A jól ismert bibliai történetet dolgozza fel a magyar-izraeli koprodukcióban készült új, egész estés rajzfilm, amelynek animációs rendezőjével, Pálfi Zsolttal beszélgettünk a produkció születéséről, az ő szerepéről és magáról Salamonról.
- Milyen érzés, hogy egymás után két nagyjátékfilmed is moziba került?
Valóban, áprilisban mutatták be a Lengemeséket, amely Berg Judit mesekönyv sorozata alapján készült, és ő írta hozzá a forgatókönyvet is. Már a második rész is előkészítés alatt van, és pályázunk a sorozat folytatására is Ezenkívül most szeptemberben van a Salamon király kalandjai című egészestés rajzfilm premierje, ahol az animációs rendező tisztjét töltöttem be. A rendező, Albert Hanan Kaminski már a kilencvenes évek közepe óta készít filmeket Magyarországon, jól ismerjük egymást, és némi megszakítással több munkáján is együtt dolgoztunk, itt a stúdió falán sorakoznak az olyan közös projektek plakátjai, mint a Pettson és Findusz vagy a Babar-mesefilm.
Hanan rajtam kívül több alkotót is ismer itt a Cinemon Stúdióban, ahová tulajdonképpen barátként nagy bizalommal jött haza az új filmtervével. Egy régi álmát sikerült itt megvalósítania, már tíz évvel ezelőtt készített a Cinemon egy pilot filmet a Salamonhoz, aztán sok év eltelt, míg a producereknek, elsősorban Temple Rékának köszönhetően sikerült a költségvetést összerakni. Ebben sokat segített a filmalap új finanszírozási rendszere, ahol már lehetett egész estés animációs filmre pályázni – ez korábban nem volt lehetséges. A magyar támogatás elnyerése után a Jeruzsálemi Filmalap is beszállt a támogatásába, így jött létre a koprodukció.
- Egy laikus számára nem biztos, hogy világos, hol válik el a rendező és az animációs rendező feladata…
- Igen, én lettem a Salamon király kalandjai animációs rendezője, de számos más munkafolyamatban is részt vettem. A legjobb, ha a legelején kezdem. Amikor Hanan megkapta a finanszírozást a filmjére, akkor mi egy kis csapattal kezdtünk el itthon dolgozni, Izraelben nem is volt még stúdió. Négy-öt alkotó próbált javaslatot tenni a látványvilágra, persze mindenki a saját stílusában, én is csináltam terveket. Nagyon különböző stílusú világok születtek, és rajtunk kívül Izraelben is volt egy grafikus, aki látványterveket készített. Aztán ezek közül választotta ki Hanan a számára megfelelő designt. Végül az izraeli grafikus munkája mellett döntött. A látványterv alapján megkezdődött a figurák kibontása, megforgatása, amit itt Magyarországon Hernádi Edit végzett el. A figuratervek és háttértervek elkészülte után hárman elkezdtünk a storyboard-okon dolgozni.
A filmhez az irodalmi forgatókönyvet Böszörményi Gyula szolgáltatta. Tehát a képes forgatókönyvhöz vagyis storyboard-hoz az ő írása adta az irodalmi alapot. Aztán az előkészítési fázis után elindult a film gyártása, innentől kezdve én fogtam össze az itthoni animátorokat, de az izraeli kollegák munkáját is én ellenőriztem, tehát a film animációs rendezője lettem. És, hogy mi a különbség a rendező és az animációs rendező munkája között? Az animációs rendezőt úgy kell elképzelni, mint azt, aki egy natúr filmnél a színészeket instruálja. Az animátorok a rajzfilm színészei, és az animációs rendező őket irányítja, instruálja, segíti. Sokszor el kell játszani az adott jelenetet, hogy pontosan értsék, mit kell csinálni. Figyelni kell, hogy az animációs stílus végig ugyanolyan maradjon, több száz jeleneten keresztül. A különböző animációs feladatokra, karakter animációkra a megfelelő animátort kiválasztani, és sok esetben vázlatrajzokkal kell segíteni az animátorokat.
- Milyen feladataid voltak még az animációs rendezőin kívül?
- A storyboard készítésén és animációs rendezésen kívül Salamon karakterének elkészítése. Miután Bosmat Agayoff megtervezte a figurákat Izraelben, kiderült, hogy Salamoné kevésbé sikerült. Merthogy általában a pozitív hős karaktereket, akik szépek, jók, a legnehezebb megteremteni, mert ha túl erősre sikerednek a karakterjegyeik, groteszkké válnak. Ezért elkezdtünk néhányan megint dolgozni a főszereplőn, és Hanan végül az én verziómat választotta ki. Talán ezzel el is válik egy kicsit a többi karaktertől, de úgy tűnik, hogy ez a történetben jól működött. Ezen kívül sok minden másba is belefolytam, mert ez nem olyan, mint egy nagy hollywoodi stúdió, ahol mindenkinek szigorúan megvan a saját munkája, mi szoktunk egymásnak segíteni, közösen ötletelni és értelmezni a problémákat.
- Mi jelentette a legnagyobb kihívást?
- A legnehezebb a két távol lévő stúdió közötti munka összehangolása volt. Itthon az összes animátort ismertem, tudtam, kinek milyen a stílusa, mit tud megvalósítani, tehát tisztában voltam vele, mely karaktert, illetve jelenetet kire osszam. A külföldi stáb munkája esetén azonban ebbe nem volt beleszólásom. Csupán megkaptam a kész jeleneteket, és akkor, ha valami nem stimmelt, megírtam, milyen javításokra lenne szükség, ha kellett, belerajzoltam a jelenetekbe. Sokszor adódtak félreértések a nyelvi illetve kulturális különbözőség miatt. De azért azt hiszem, hogy a gyártás végére sikerült összefésülni a két csapat munkáját.
- Melyik lett a kedvenc karaktered?
Nyilván a Salamon, hiszen nagyrészt én terveztem, így könnyen tudtam vele azonosulni. A másik kedvencem volt Tobi, a kis sivatagi róka. Ő kapott egy elég cartoonos animációt, és szinte végig ugyanaz az animátor készítette el az összes fontos jelenetét, ahol nem csak háttérfigura. Az is nagyon fontos, hogy az animátorok sokszor olyanok, mint a karakterszínészek. Van, akinek csak ez megy vagy csak az megy. Van, aki csak kövér, nagydarab figurákat tud jól animálni, van, aki csak nőt vagy négylábút, és ez is az animációs rendező feladata, hogy felismerje, milyen képességei vannak egy animátornak, kit tud eljátszani. Gondolom, a színészeknél is így van, hogy a rendező úgy választ, hogy az adott filmre ki a legjobb, és nem mindenkinek megy ugyanaz, nem mindenki ugyanarra jó.
A film szinopszisa:
A 17 éves, meglehetősen szertelen Salamon király nemrég örökölte meg a trónt apjától, Dávidtól, azonban még nem érett meg az uralkodása, mindenből viccet csinál, és idős tanácsadójára is csak ritkán hallgat. Különleges képességét (ért az állatok és növények nyelvén) is csak csínytevésre használja. Legjobb barátja Tobi, a sivatagi róka, aki minden mókában hű társa. Mindeközben Jeruzsálem városa rendkívüli eseményre készül: Balkis, Sába királynőjének érkezésére. A terv a két fiatal összeházasítása. Ám mielőtt az esküvőre sor kerülne, Hadad, Edóm utolsó királyának a fia ront elő a tömegből, és esküt tesz, hogy apja bűnéért, Edóm lerombolásáért, bosszút áll Salamonon. Bosszújához megidéz egy démont, Salamon pedig a sivatag közepén találja magát, távol az országától.
