Jól áll Tom Hanksnek a vadnyugat

Tom Hanks első westernje, A kapitány küldetése pont olyan, amilyennek egy Tom Hanks-westernt elképzelünk.

Melyik a nagyobb meglepetés? Hogy a Bourne-filmek rendezője westernt forgatott, vagy hogy Tom Hanks még soha nem próbálta ki magát ebben a műfajban? Paul Greengrasst a kézikamerás, gyors vágásokra épülő stílusa, a színészt pedig az imázsa miatt tudtuk volna nehezebben elképzelni a vadnyugaton. Ami a rendezőt illeti, sikerült hozzálassulnia a műfajhoz (néhol talán túlzásba is viszi a meditatív tempót), de Hankshez is passzol a cowboykalap. Azt persze hiába is várnánk el, hogy a világ kedvenc színésze elkezdjen Clint Eastwood-i értelemben keménykedni, vagy hogy a spagettiwesternek antihőseihez hasonlóan morálisan megkérdőjelezhető döntéseket hozzon, és bemocskolja a kezét. Hanks a vadnyugaton is Hanks.

Ő alakítja Jefferson Kyle Kidd kapitányt, a polgárháború veteránját, aki azzal keresi a mindennapi betevőt, hogy városról városra járva nyilvános felolvasásokat tart a helyieknek. Az irodalom nagyjai helyett a (viszonylag) friss újságokat szemlézi, a tárgyszerű híreket és a kis színeseket ugyanúgy megosztja az információra szomjazó közönséggel. A feleségét gyászoló férfit egy találkozás zökkenti ki a napi rutinból. A texasi prérit járva figyel fel egy teljesen elvadult kislányra. A tízéves, német származású Johannáról kiderül, hogy négyéves korában elrabolta, és sajátjaként nevelte fel a kiowa indián törzs. A családjára már alig emlékszik, angolul sem tud. A törvény szerint a még élő rokonai mellett lenne a helye, de nincs, aki elszállítaná hozzájuk. A kapitány vállalja a korántsem veszélytelen feladatot, és ezzel fel is forgatja korábbi, viszonylag nyugalmasnak mondható életét.

A western eleve nem az a műfaj, amelyben egymást érik a nagy csavarok és a hihetetlen fordulatok, de ha Tom Hanks a főszereplő, akkor még egyértelműbb, hogy hova kell kifutnia a történetnek. A marcona főhős és egy gyerek párosítása jól bevált recept, erre épült többek közt A félszemű is, a tét ezekben a sztorikban többek közt az, hogy sikerül-e a szigorú férfi szívét meglágyítania a fiatal útitársnak. A kapitány küldetésében ez persze egy pillanatig sem lehet kétséges, úgyhogy inkább azért kell izgulnunk, hogy a páros az újabb és újabb veszélyes szituációkból ki tudjon élve menekülni. Akciójelenetek így is csak szórványosan vannak a filmben, Greengrass inkább annak szenteli a játékidőt, hogy a két főszereplő kapcsolatát minél jobban kibontsa. A lány figurája az izgalmasabb, rejtélyessé teszi a némasága, sokáig nemcsak a kapitány, de a néző sem tudhatja, mi is járhat a fejében.

Hanks nyilván óriási rutinnal hozza a sokat látott, bölcs férfit, és a fiatal Helena Zengel teljesítménye is csak azokat lepheti meg, akik nem látták a 2019-es német Kontroll nélkült, amelyben az ifjú színésznő elképesztő energiával alakított egy viselkedészavaros lányt. Johanna is hasonlóan kívülálló, nehezen megfejthető, vadóc figura, és Zengel tökéletes a szerepben; nemcsak neki járna valami komolyabb díj (jelölték is Golden Globe-ra), de annak is, akinek eszébe jutott pont őt becastingolni.

A színészek mellett az alapötlet is kiemeli a filmet a tucatwesternek közül. A 19. században valóban előfordult, hogy az indián törzsek fehér vagy mexikói családok gyerekeit rabolták el, és sajátjukként nevelték fel, de filmes feldolgozást eddig nem nagyon láthattunk. Azt nem tudni, elterjedt szakma volt-e a vándorló újságfelolvasóké, de Paulette Jiles, aki a forgatókönyv alapjául szolgáló bestsellert írta, elmondta, hogy egy barátjának az üknagyapja, Kydd kapitány, bizonyíthatóan ezzel kereste a kenyerét az 1870-es évek Észak-Texasában. Greengrassék viszont nemcsak történelmi triviaként használják a főhős sajátos hivatását, de a jelennek szánt, áthallásos kommentárként is.

Hanks figurája még hisz a hír szentségében és a hírközvetítők felelősségében, és akkor sem hajlandó az embereknek hazudni, amikor egy helyi kiskirály megfenyegeti, vagyis ő már 1870-ben is a #fakenews ellen áll ki.  

A kapitány küldetése persze nem harcos médiakritika, ahogy a western műfaját sem újítja meg. Korrekt, csendes feel-good drámaként elsősorban Hanks rajongóit célozza. Igazi családbarát western, nem is véletlen, hogy Amerikában éppen karácsony napján mutatták be. 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu