Íme kilenc izgalmas rajzfilm az animáció hőskorából!
Fantasmagorie (1908)
A világ legrégebbi rajzfilmjének Émile Cohl 1908-as, 1 perc 20 másodperces filmecskéjét tartják, amelyben egy pálcikaember bohóc fura ténykedését láthatjuk, és néha, a Menő Manóhoz hasonlóan a rajzoló kezét is láthatjuk.
Little Nemo (1911)
Winsor McCay 1905-ben kezdte el azonos című képregénysorozatát, amiben a címszereplő kisfiú rendre az álmok csodálatos és szürreális világában kalandozik, majd minden egy oldalas történet végén felébred. A 20. század elején a képregény gyakorlatilag csak néhány éves volt, ám a Little Nemo még ma is elképesztően gyönyörű, és nem csupán a műfaj egyik csúcsteljesítménye, hanem tiszta művészet.
McCay egy rövidke animációt is forgatott a képregénysorozatból, amit élőszereplős kerettörténetbe ágyazott: fogadásból elvállalja, hogy egy hónap alatt 4000 rajzot készít, amelyeket mozgóképpé lehet összefűzni. Némi bonyodalom után sikerül is neki, és a 11 perces filmecske végén mintegy 4 percen keresztül nézhetjük a sajátos módon táncikáló Nemót és barátait, illetve a sárkány szájában üldögélő hercegnőt. És mivel a közönség jól fogadta, McCay utólag kifestette az animációs szekvencia rajzait.
How a Mosquito Operates (1912)
A demónak is tekinthető Little Nemo után McCay tovább kísérletezett az animációval. Második rajzfilmjének már története is van: egy hatalmas, groteszk szúnyog kinéz magának egy kopasz fickót, belopakodik a lakásába, és míg az alszik, a vérét szivornyázza. Horrorba illő, a 6 perces film megtekintése után egészen máshogy nézünk majd a szúnyogokra.
Gertie the Dinosaur (1914)
Előző két filmje kísérlete után harmadik, egyben leghíresebb rajzfilmjében McCay rátalált arra a módszerre, ami ezután is a hagyományos, kézzel rajzolt animációk gyártását jellemezte. Az 1914-es Gertie, a dinoszaurusz fontos mérföldkő az rajzfilmek történetében, hiszen óriási hatással volt a következő nemzedék rajzfilmeseire, többek között Walt Disney-re. A 12 perces alkotásból az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárában is őriznek egy példányt.
Feline Follies (1919)
Ezzel a 4 és fél perces epizóddal indult a némafilmkorszak leghíresebb rajzfilmkarakterének, Felixnek, a macskának pályafutása. A stílus és a kivitelezés még elég kezdetleges és darabos, és különlegessége, hogy a némafilmes szöveginzertek mellett képregényes szövegbuborékokat is használ.
Alice’s Wonderland (1923)
Walt Disney első rajzfilmjének Lewis Carroll két Alice-története csupán az ihlető forrásai, a 12 perces kisfilm nem adaptáció, és ugyanazt az élőszereplős keretet használja, mint a Little Nemo. A szereplők között láthatjuk magát Disney-t is, illetve Ub Iwerkst, Mickey egér társalkotóját is.
The Adventures of Prince Achmed (Die Abenteuer des Prinzen Achmed, 1926)
Ez a német alkotás az első, fennmaradt egész estés, 65 perces rajzfilm - az argentin Quirino Cristiani korábban készített kettőt, de azok sajnos elvesztek. Lotte Reiniger papírkivágásos technikát használt, illetve a klasszikus árnyjátékot adaptálta rajzfilmre, és csaknem három évig tartott, míg elkészítette az Ezeregyéjszaka meséiből merítő animációját.
Trolley Troubles (1927)
Ebben a kisfilmben mutatkozott be Oswald, a szerencsés nyúl, aki Mickey egér prototípusának tekinthető. A karaktert Walt Disney és Ub Iwerks alkotta, még a Universal Pictures alkalmazottaiként. A Trolley Trouble azonban valójában a második rész: az első, Poor Papa címűt már korábban befejezték, de a stúdió elégedetlen volt vele, így be sem mutatták. Oswald, a nyúl azután akkora sikert aratott, hogy kéthetente követték egymást az új epizódok.
Steamboat Willie (1927)
És elérkeztünk a rajzfilm hőskorának újabb fordulópontjához. A Steamboat Willie-ben mutatkozott be Mickey és Minnie egér - illetve Oswaldhoz debütáló kalandjához hasonlóan ez a harmadik egeres rajzfilmje volt Disney-nek és Ib Uwerksnek, de ezt mutatták be először: a stúdió első hangos rajzfilmjét, aminek még komoly zenei aláfestése is volt. A Steamboat Willie egy csapásra sikeres lett, így a korábbi két epizódot is - hanggal és zenével ellátva - hamarosan bemutatták.
