A divatot kihasználva az évek során számos népszerű ifjúsági regényt megfilmesítettek, remélvén, hogy sikeres franchise kerekedhet belőlük. A legtöbbjüknek nem lett. Összeszedtünk néhányat az ifjabb korosztálynak készült, megbukott adaptációk közül.
November elsején mutatják be A végzet órája című ifjúsági horror-fantasyt, amiben egy ódon házba költöző kissrác varázsló nagybátyjával (Jack Black) és a szomszédban élő boszorkánnyal (Cate Blanchett) veszi fel a harcot az ördögi erőkkel. A film John Bellairs 1973 és 2008 között megjelent, tizenkét részes Lewis Barnavelt-sorozata első kötete alapján készült, így erősen gyanítható, hogy ha sikeres lesz, szépen jönnek majd a folytatások is. A december végén érkező Ragadozó városok szintén egy ifjúsági regénysorozaton alapul: Philip Reeves négy kötetben (plusz egy novellagyűjteményben) mesélte el a távoli jövőben furikázó gigantikus városszörnyetegek történetét.
A biztos irodalmi alapanyaggal mindkét film egy-egy potenciális franchise nyitódarabja lehet (bár a Ragadozó városok rizikósabb, mert a közönség sajnos általában nem vevő a steampunk finomságokra), Hollywood újabb próbálkozásai, hogy megtalálják a Harry Potter és Az éhezők viadala/Alkonyat jövedelmező utódját.
Nézzünk néhány adaptációt, amit egy sikeres franchise indításának képzeltek el, de nem lett belőle semmi.
Az arany iránytű
Phillip Pullman Az Úr sötét anyagai-, vagy más néven Északi fény-trilógiája az egyik legjobb és legkomplexebb a kortárs ifjúsági regények közül. A szűklátókörű vagy felületes olvasó azonban könnyen rásütheti, hogy ateista és/vagy egyházellenes, mert bár Pullman a történet alternatív világának kormányzó szervezetével valóban kemény kritikát fogalmaz meg a római katolikus egyházról, de rendkívül őszintén beszél a hitről, bűnről és Istenről - izgalmas fantasy köntösbe bújtatva. A 2007-es film az első kötetet dolgozza fel, és noha jócskán finomítottak annak állítólagos vallásellenességén, már a bemutató előtt akadtak olyan felháborodott vallási szervezetek, amik élből elutasítottát, és bojkottra szólították fel a nézőket. A botrány nem tett jót, Az arany iránytű csúnyán megbukott, így a tervezett folytatásokat lefújták.
Percy Jackson
Rick Riordan sorozata világszerte óriási sikert aratott, és a regények is ugyanúgy a Harry Potter utáni űrt próbálták betölteni, illetve meglovagolni, ahogy a filmfeldolgozás is - ráadásul a Villámtolvaj - Percy Jackson és az olimposziakat is az első két Potter-filmet jegyző Chris Colombus rendezte. A bemutató után egyes kritikák kiemelték, hogy nagyon látványosan, erőlködve próbál a minta nyomdokaiba lépni, és ugyan sikeres lett a film, folytatták is, de az öt kötetes sorozat adaptációja végül csonkán maradt.
Rémségek cirkusza
Darren Shan tizenkét kötetes ifjúsági horrorja hiába örvend hatalmas népszerűségnek, az első három regényt feldolgozó filmváltozat jócskán leszerepelt a kasszáknál, így nem is folytatták. Érdekesség, hogy Az arany iránytűt és az Alkonyat: Újholdat jegyző Chris Weitz testvére, Paul Weitz rendezte - és nem mellesleg ők ketten indították el az Amerikai pitét.
Eragon
Christopher Paolini 15 évesen kezdte el írni az Eragont, amelyből a négy kötetes Örökség-ciklus nőtte ki magát. 2002-ben jelent meg az első rész, és az Egyesült Államokban rövid idő alatt még a Harry Potter sikerét is túlszárnyalta. Nem volt kétséges a filmváltozat, amit négy évre rá mutattak be. A 100 milliós költségvetés is mutatja, hogy a 20th Century Fox óriási reményeket fűzött hozzá, de elég lesújtó kritikákat kapott, és a nézőket sem mozgatta meg a sárkánnyal cimboráló srác kalandja - az USÁ-ban mindössze 75 milliót termelt, és a nemzetközi bevétel 174 milliója sem számított valami fényesnek. Nekünk annyiban lehet különösen érdekes a film, hogy jó részét Magyarországon forgatták.
