd motorosok.
Az előzmények
Fejlövés (1968)
Bacsó Péter megtörtént eseményeket feldolgozó generációs közérzetfilmjében Klári, a huszonkét éves ápolónő és barátja, Jóska autóval indulnak a visegrádi erdő irányába. Csatlakozik hozzájuk Jóska haverja, Béla, aki autólopásból tartja fönn magát, és fegyvere is van. A fiatalok elhatározzák, hogy közösen öngyilkosok lesznek. Döntésüknek egyszerű oka van, se pénzük, se állásuk, se lakásuk. Még aludni sem tudnak hol, mert szüleik nem fogadják be őket. Klári azonban menet közben elbizonytalanodik, és ajánlatot tesz Bélának.
A Fejlövés sajátos, dokumentarista hangvételű road movie, amelynek Zsombolyai János nyers, kézikamerás felvételei mellett az amatőr szereplők játéka is növeli a hitelességét: Miller József és a később komoly énekesi karriert befutó Kovács Kati és Horváth „Charlie” Károly alakítják a három fiatalt.
A Pendragon legenda (1974)
A fiatal, ám nagy műveltségű Dr. Bátky János meghívást kap a Pendragon-ház fejétől, Earl of Gwyneddtől (Darvas Iván) a llanwygani kastélyba. A kastély és a környék varázslatokkal, ősi rejtélyekkel teli világában kell Bátkynak megfejtenie a Pendragon legenda titkát segítőtársaival, Osborne-nal (Timár Béla) és Cynthia Pendragonnal (Halász Judit). A nyomozás azonban teli van kalandokkal és meglepetésekkel, mert az Earl of Gwynedd egykori szerelme, Eileen St. Claire (Tordai Teri) ármányos fondorlatokkal igyekszik megnehezíteni, hogy a titok napvilágot lásson.
A Szerb Antal intellektuális kalandregényéből készült könnyed krimi egyik érdekessége, hogy a Szegénylegények után Latinovits Zoltán ismét együtt szerepelt benne féltestvérével, Bujtor Istvánnal. Révész György rendezése emellett azért is kuriózum, mert más misztikus kalandfilm idehaza nem nagyon készült, a Pendragon legenda esetében ráadásul a vígjátéki elemek is erőteljesek. Érdekesség: a bemutató idején több mint 400 ezren látták a mozikban.
7 alulértékelt magyar vígjáték, amelyet érdemes bepótolni
Van köztük Kádár-kori szatíra, stonerfilm és időhurkos sci-fi komédia is.
Ez is érdekelhet
BUÉK (1978)
A BÚÉK mint filmcím a fiatalabb generációknak már Goda Krisztina 2018-as vígjátékát jelenti, pedig 40 évvel korábban már készült egy emlékezetes szilveszteri film, csak ott rövid volt az „u”. Szörény Rezső nemzedéki közérzetfilmjének három fiatal vegyészmérnök-kutató a főszereplője - Laci (Bujtor István), Kati (Bodnár Erika) és Gyuri (Bálint András) –, akik közösen dolgoztak egy fejlesztési programon, amelyet igazgatójuk is támogatott, és amely számukra bizonyosan szakmai előmenetellel kecsegtetett. A szilveszter délelőtt mégsem hozza meg a várt eredményt. Időközben új igazgatót neveztek ki, aki másként, óvatosabban értékeli az eredményeket, és ebben a hangulatban kerül sor a közös szilveszteri mulatságra.
A Megáll az időhöz, a Kilenc hónaphoz vagy A kis Valentinóhoz hasonlóan a BUÉK is a szocializmusból való kiábrándulást leplezi le céltalanul tébláboló hőseivel és a katarzist nélkülöző drámáival.
Adj király katonát! (1982)
Nevelőszülei halála utána a 16 éves Jutka (Ozsda Erika) a pestlőrinci fonóba kerül, ahol szövőgép mellett dolgozik több műszakban. Megismerkedik a tehetősebb családból származó Péterrel (Diczházy Dénes). A fiú szülei megkedvelik, a házasság is szóba kerül, de még mielőtt a kapcsolat komolyabbra fordulna, Péter haverjai megerőszakolják őt.
Erdőss Pál a vidékről Budapestre kerülő fiatalok helyzetét először még 1972-ben dolgozta fel dokumentarista formában, majd első fikciós rendezéséhez is ezt a témát választotta. Dialógusok nem voltak, azokat az amatőr szereplőknek kellett rögtönözniük a forgatás során.
Az Adj király katonát! Cannesban a legjobb első filmnek járó Arany kamera-díjjal jutalmazták, Locarnóban pedig megkapta az Arany Leopárdot a kritikusok, valamint a diákzsűri elismerései mellett, és ma már a magyar dokumentarista-fikciós irányzat megkerülhetetlen klasszikusának számít.
Boszorkányszombat (1983)
Évtizedekkel azelőtt, hogy divattá lett volna különféle meseuniverzumokat egymásra mixelni (lásd: Shrek és társai) Rózsa János filmje ugyanezzel próbálkozott. A történet, amelyet a rendező ötletéből Kardos István írt Vámos Miklós közreműködésével, a kacsalábon forgó kastélyban játszódik. Itt rendez a gonosz mostoha (Udvaros Dorottya) álarcosbált, amelyre a mesevilág összes híres alakját meghívja Hófehérkétől (Ivancsics Ilona) a hét törpén át Piroskáig és a farkasig, de még a legendás meseírók, a Grimm testvérek (Koltai Róbert, Papp Zoltán) is tiszteletüket teszik. Az esemény célja, hogy közösen ünnepeljék meg Csipkerózsika (Eszenyi Enikő) felébredését a százéves álomból, és közben a jó és a gonosz mesefigurák végre megbékéljenek egymással. Hófehérkéék nem is sejtik, hogy egy ravasz csapdába sétálnak bele, a gonosz mostoha és szövetségesei valójában arra készülnek, hogy a meséket erőszakkal átírva, a bál leple alatt örökre leszámoljanak a jókkal.
Hosszú alkony (1997)
Az idős, de szellemileg és fizikailag is aktív régésznő (Törőcsik Mari) gyerekkora helyszínén, tanítványai körében egy szakmai ünnepségen vesz részt. Külön sofőr szállítaná haza, de a nő megállítja az autót, hogy egy hangatáblán átvágva gyalog fejezze be az utat. Menetközben azonban eltéved, és kénytelen felszállni egy rozoga autóbuszra, amely órákon át, éjszakába nyúlóan fuvarozza az ismeretlen felé. Később két gyanús alak autójában folytatja az utat, majd egy lerobbant kocsmában éjszakázik, ahol lezuhan a lépcsőn, és eszméletét veszti. A buszon ébred fel, ahol a valóságnak tűnő rémálom folytatódik.
Janisch Attila egy Shirley Jackson-novellából kiindulva készített sajátos tudatfilmet, amely megidézi többek közt Hitchcock suspense technikáját, Bergman lélektani megközelítését, Buñuel szürrealitását és Alain Robbe-Grillet, illetve Alain Resnais filmjeinek időrendfelbontásos szerkezetét. A Hosszú alkony az 1997-es Magyar Filmszemlén fődíjat és rendezői díjat kapott, a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválról a Don Quixote-díjat hozta el, a Salernói Filmfesztiválon pedig Törőcsik Marinak ítélték a legjobb női alakítás díját.
Via: Alapfilmek
