Megint nemi erőszakkal vádolják Polanskit, a rendező ellentámadásba lendült

Egy Valentine Monnier nevű egykori színésznő állt elő azzal, hogy a direktor 1975-ben megerőszakolta.

A jelenleg fotósként dolgozó francia nő a Le Parisiennek írt nyílt levélben mesélte el az évtizedekkel ezelőtti történetet. Állítása szerint addig személyesen nem ismerték egymást, de Polanskival mindketten egy svájci síparadicsomban, Gstaadban voltak egy társasággal. „Nem egy buliban történt, szóval semmi alkohol vagy drog nem játszott közre. Elképesztően erőszakos volt, síelés után történt a szobájában Gstaadban” olvasható Monnier múlt hét végén közzétett visszaemlékezésében.

„Megütött, és addig vert, amíg már nem tudtam védekezni, majd megerőszakolt, amivel teljesen összetört.

Még csak akkor lettem 18, pár hónapja éltem át az első kapcsolatomat, és azt hittem, meg fogok halni” – folytatta a nő, akinek a történetét a Le Parisiennek több hozzátartozója és egy Charles nevű barátja is megerősítette.

Forrás: Beata Zawrzel / NurPhoto via Getty Images

 

Roman Polanski határozottan tagadja Monnier vádjait, és ügyvédjén keresztül azt üzente, hogy jogi úton fog fellépni az azt nyilvánosságra hozó lap ellen. A jogász ezenkívül arra is felhívta a figyelmet, hogy a botrány kirobbantása pár nappal a rendező új filmje, a Dreyfus-ügyről szóló J’accuse premierje előtt történt (a nő egyébként maga is elmondta, hogy a film miatt jött elő a történetével).

Roman Polanskit egyébként 1977-ben az Egyesült Államokban a 13 éves Samantha Geimer megrontása miatt letartóztatták kiskorú sérelmére elkövetett erőszakos közösülésért. Az évtizedek során rendkívül alaposan dokumentált és sokfelé ágazó ügyről többek közt itt írtunk részletesebben korábban. Polanskit ezenkívül a #metoo mozgalom fellángolásakor további három nő vádolta meg azzal, hogy évtizedekkel korábban szexuálisan zaklatta őket.

J’accuse. Forrás: labiennale.org

 

Ennek kapcsán korábban a rendező (épp a J’accuse velencei premierjekor) a következőt nyilatkozta: „Az a negatív imidzs, ami terjed rólam, igazából már Sharon Tate halálakor kialakult. A sajtó már akkor sem volt tekintettel a fájdalmamra, és egyebek mellett azt állították, hogy én vagyok a felelős a saját feleségem meggyilkolásáért.

Ez a mai napig üldöz engem. (…) Olyan, mint egy hógörgeteg, folyamatosan újabb és újabb dolgok tapadnak hozzá. Abszurd történetek olyan nőktől, akiket soha az életemben nem láttam,

és akik olyan dolgokkal vádolnak, amik (állítólag) több mint egy fél évszázaddal ezelőtt történtek.”


(via Independent)