Szép Ernő Vőlegényének különleges, zenés spin-off történetét 2022. október 17-én 20:00-kor mutatja be a KúlArt Produkció, Balla Eszter és Klem Viktor főszereplésével, Forgács Péter rendezésében.
Szép Ernő Vőlegény című darabja a magyar drámairodalom leglíraibb és legzeneibb prózái közé tartozik. Az eredeti színdarab részleteiből született új Vagy a szívem dobbant jazzopera megzenésítve és elénekelve mutatja be a két főszereplő végtelenségig hömpölygő, időtlen találkozását és az összetartozás-szétválás szerelemi tébolyát.
A műből kimetszett nagyjelenetek - miközben megőrzik az eredeti történet gazdag színházi alapanyagát - az előadás folyamán egyfajta két hangra írt, megzenésített, szép ernői prózaverssé válnak.
A darab zenei anyagát Szitha Miklós, a Liszt Ferenc-díjas Talamba Ütőegyüttes egyik alapítótagja és Dani János, a Swing à la Django zenekar zeneszerzője és szólógitárosa komponálták, Zöldi Gergely, dramaturg szövegkönyve alapján.
A megzenésített szöveg alapján létrehozott előadás a maga nemében teljesen egyedülálló, Szép Ernő művéből ilyen jellegű feldolgozás még nem született.
A főként zenés színházi produkciók megvalósítását támogató KúlArt Produkció a munkafolyamat kezdeti fázisában kifejezetten a Swing à la Django zenekar repertoárjához, azaz az 1910-es, 1920-as évek zenei világához illő szépirodalmi művet keresett.
Ebben a korban született Szép Ernő – véletlenül a rendező, Forgács Péter személyes kedvence – több nagy színdarabja. Közülük is a Vőlegény tűnt a legalkalmasabbnak: nyelvezete és a szerelmes kettősök dinamikája okán.
„A szikárabb, szenvtelenebb történetmesélés korában Szép Ernő szövege finomsággal, gyermeki játékossággal, lírával, szenvedélyes túlzásokkal mesél, nem kevésbé egyértelműen és kifejezően ütköztetve a szereplőket” – mondja Forgács.
A zeneiség, mint az univerzalitás eszköze
Az eredeti színdarab cselekményének csekély jelentősége van a darab szempontjából, az alkotógárda magát a szerelmi viszonyt, annak lelkületét igyekszik láttatni a szerelmes jelenetekben: egymás keresését, véget nem érő civódásokat és egymásba gabalyodást. A zene maga vezeti, formálja az előadást: kiemeli a két szereplőt az eredeti műből, a férfi-nő viszony esszenciáját még erőteljesebbre fogalmazza, univerzálissá teszi.
Balla Eszter, Klem Viktor és a Swing à la Django zenekar szerves és folyamatos zenei egységben játszanak együtt az előadás elejétől a végéig. A színházban egyébként is jelen lévő sűrítést és stilizáltságot ez a zeneiség még explicitebbé teszi, zene és a szöveg egymást erősítik: ami a szövegben elhangzik, arra a zene rögtön válaszol, ami a zenében megszólal, arra pedig rögtön válaszol a két színész, Szép Ernő jelenetei önálló életre kelnek, szívük-lelkük manifesztálódik a zenében.
„A történet tulajdonképpen maga a Vőlegény című mű erre a két emberre koncentrált spin-offja, mintha a szerző hagyná, hogy a cselekmény, a szerepek önmagukat írják. Az előadásban – mint a szerelemben – megszűnik a külvilág, megfeledkezünk a többiekről és a nagy, központi történetről. Azokat a vágyott és félt pillanatokat látjuk egy fiú és egy lány között, melyeket aztán egy életen át nem tudunk elfelejteni. Szép Ernő kibogozhatatlanul egymásba gubancolódott szerelmeseinek poézissá dagadó hangja maga az emberi mélység, a mindannyiunkat tetőtől-talpig megrázkódtató állapot, amikor az utunkba kerülő nő tesz férfivá minket, s az utunkba kerülő férfi nővé” – foglalja össze a rendező.
Az előadásnak a Budapest Jazz Club, a KúlArt Produkció állandó játszóhelye ad otthont. A klasszikusnak egyáltalán nem mondható színpad biztosítja a darab jellegének megfelelő intimitást, ugyanakkor várhatóan érdekes színpadi megoldásokat eredményez majd.
