Filmek, amiken szeretünk szomorkodni

  • PORT.hu

Nehéz meghatározni, mit tekintünk szomorúnak, hiszen hangulattól és alkattól függ, de kétségtelen, hogy sok alkotó él azzal az olcsó lehetőséggel, hogy giccsé formálja a történetét. Persze egy ügyes giccs is képes érzelmi hatást elérni - ezért is vitatható egy lista a szomorú befejezésekről. Mindenesetre megpróbáljuk, értelemszerűen spoileresen.

Halálsoron

Frank Darabont A remény rabjai után Stephen King másik, börtönben játszódó történetét is adaptálta. A helyszín miatt alapvetően tragikus felépítésű a történet, és a hosszú játékidőnek, no meg a kiváló forgatókönyvnek köszönhetően a maroknyi karakter remekül fel van építve - és bár olykor talán túlzottan szentimentális, de a csodatévő óriás szomorú sorsa még a legkérgesebb szívű nézőt is megérinti.

 

Mesterséges értelem

A giccsesség vádja sokszor éri Spielberget, és talán jogosan. Mindenesetre, amikor túltolja az érzelmeket, akkor is működik - kivéve, amikor borzalmasan didaktikus, mint a Schindler listája egyes jeleneteiben vagy a Ryan közlegény zárójelenetében. A Mesterséges értelem tulajdonképpen egy fura hangulatú tündérmese, a Pinokkió sajátos feldolgozása, így meg lehet bocsájtani a túlcsorduló érzelmeket. Tényleg katartikus a film vége, amikor az emberiség kihalása után a jövőben ragadt kisfiúnak, ha csak egyetlen napra is, de valóra válik legnagyobb álma, és együtt lehet az anyukájával.

 

Ébredések

A valós történeten alapuló filmben Robert De Niro egy szörnyű betegségben szenvedő férfit alakít: egész életét katatón állapotban tölti, amikor egy kísérleti gyógyszerrel "életre keltik". Szívet tépő végignézni, ahogy épp elkezdené élvezni a világot, sőt, szerelmes lesz, állapota elkezd hanyatlani - és a film végén ismét a saját teste foglyává válik.

 

Száll a kakukk fészkére

Milos Forman klasszikusának vége letaglózza a nézőt, különösen, hogy a Jack Nicholson által fantasztikusan alakított McMurphy összes suttyósága ellenére (vagy tán épp azért) hihetetlenül rokonszenves karakter. Ratched nővér, a zseniális Louise Fletchernek köszönhetően pedig valószínűleg az egyik leggyűlöltebb alak a filmtörténelemben, így még tragikusabbnak érezzük, amikor a férfi zombiként végzi.

 

E.T.

A halál mellett a búcsú a szomorú befejezések bevett témája, és mi lenne annál szomorúbb, amikor a világ leghíresebb barátságos űrlénye örökre elválik barátaitól? A Spielberg mesterművét behálózó keresztény szimbolika spirituális tartalommal is megtölti a történetet, és annak fényében talán nem kellene szomorkodnunk a film végén - de mégis meg kell a szívnek szakadni, amikor a kis Gertie átadja a virágot E.T.-nek.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu