Milyen film készült volna Terminátor címen, ha James Cameront gyerekkorában fejen találja egy lengőteke? Milyen grafikával operált volna a Transformers, ha Michael Bay az ököritófülpösi falunapok költségvetéséből forgatja le? Mennyire üresítette volna ki tudatunkat a Bosszúállók, ha az alkotók valamelyike kitalálja, hogy Grimm-mesehősök szélütött verziójával helyettesítsék őket? Az Asylum stúdió tevékenysége nélkül sosem kaptunk volna válaszokat ezen létfontosságú kérdésekre.
Az Asylum 1997 óta folytat elsöprő erejű gerillaharcot a nézők szürkeállománya ellen: kezdeti hadműveleteik során megelégedtek azzal, hogy szórakoztatás címszó penetránsan animált ősüllőket engedtek össze.
Idővel aztán a folyami hidakat reggeliző cápák és az Orient expressz-méretű kígyók kevésnek bizonyultak.
Fogtak tehát egy rakás hollywoodi blockbustert, majd ötvendolláros büdzséből lebutították őket, mint boráros téri punkot a félédes Dínom-dánom-vörösbor. Bár a következőkben nem kis kihívás elé állítottuk magunkat, megkíséreltük két részletben összegyűjteni az agyhalálgyár tíz legpusztítóbb kópiafilmjét.
Terminators – Nincs megváltás (2009)
„Gyerekek, ez így már majdnem pöpec, már csak a jogi hercehurcát kéne megspórolni. Úgyhogy biggyesszünk egy „s”-t a cím végére!”
– mondta a brainstormingon az Asylum-fejes, majd egy törölközővel a fején újra ráhajolt a csónaklakkos vödörre. A címszerepet pedig rábízta Paul Loganre, akit vélhetőleg ezúttal is a „morózus izmos férfi” feliratú szekrényből akasztottak le a stúdió főhadiszállásán. Az ún. történet szerint Logan egy ún. TR (a plágiumelkerülés ismét túlontúl frappánsnak bizonyult), azaz ember-gép hibrid, akit az emberiség védelmére programoztak be. Csakhogy ismeretlen okból alkotói ellen fordul, és a létező legkíméletlenebb CGI-technikával vadássza le a kiborggyár teljes vezetőségét. És bár pokolban fogunk égni a spoilerért, képtelenek vagyunk elhallgatni, hogy a kistérségi Sarah Connor végül az… igen, az OFF-gomb megnyomásával hatástalanítja az antihőst.
Transmorphers – Robotinvázió (2009)
2009 páratlanul kreatív év volt az Asylumnál: a plágiumot csaholó nézőfalkát immár másodszor hallgattatták el egyetlen s betű bevetésével.
Sőt ezúttal egy furfangos anagrammával is felvették a harcot az alaptalan asszociációkkal szemben.
(Meg nem erősített hírek szerint még ugyanezen évben tervezgették a Rotobzsaru és a T.E., a ködönfívüli kiadását is.) Mindemellett az alapsztori is kimondottan unikálisra sikeredett: az űrből érkező robotok inváziót indítanak a Föld ellen, ahol ellenállók maroknyi csapatába botlanak. Már felkészültünk lelkileg, hogy az elnyomók takarékossági okokból Zastava, ZIL, netán oldalkocsis Pannónia formát vesznek fel, ha éppen úgy tartja kedvük, de az alkotók az ugandai filmipar legszebb hagyományait idéző CGI-jal megmentették a transmorpherek becsületét. Nem mellesleg ez volt az első Asylum-film, ami blu-rayen is megjelent, ezzel együtt a rendőrség vélhetőleg külön aktát nyitott az elektronikai üzletekben halállal végződő vevői marakodások ügyeinek.
Omega vagyok (2007)
A hivatalos dogma szerint az apokalipszis egy olyan jelenség, melynek megjelenítéséhez barátok közt is súlyos dollármilliókra van szükség.
Nos, az Asylum a világvégét is megoldotta okosba’,
pedig ezúttal a vezetőségnek egy sztárgázsit is ki kellett gazdálkodnia. Ennek érdekében vélhetőleg két egész hétre lekapcsolták a légkondicionálást a stúdió tárgyalójában. Mark Dacascos kapcsán a „szebb napokat látott” jelzőt ugyan elfogadhatjuk kisebb fenntartásokkal, de a legnagyobb mókamesternek sem jutna eszébe főszerepet ajánlani neki egy Legenda vagyok című produkcióban. A címet tehát személyre szabták, CGI-zombik helyett pedig élőhalottnak maszkírozott színművészeti főiskolásokat eresztettek a főhősre. És hogy végképp ne érhesse szó a ház elejét, az alkotók egy füst alatt a Z világháború sztoriját is megbecstelenítették.
Lord Of The Elves (2012)
„Hahh, a hobbitok méterüknél fogva pont alkalmasak rá, hogy könnyedén bohócsipkát húzzunk a fejükre”
– csaptak a homlokukra a stúdió kreatívjai, majd szokásukhoz híven egy nagy pohár Metaxával kísérték le a Seduxent. Hogy A Gyűrűk Urának paródiája miért váratott magára 11 évet, arról nem szól a fáma, de hogy nézői intelligenciahányados leredukálásának terén maximálisan célt ért, felől ne legyen kétségünk! A történet szerint a békeszerető hobbitokat a „Java Men” néven ismert sárkányrodeós gittegylet sanyargatja, ezért a Goben nevű példány felkerekedik, hogy az óriások segítségével bírja jobb belátásra az elnyomókat. Kalandos útjuk során pl. megannyi mitológiai vad leselkedik rájuk, akik rajtuk akarják kiélni abbéli frusztrációjukat, hogy az animátorok bestiálisan bántak el velük. Nem mellesleg a Warner Bros és az MGM ügyvédek útján udvariasan
felkérte az Asylumot, hogy a szóban forgó audiovizuális diszkóbalesetnek legyenek szívesek más címet választani,
így az Clash Of Empires címen került forgalomba. Remélhetőleg a stúdió előzőleg nyílt levélben kérte Peter Jackson szolidaritását arra hivatkozva, hogy anno ő is trágyafilmekkel kezdte a karrierjét.
Allan Quaterman és a koponyák temploma (2008)
Előrebocsátjuk, nem hiszünk a gyíkemberekben, a chemtrailben vagy, hogy a holdra szállás képsorait Tarr Béla rendezte volna. De azért azt nem tudjuk kizárni, hogy az Indiana Jones és a kristálykoponya királyságát ért kritikák után Steven Spielberg ezer dollárt utalt az Asylumnak, hogy mutassák már meg az elkényeztetett nézőknek, milyen az, ha egy Indiana Jones-film valóban gyötrelmesen szar.
A stúdió pedig messzemenőkig eleget tett a felkérésnek,
nagy kár, hogy az általuk kreált teszkógazdaságos régész történetei már csak egy igen szűk réteghez, a trashrajongók legelvetemültebb keménymagjához jutottak el. A mozi IMDB-adatlapja szerint a filmhez minden jelmezt a szereplők szereztek be, kivéve a kalapokat, melyek összköltsége kétezer dollár volt. Spielberg tehát lehetett volna egy fokkal bőkezűbb is, az Asylum ez esetben is hozta volna a megszokott minőséget.
Kép forrása: YouTube
