Negyedik epizódjánál jár az HBO Max nyolcrészes true crime, azaz megtörtént bűneseten alapuló minisorozata, a The Staircase, ami Az utolsó lépcsőfok címmel már idehaza is elérhető a streaming szolgáltató kínálatában. A családi drámába oltott tárgyalótermi krimi sokkoló jelenetsorokkal, mesteri hangulatteremtéssel és folyamatos idősíkbeli ugrálásokkal mutatja be, hogyan hullik darabokra az ötgyermekes észak-karolinai családapa, Michael Peterson élete nem sokkal 2001 karácsonya előtt,

miután megvádolják a felesége meggyilkolásával,

majd a média kereszttüzében zajló bírósági tárgyalása során számos nem várt fordulatot vesz az ügye.

Colin Firth tökéletes választás volt a látszólag tisztes polgári életet élő Michael Peterson szerepére, akinek az idő előrehaladtával sorra hullanak ki azok a bizonyos csontvázak a szekrényéből. Hiszen a 61 éves brit színészóriás gazdag filmes életútja során szinte mindig szimpatikus fickókat játszott – gondoljunk csak a Büszkeség és balítéletre, a Bridget Jones naplójára vagy a Mamma Miára, amelyekkel mind a mai napig női nézők millióinak a szívét dobogtatja meg.

Így aztán a közönséget a sorozatbéli esküdtszék tagjaival együtt sokkolják az ügyészség bizonyítékai, amelyek mind azt támasztják alá, hogy ez az elsőre kissé talán karót nyeltnek tűnő, de azért a maga kissé bogaras módján szórakoztató, mindenkivel kedves fickó egy véreskezű gyilkos. No persze Peterson ügyvédeit sem kell félteni, számos ponton igyekeznek megtorpedózni a néha elég gyenge lábakon álló vádat.

De igencsak fel van adva nekik a lecke, hiszen az amerikai esküdtbírósági rendszerben tizenkét átlagembert kell meggyőzniük arról, hogy Peterson ártatlan.

Ez már önmagában is épp elég izgalmas lenne, de az HBO még magasabbra helyezte a lécet. A címbéli utolsó lépcsőfokon vérző fejjel haláltusáját vívó feleséget, Kathleen Petersont ugyanis az a Toni Collette alakítja zseniálisan, aki legutóbb épp az HBO Max legnagyobb konkurensének számító Netflixen szegezett minden nézőt a képernyők elé az Azt hittem, ismerlek című krimisorozatával (a PORT.hu kritikája itt olvasható a szériáról). De a gyerekeiket alakító fiatal színészek közt is vannak olyanok, akik ma már világhírű sztárnak számítanak, milliós rajongótáborral – tipikusan ilyen Sophie Turner, aki a Trónok harcában Sansa Starkot alakította, az X-Men franchise-ban pedig ő Jean Grey, akiből a világ megmentése után Sötét Főnix lesz.

De ha már gyerekek: a sorozatban, mint ahogy a valóságban is, Michael és Kathleen Peterson öt csemetével ünnepelték rendszeresen a hálaadást, a karácsonyt és a többi nevezetes napot. Kathleennek még korábbi házasságából született egy Caitlin nevű lánya, Michael pedig az előző feleségével, Patricia Sue-val nevelt együtt Nyugat-Németországban töltött éveik alatt két fiút, Claytont és Toddot (Peterson katonai vonalon szolgált ekkor az NSZK-ban). Szintén németországi tartózkodásuk alatt fogadtak örökbe egy testvérpárt, Margaretet és Marthát, miután a lányok szülei meghaltak. Természetesen ahogy a valóságban, úgy az HBO minisorozatában is elég korán kibukik a tárgyaláson,

hogy Martháék anyjának halálához (ami történetesen egy lépcsőről való furcsa lezuhanás volt!), talán Michaelnek is volt némi köze...

A féltestvérek viszonya egy ilyen kacskaringós életúttal rendelkező mozaikcsaládban egy csúnya gyilkossági ügy nélküli is könnyen pokolivá válhat, ha nem elég felelősségteljesek a (nevelő)szülők. Márpedig Petersonék látszólagos harmonikus együttélése számos aknát rejtett, amire rálépve a gyerekek közül többen is úgy érezték sokszor, hogy a féltestvéreiket jobban szeretik náluk. A gyilkosság vádja így nemcsak felszínre hozza a régi sérelmeket, de éket is ver a családtagok közé:

Caitlint pedig szinte azonnal a vád oldalára állítják át Kathleen dühös nővérei, akik korábban sem szívelték különösebben Michaelt. Egy ilyen Shakespeare-drámákat és Trónok harca-regényeket idéző, gyilkosság vádjával súlyosbított, húsba vágóan életszagú családi viszály a mai túlmediatizált világban sajnos egyértelműen adaptációs feldolgozásért kiált.

Nem véletlen, hogy egy francia forgatócsoport Jean-Xavier de Lestrade vezetésével már Michael Peterson bírósági kálváriája idején felvette a kapcsolatot a családdal. Stábjával az Egyesült Államokba utazott,

A végeredmény egy nyolcrészes dokumentumsorozat lett, amit Soupçons (kb. Gyanús körülmények) címmel 2004-ben vetített le a francia Canal+ csatorna. 2013-ban készült hozzá még két epizód, a Netflix megbízásából pedig 2018-ban tizenegy részesre bővült a dokusorozat (amely jelenleg is megtekinthető a streaming platform kínálatában The Staircase címmel).

Az HBO fikciós szériája furcsamód sokszor akkor a legerősebb, amikor a Peterson-villába hónapokra beköltöző dokumentumfilmesek leforgatott anyagaiból idéz szemcsés VHS-kamerás képsorok segítségével, majd egy gyors vágás és kameraszög-váltás után megmutatja azt is, hogy az adott jelenetet hogyan vette fel a francia csapat, és milyen érzések kavarogtak akkor éppen bennük. Ennek egyik legemlékezetesebb példája, amikor a Colin Firth által megformált Micahel Peterson összezuhan az ítélet kihirdetése után, és megbilincselt kézzel a szinte már családtagnak tekintett francia operatőr karjai közé zuhan.

A sorozat eddigi négy epizódja tehát ide-oda ugrál a gyilkosság előtti és utáni hetek eseményei között, folyamatosan más-más nézőpontból mutatva be a történteket, teljesen elbizonytalanítva a nézőt abban, kinek higgyen. Vajon Kathleen Peterson a magánéleti és munkahelyi gondok miatt elfogyasztott ital és beszedett nyugtató hatására esett el a lépcsőfordulóban? Vagy a kettős életet élő, számos stiklit eltitkoló Michael Peterson lökte le? Esetleg tényleg igaz a teória, miszerint a korábban napok óta nyugtalan asszony annyira megijedt egy bagolytól, hogy elesett és szörnyethalt?

Az efféle, több módon is megmagyarázható ügyek, amelyekben a megvádolt gyilkos nem ismeri be a saját családtagja ellen elkövetett tettét, mindig is élénken foglalkoztatták a közvéleményt.

Emlékezetes például az a híres-hírhedt eset, ami pont a napokban került be újra a hírekbe (és ami kísértetiesen hasonlít a Peterson-gyilkosságra): továbbra sem végzik ki Texasban Melissa Luciót, aki 14 éve siralomházban ül, miután halálra ítélték amiatt, hogy 2007-ben megölte kétéves kislányát. A sokgyermekes anya szerint azonban Mariah leesett a lépcsőn (!), és az ekkor szerzett sérüléseibe halt bele. Bár a vád igazságügyi szakértője szerint gyilkosság történt, sokan úgy vélik, hogy Melissa Lucio csak a hatóságok nyomására tett beismerő vallomást (erről az esetről is készült egyébként dokumentumfilm pár éve The State of Texas vs. Melissa címmel).

Az HBO igen izgalmasan lavírozgat tehát a Peterson-gyilkosság különböző narratívái között,

a kiváló színészgárda játéka pedig torokszorítóan feszült jelenetek egész sorában viszi el a hátán minden pillanatban a produkciót. Így aztán Az utolsó lépcsőfok azok számára is izgalmas lehet, akik esetleg már ismerték korábbról ezt a furcsa bűnesetet, vagy pont mostanában nézték meg az azt feldolgozó dokusorozatot a Netflixen.

Ítélet: 8/10

Kiknek ajánljuk? A csavaros krimik kedvelőinek. Meg persze mindenkinek, aki szereti Colin Firth és Toni Collette filmjeit és sorozatait.