Azt az elején azért szögezzük le, hogy aki látta az annak idején hatalmasat robbant dél-koreai túlélősorozatot, a Squid Game-et (amit szinte senki sem emleget a magyar címén, azaz Nyerd meg az életedként), pontosan tudja, hogy

ha van valami, ami ellentmond a súlyos társadalomkritikaként működő alkotás antikapitalista üzenetének, az egy, a valóságban is megvalósított Squid Game.

A Netflix azonban érthető módon nem akarta veszni hagyni ezt a pénznyerő automatát, ezért még az alapszéria közelgő második évada előtt leforgatták a „valódi” verzióját, azaz egy olyan reality show-t, amelyben kísértetiesen élethűen rekonstruálták a sorozatot a vizuális világától kezdve a szereplőkön és a komolyzenei aláfestő zenéken át egészen a lényegig: a gyerekjátékokon alapuló véres kihívásokig – amelyek itt szerencsére egyáltalán nem olyan gyilkosak, mivel a Squid Game-től eltérően a vesztesek nem elhaláloznak, csupán kiesnek a játékból.

Amikor a szereplők rekonstruálásáról beszélünk, nem csupán a magenta ruhás-álarcos segítőkre gondolunk, hanem arra is, hogy a Squid Game-reality alkotói a szereplőválogatással is igyekeztek (sikerrel) felkelteni az eredeti illúzióját: itt is van például egy bölcs öreg figura, aki szoros érzelmi viszonyba kerül egy fiatalabb játékossal (a „papírtasak-csapdosós” jelenettel még konkrétan is megidézik az eredeti széria vonatkozó képsorát – ezúttal egy kis csavarral a végén).

Ahogy az talán ennyiből is látszik, a fikciós sorozathoz hasonlóan a Nyerd meg az életed: A kihívás is

nagyon profin van megcsinálva

– ebbe beletartozik például az is, hogy egyrészt minden egyes epizód cliffhangerrel ér véget, másrészt hogy most (november 22-én) a tízből csak öt rész vált elérhetővé. A következő négy epizódra egy hetet kell várnunk (november 29-ig), a nagy fináléra, az utolsó részre pedig, amikor kiderül, ki nyeri el a tévétörténelem eddigi legnagyobb nyereményét, azaz 4,56 millió dollárt, majd csak december 6-án kerül sor.

Az ilyen olcsónak nevezhető fogások mellett persze a Squid Game-reality alkotói sokkal kifinomultabb, ám nem kevésbé hatásos eszközökkel is dolgoznak. Kiválóan értenek például a feszültségépítéshez, amelynek a magasiskoláját akkor nyújtják, amikor

Még ennél is zseniálisabb, és egészen felkavaró, amikor az első epizódban kiemelnek az akkor még 456 fős tömegből egy-egy arcot, és miközben folyik az eredeti széria legbrutálisabb játékát, a „piros lámpa, zöld lámpát” (a gyilkos babásat) imitáló verseny, az ő belső monológjaikat halljuk, néhány esetben úgy megvágva, hogy

többen közülük mondat közben hullanak el a megmérettetésen.

Ennek a tényleg nagyon hatásos szekvenciának a legszívszorítóbb része azonban egészen őszintén lerántja a leplet arról a kizsákmányolásról, amit ez a játék megvalósít: magyarán, hogy manipulál és kihasznál olyan szerencsétlen embereket, akik nehéz anyagi helyzetben vannak (és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy több versenyző állítása szerint a játék során komolyabb sérüléseket szenvedett). Nyilván minden jelentkezőt más és más dolog motivált, de a nyeremény hatalmas összegét tekintve a pénz minden bizonnyal előkelő helyen szerepelt az indokok között.

Az egyik versenyző pedig a bemutatkozáskor elmondja, hogy neki annyi az álma, hogy kifizethesse a lakáshitelét, mert csodálatos dolog lehet olyan életet élni, amelyben nem nyomasztja minden hónapban a törlesztőrészlet súlya – hogy aztán az első játék nagyjából második percében kiessen.

Szóval a Nyerd meg az életed: A kihívás nem csinál titkot belőle, hogy milyen velejéig amorális játék; de az is lehet, hogy a készítők nem érezték a szóban forgó mini cselekményszál cinizmusát,

és azt gondolják, hogy épeszű felnőtt emberek képesek maguktól eldönteni, hogy mit vállalnak, és mit kockáztatnak.

És ha mi is elég cinikusak vagyunk hozzá, vagy legalábbis meg tudunk feledkezni szegény lakáshiteles nő szomorú sorsáról, sajnos nagyon fogjuk élvezi a Squid Game-realityt. Az eredeti széria rajongóinak ugyanis

hatalmas flash látni a valóságban is megelevenedni

rajongásuk tárgyának világát.

De ez csak a kezdet, hiszen a Nyerd meg az életednek elég gazdag és szerteágazó cselekménye volt, amit egy realityben nyilván nem lehet megismételni, viszont a tíz epizódot ki kell tölteni valamivel, így a vetélkedő pár rész után igazából elszakad a Squid Game-től: a játékokon kívül különféle teszteket is bevetnek, amelyeknek szintén az a végcéljuk, hogy a versenyzők kiejtsék egymást – és minél több idő telik el két Squid Game-utánzat játék között, pusztán a tesztekkel, annál könnyebb megfeledkezni róla, hogy egy Nyerd meg az életed-realityt nézünk.

Ám az az igazság, hogy ez addigra már édes mindegy, hiszen ahogy a legtöbb hasonló játék, addigra már ez is berántott a világába. Szóval a Squid Game-koncepcióval behúztak, aztán természetesen ott maradunk, hiszen így működik a reality show-k hatásmechanizmusa. Könnyű lenne azt gondolni, hogy ha lecsupaszítjuk, a Nyerd meg az életed: A kihívás is csak olyan, mint bármelyik Survivor-szerű vetélkedő.

Az igazság azonban az, hogy egy nagy adag Big Brother is van benne, így miután kialakul a szimpátiánk egy-egy játékos iránt (az anya-fia pároshoz például elég könnyű kötődni), már nagyon nehéz elkapcsolni. Szóval a végére csak egyetlen kérdés marad:

ez a világ legjobb ötlete – vagy ez a világ legjobb ötlete?

Az eredeti sorozatról írt kritikánk

Elképesztő a Netflix új koreai őrülete

Bár a Nyerd meg az életed még címében sem különbözik a legtöbb halálos játék filmtől és sorozattól, de a legtöbbnél ezerszer menőbb és okosabb!

Tovább