Nekünk annyi, avagy a legpesszimistább sci-fik

Megszoktuk, hogy a főhős a legmeredekebb helyzetből is kivágja magát és megmenti a világot. De mi van akkor, ha a világot nem lehet megmenteni? Vagy nem is érdemes?

Ne nézz fel! (2021)

Ahhoz képest, hogy Adam McKay filmje hivatalosan vígjáték – egész pontosan szatíra – két unhappy endingje is van. A legnagyobb ugyebár az, hogy a Föld elpusztul, merthogy az üstökös, amelynek érkezését Leonardo DiCaprio és Jennifer Lawrence hat hónappal korábban előre megjósolta, valóban becsapódik a bolygóba. Úgy, hogy az emberiség nem sokat tett ellene, sőt, sokan a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére sem hitték el a hírt, és volt, aki a maga hasznára akarta fordítani az eseményeket. Közéjük tartozott az USA elnöke (Meryl Streep), aki Donald Trump és Sarah Palin keveréke, és a Mark Rylance által játszott milliárdos tech guru. Ők azonban túlélik a katasztrófát, és sok-sok évet hibernációban töltve egy csodaszép bolygóra érnek. Azt gondolnánk, ezek a szemétládák megúszták – de megeszik őket a furcsa kinézetű dinoszaurusz madarak. Egy ember sem marad életben, még a rosszak sem.

 

A majmok bolygója (1968)

Egy űrhajós (Charlton Heston) egy időviharba kerülve lezuhan, és foglyul ejti egy gorilla-osztag. Ezen a bolygón felfordult a világ, a majom az uralkodó faj, az emberek pedig, mint az állatok, ketrecekben élnek. Amikor a Csillagszeműre keresztelt Taylorról kiderül, hogy beszéli a nyelvüket, két tudós csimpánz nyíltan szembeszegül a bigott vezetéssel és segít az űrhajósnak a menekülésben. Az 1968-as eredeti film vége ikonikus és megismételhetetlen: Charlton Heston, aki azt gondolja, hogy egy távoli bolygón landolt, miután elnyerte szabadságát, a tengerparton szembetalálja magát a romos, földbe süllyedt Szabadság-szoborral, és rádöbben, hogy mindvégig a jövőbeli Földön járt.

Zöld szója (1973)

És már megint Charlton Heston egy nyomasztó sci-fiben – sőt, ez egy nagy adaggal nyomasztóbb, mint a Majmok bolygója! Egyébként vicces - vagy nem az -, mert a filmben 2022-ben járunk. A Föld túlnépesedett, az ökológiai katasztrófa miatt az étkezési alapanyagok szinte teljesen elfogytak. Az emberek szigorú törvények között élnek, az élelmezésüket mesterséges táplálékokkal oldották meg,. Ezek a különböző színű szóják: a vörös, a sárga, vagy a tápanyagban különösen gazdag zöld szója, amelyet elvileg tengeri planktonból nyernek ki. Thorn nyomozó a rothadó Nagy Alma, New York sötét utcáin dolgozik, és egy gyilkossági ügy nyomozása során az egész világot érintő, megdöbbentő felfedezésre jut – a szóját a rendszer ellenségeinek hulláiból nyerik ki. Harry Harrison klasszikus regényének filmváltozata.

A testrablók támadása (1978)

Egy meteorbecsapódás után kozmikus mikroorganizmusok támadják meg a Földet, amelyek kísérteties pontossággal tudnak külsőleg leutánozni bármely emberi lényt. Matthew Bennell (Donald Sutherland) azt észleli, hogy közeli ismerősei sorra megváltoznak - mintha csak kicserélték volna őket. Lassan már senki sem bízhat senkiben, ám a támadást mégis meg kell állítani. Bennell megpróbál a titok végére járni. És kivételesen olyan remake-ről van szó, amely felülmúlja az eredetit: az 1956-osverzióban minden jóra fordul, mert a hatóságok végül hisznek a főhősnek, itt nem ez történik. A film érdekessége, hogy Donald Sutherland mellett szerepel benne a Star Trek tévésorozat és a mozifilmek Spockja, Leonard Nimoy, valamint az ekkor még csak huszonéves Jeff Goldblum is. 

A dolog (1982)

John Carpenter kedvenc színészével, Kurt Russellel készített filmje egyike korának leghideglelősebb horrorjainak, ami persze egyszerre sci-fi is. A történet egy sarkvidéki kutatóállomáson játszódik. Itt üti fel a fejét egy halálos idegen organizmus, hogy először a norvég kollégákat pusztítsa el, majd az amerikai kutatók ellen forduljon. És ami ezután következik, az sokban hasonlít a három évvel korábban bemutatott Nyolcadik utas: a Halálra, csak mivel nem a távoli űrben játszódik, sokkal hihetőbb és ezért sokkal félelmetesebb. Lehet persze, hogy a mutálódó, szánhúzó kutyákból, majd emberekből kitörő lények mai szemmel kevésbé tűnnek iszonyatosnak, de higgyék el, a maguk idejében ez nagyon nagyot ütött! Pláne az abszolút fatalista befejezéssel, amelyben a dolgot végül legyőző két túlélő számára nincs menekvés a lerombolt állomáson – halálra fognak fagyni, de előtte megisznak egy üveg Scotchot.

A.I. - Mesterséges értelem (2001)

Steven Spielbergre nem jellemző, hogy ennyire pesszimista filmet rendezzen, de megcsinálta. Fogott egy humanoid robot kisfiút (Haley Joel Osment), aki semmi másra nem vágyott, mint emberi szeretetre, és arra, hogy igazi kisfiú lehessen. Ezt a kisfiú robotot aztán kitépte abból az otthonból, ahol eredetileg elhelyezték, majd végigkergeti egy olyan világban, amelyben pont azok az emberek akarják minden áron, és a lehető legkegyetlenebb módon elpusztítani, akiknek a kiszolgálására ezeket a robotokat megteremtették. Végül, amikor szegény azt hiszi, hogy a kívánsága valóra válhat, egy víz alá merült vidámpark fogja lesz kétezer évre, majd, amikor rendkívül fejlett robotok rátalálnak és újraaktiválják, egyetlen napra lehet csupán boldog, majd kikapcsolják, mint a porszívót a takarítás végén, és ezzel a robotkisfiúval együtt az emberi szeretet is örökre elveszik.   

Brazil (1985)

A tökéletes jövőben minden igazi utópisztikus hatékonysággal működik, a technológia és a bürokrácia egyeduralmában egy árnyékkormány uralkodik, Sam Lowry (Jonathan Pryce), az egyszerű hivatalnok egy napon arra lesz figyelmes, hogy érdektelen élete hirtelen fordulatot vesz, néhány furcsa esemény miatt. Munkája során ugyanis egy teljes véletlenségből letartóztatott és kivégzett ember lakásába jut el, és nem sokkal később álmában egy gyönyörű nő társaságában a szikrázóan kék égbolton repül. Azután elromlik a vízvezeték, s az azt megjavító férfi (Robert De Niro) szemmel láthatóan több egyszerű szerelőnél, és ettől kezdve a legváratlanabb pillanatokban - általában az éjszaka közepén - bukkan fel Sam lakásában. Később találkozik az álmában felbukkanó nővel, egymásba szeretnek, ám kiderül, hogy a nő terrorista. Terry Gilliam kultikus sci-fije egy igazi mind fuck, amely még azt is megengedi magának, hogy bemutasson nekünk egy happy endet, majd törölje az egészet és visszarángasson minket egy elviselhetetlen jövőbe.

Expedíció (2018)

A legijesztőbb nem az, ha az idegen lények elpusztítanak minket, hanem, az, ha elpusztítanak minket ÉS átveszik a helyünket ebben a világban, és pontosan ez történik Alex Garland  filmjében. Hősünk egy biológusnő (Natalie Portman), aki férje (Oscar Isaac) eltűnése után csatlakozik egy csak nőkből álló expedícióhoz az X Térségbe, egy titokzatos vadonba Florida déli végén, melyet lezárt a kormány egy meteor becsapódás után. Ott kiderül, hogy nem minden az, aminek látszik a bizarr tájban, amely mindent elnyel és átalakít, ami az útjába kerül. Garland (Ex Machina) különös hangulatú, horror elemekkel fűszerezett sci-fije sajnos nem került a magyar moziba, pedig Natalie Portman egyik legszuggesztívebb, leglenyűgözőbb és egyben legfizikálisabb játékát nyújtja karrierje során. Ám még ő sem tudja a „másoló” lényeket legyőzni.

 

Döbrösi Laura a SZESSÖN vendégeként elárulta, hogy karmesternek lenni a világ legmenőbb dolga és azt is, mit jelent noisemakernek lenni, de beszélt a női zenészekről is.

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu