Az RS9 Színházban a 2020-as év első színházi bemutatóját január 10-én tartják. Ingvar Ambjörnsen norvég író Vértestvérek című regényéből készült darabot viszik színre Minden jót, Elling! címmel. A Junion Színház, a Neptun Brigád és az RS9 Színház koprodukcióját Koleszár Bazil Péter rendezi.
Németországban élő norvég író, Ingvar Ambjörnsen regényei Norvégiában és Németországban egyaránt nagy népszerűségnek örvendenek. A Minden jót, Elling! című színdarab Ambjörnsen Elling tetralógiájának harmadik kötetéből a Vértestvérek című, 1997- ben megjelent regényéből készült. E regényéből a dán Axel Hellstenius forgatókönyve alapján, a norvég Peter Naess rendezett filmet 2001-ben Elling címmel, amelyet 2002-ben Oscar-díjra jelöltek a Legjobb Idegen Nyelvű Film kategóriában. A színpadi változatot nem csak szerte Európában, de az USA-ban és Ausztráliában is játsszák a színházak.
A történet arról szól, hog yan képes talpra állni az ember, ha megfeneklett, ha padlóra került. Egy olyan barátság meséje, melynek során rájöhetünk, hogyan nyithatunk újra a külvilág felé, ha lebontjuk a magunk köré vont falakat, s hogyan találhatunk vissza a „normális életbe”. Ez a barátság egymásrautaltság is egyben, és annak is jó példája, hogy mennyi tanulnivalónk van egymástól.
Elling és Kjell figuráiban, akik lépésről lépésre próbálnak rájönni, mi is vezet a boldogulásunkhoz, magunkra ismerhetünk. Nem biztos, hogy a hiba „ott kinn” van: lehet, hogy a saját hozzáállásunkon, belátásunkon és bátorságunkon múlik, hogy tudunk-e harmóniában élni a világgal. A szorongás, a félelem és a pánik azonban – mint korunk rákfenéi – komoly akadályokat gördíthetnek elénk, igyekezve megfosztani bennünket a mindennapok apró örömeitől, a barátságtól, a gondoskodástól, a közösségtől. Ám azért, hogy mindebben részünk legyen, erőfeszítéseket kell tennünk, ahogy a maga módján Elling és Kjell, ez a furcsa páros is próbálkozik.
A szerző a két főhős karaktere révén a humort és az iróniát sem nélkülözve a legalapvetőbb érzéseinket és reakcióinkat tárja elénk. A bennünk, felnőttekben megbújó gyermeki ént mutatja be – annak sokszor ügyetlen tisztaságával, tétovaságával –, amit persze többnyire takargatni igyekszünk. Ám egyszer óhatatlanul eljön az idő, amikor ránk szakad a felnőtt lét minden baja és öröme. Ott kívül a világ, itt belül a félelem. Nyisd ki az ajtót, és indulj el.
„Mindig is szerettem a skandináv filmeket. Egyik pillanatban hülyére röhögöd magad, a másikban pedig összeszorul a szíved. A mi darabunk is erre törekszik. A próbákon sokat nevetünk, vagy épp nagyon megérezzük a figurák szánalmat keltő törékenységét. Számomra Elling eljátszása nagy kihívás, mert nem ilyen szerepeket szoktam játszani. Kőszínházakban semmiképp. Zárt, minimális gesztusrendszerrel rendelkezik a szereplőm, ami távol áll tőlem. De a belső világa, magánya és félelmei az enyémek. Sok váltása van Ellingnek már a szövege alapján is, amit majd hitelesítenem kell. És persze a humorát nem az olcsó megoldásokkal előadni. A kollégákkal a munka ragyogó. Mindig figyelünk arra, hogy a való élet benne legyen a szituációkban és a karakterekben.”
Baksa Imre
