Kevés olyan magyar színész van, akit annyi szeretet vesz körül, mint Kulka Jánost, akinek 2016-os stroke-ja után újra kellett kezdenie a pályafutását. Emlékezetes filmszerepeivel köszöntjük születésnapján.
Az utolsó blues (2001)
Gárdos Péter filmjének hőse a harmincöt éves üzletember Andris, aki boldog családi életet él Judittal (Fullajtár Andrea), tanárnő feleségével és nyolc éves kisfiúkkal, Danival. Ám van egy másik, titkos, szenvedélyes élete Lengyelországban. Az év felét, üzleti utakra hivatkozva Beánál (Agnieszka Wagner) tölti Krakkóban, aki templomi festő, és hősünk is besegít neki: a város melletti kápolnában a Teremtést festi.
Bár mindkét életével elégedett, és hibátlanul konspirál, most választásra kényszerül:
Bea ugyanis terhes lett, a kapcsolat megérett a törvényesítésre. A történet a számos színes mellékszereplő – köztük Rudolf Péterrel – ellenére is inkább monodráma, amit Kulka gyönyörűen visz a vállán.
A vizsga (2011)
A Bergendy Péter rendezésében készült film 1957 karácsonyán játszódik. Az államvédelem vizsgáztatni kezdi az '56-os forradalom idején megbízhatóságukban megingott belügyi dolgozókat – egy ilyen teszt a filmbéli vizsga is, amin a szép karrier előtt álló tartótisztnek, Jung Andrásnak (Nagy Zsolt) is át kell esnie. Kulka János a filmben Jung atyai tanítómesterét, a "legendás" Markó alezredest alakítja, akinek egy adott helyzetben döntenie kell, hogy a kíméletlen kommunista rendszer szolgálata vagy a fiaként szeretett pártfogoltja és a saját tisztessége fontosabb-e neki. Sejthetjük, hogyan választ. A csavaros kémthrillerben persze nem csak egy szereplő vizsgázik, és ez hagyott teret a későbbi folytatáshoz is.
A berni követ (2014)
Két hónappal Nagy Imre mártírhalála után, a Magyar Népköztársaság berni nagykövetségére két fiatalember hatol be, és fegyverrel támadnak a nagykövetség ott lévő dolgozóira. Túszul ejtik a nagykövetet (Kulka János), és a széfhez akarnak hozzáférni
– ám a nagykövet vagy nem tudja a kódot, vagy hazudik.
Bános Tibor (Kádas József) és Takács Ábel (Szabó Kimmel Tamás) a svájci magyar kommunista ügynökök aktáit akarta megszerezni, ugyanakkor figyelemfelkeltő, demonstratív akciónak szánták fellépésüket. Bár a neveket megmásították, a film valós történelmi eseményeket mutat be.
Swing (2014)
Három elkeseredett, különböző korú nőt (Ónodi Eszter, Csákányi Eszter és Törőcsik Franciska) egy esős éjszakán egymás mellé sodor az élet, akiket aztán egy kiöregedett dizőz (Törőcsik Mari) felkarol, és létrehozza velük élete utolsó nagy művét, a Swing Angels nevű énekes haknizenekart. A lányok az ötvenes évek női trióinak stílusában egy transzvesztita bártulajdonos (Kulka János) segítségével tanulják ki, milyen az a színpadi munka és hogyan kell fellépni, majd körbeturnézzák a Balatont. Fazekas Csaba filmjének legemlékezetesebb mozzanatait nyilván maga Kulka szolgáltatta, és nem azért, mert női ruhában lépett fel, sőt – a legjobb jeleneteit rövidgatyában játszotta el.
Félvilág (2015)
Szász Attila eredetileg tévéfilmnek készült, aztán mégis mozikban vetített munkája Mágnás Elza (Kovács Patrícia) utolsó napjait dolgozza fel. A félvilági életet élő kurtizán és bigott komornája, Rózsi (Gryllus Dorka), valamint a fiatal és naiv cselédlány, Kató (Döbrösi Laura) között szövődő bizarr, szenvedélyes viszonyok és sikamlós hatalmi játszmák alakulnak ki, amikor Elza minden áron be akar kerülni a jobb társaságokba. Ezért szórja két kézzel kitartója, Max Schmidt (Kulka János) pénzét, ám a férfi nem vak,
tudja, mit akar tőle a nő, és azt is tudja, ennek milyen ára van.
A Köbli Norbert forgatókönyvéből készült film mindenkit meglepve az év egyik legjobb magyar produkciója lett, a kor nagyszerű megidézésén túl nyilván a nagyszerű színészi játéknak köszönhetően.
Budapest Noir (2017)
A Kondor Vilmos azonos című bestselleréből, közel 1 milliárd forintból forgatott, hamisítatlan amerikai típusú noirban Kulka János egy dúsgazdag és befolyásos, kackiás bajuszú kávénagykereskedőt alakít, bizonyos Vitéz Szöllössy Andrást. Amíg ő ráérősen kortyolgatta a frissen főzött feketét a gyönyörű budai villájában, és zsidó származását titkolva a politika világában igyekezett érvényesülni, addig Gordon Zsigmond (Kolovratnik Krisztián), a kiábrándult és cinikus bűnügyi újságíró egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány halála után nyomozott az 1930-as évek Budapestjén egy túlbuzgó fotósnő (Tenki Réka) segítségével. A 2017-ben, vagyis a színész stroke-ja után mozikba került Budapest Noir végül nem lett olyan jó, mint az eredeti regény, de ez egyáltalán nem Kulkán múlt.
X – A rendszerből törölve (2018)
Ujj Mészáros Károly, a Liza, a rókatündér rendezője, és főszereplője, Balsai Móni bűnfilmjükben nem japán, hanem skandináv hangulattal dolgoztak, ami jóval kevesebb játékosságot és mozgásteret adott nekik. A film hőse a sérült lelkű nyomozónő Éva (Balsai Móni), akinek az öngyilkosságnak álcázott gyilkosságok a specialitásai, képes kiszúrni az árulkodó jeleket, és egy vidékről felkerült, ambiciózus rendőrrel (Schmied Zoltán) szövetkezve indul a városban elharapózó halálesetek nyomába. Itt jön be a skandináv krimik másik kihagyhatatlan eleme, a múlt mélyen eltemetett titkainak felszínre emelése és a korrupt hatalom bűneinek feltárása is. Ebben Kulka Jánosnak van meghatározó szerepe, és a javára kell írnunk, hogy
színészileg nem túl hálás feladatot vállalt be,
de neki sosem voltak ezzel szemben fenntartásai, hiszen még fekete nindzsa is volt az Argo 2-ben.
A játszma (2022)
A vizsga folytatása elegáns, hatásos és korhű kémtörténet, de ami még fontosabb, Kulka János visszatérése a film világába - 2016-ban kapott súlyos stroke-ot -, és ez nemcsak egy felé tett szentimentális gesztus, hanem igazi megdicsőülés! Kulka mint a legendás kém, Markó Pál tér vissza, akinek azért tört ketté a pályafutása, mert segített tanítványának, Jung Andrásnak (Nagy Zsolt), amit riválisa, Kulcsár Emil (Scherer Péter) azonnal ki is használt. Jung, Kulcsár és Jung felesége, Éva (Hámori Gabriella) azóta szép karriert futottak be, előléptetésre várnak, amikor híre érkezik, hogy Markó készül valamire. Vagy nem, de biztosra kell menni, Jung pedig beszervez egy fiatal vidéki lányt (Staub Viktória), hogy férkőzzön a stroke-ból felépülő idős férfi bizalmába. Fazakas Péter rendező a lehető legtöbbet képes kihozni ebből az alapvetően rém egyszerű felállásból, ami még egyszerűbbnek tűnik, ha csak kicsit is emlékszünk A vizsga fordulataira és felállására, a szereplők ottani reakcióira.
