Kedvenc francia filmvígjátékaink

Ma van a frankofónia és a boldogság világnapja is. Adja magát, hogy elővegyünk néhány remek francia filmvígjátékot. Néhányat a tévében is megcsíphetünk, de a többit is adja előbb-utóbb valamelyik csatorna, ezeket a kedvenceket elég sűrűn vetítik.

Kellemes húsvéti ünnepeket!

Jean-Paul Belmondónak ugyanolyan jól állnak a vígjátéki szerepek, mint a kőkemény akcióhősök, sőt, e klasszikus komédiáját rendező Georges Lautner olyan filmekben dolgozott együtt a színésszel, mint a Zsaru vagy csirkefogó? és a Szabadlábon Velencében. A Kellemes húsvéti ünnepekben!-ben Belmondo egy sármos fickót (mi mást) alakít, akiért csak úgy bomlanak a nők, mígnem egy faramuci helyzetben azt hazudja a váratlanul felbukkanó feleségének, hogy a fiatal lány (Sophie Marceau), akit épp felszedett, valójában a lánya.

 

Horgász a pácban

Louis de Funes ezzel a filmmel robbant be a legnagyobb komédiások közé. Egy furfangos orvvadász/horgász/, mindenhogy orv folyamatosan az őt lecsukni akarókat szívatja, és Takarodjnak hívja a kutyáját. Gyere ide, Takarodj!

 

Szárnyát vagy combját?

Az ismert, hatvanéves éttermi kritikus, Charles Duchemin pályafutása csúcsán a visszavonulás gondolatával foglalkozik. Előtte azonban még el akarja készíteni híres éttermi kalauzának utolsó kiadását, illetve át akarja adni fiának, Gérardnak tudását és szakmai tapasztalatát. A fiúnak azonban esze ágában sincs édesapja nyomdokaiba lépni, és titokban vándorcirkuszt alapít, amelyben bohócként lép fel. Charles-nak más gondjai is akadnak: legnagyobb ellensége, Jacques Tricatel gyorséttermi birodalmával forradalmasítani akarja a francia gasztronómiát. A férfi megpróbálja ellopni az éttermi kalauz utolsó kiadását, hogy titokban megszerezhesse a rosszul minősített vendéglátó egységeket.

 

Ászok ásza

Cavalier (Jean-Paul Belmondo), az első világháborús francia vadászpilóta, mint ökölvívóedző a berlini olimpiára érkezik. A versenyen újra találkozik egykori háborús ellenfelével és barátjával, egy német repülőstiszttel. Amikor Cavalier megtudja, hogy egy zsidó család élete veszélyben forog, megkéri barátját, hogy segítsen kimenekíteni őket a náci Németországból. A mentőeszköz természetesen nem lehet más, mint egy repülőgép. Belmondo alakítása mellett feltétlenül ki kell emelni a paprikajancsiként ábrázolt Hitlert és annak nővérét játszó Günter Meisnert, sziporkázik a kettős szerepben.

 

Jákob rabbi kalandjai

Victor Tukán nem az előítéletek embere. Legyen az ember színesbőrű, zsidó vagy arab, a francia gyárost mindez nem zavarja - egészen addig, amíg mindenki marad a saját hazájában. A sors azonban úgy hozza, hogy Victor, útban lánya esküvőjére, számtalan olyan kalandba keveredik, melyek megkérdőjelezik megrögzött előítéleteit. Először is megtudja, hogy hűséges sofőrje, Salamon valójában zsidó. Majd őt nézik feketének, amikor arca véletlenül bekormozódik. Mindezek tetejébe balesetet szenvednek, és amikor Victor segítséget próbál szerezni, egy arab fickóval hozza össze a sors, aki terroristák elől menekül. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve mindketten rabbinak öltöznek, s nem sokkal később egy zsidó családi ünnep kellős közepén találják magukat.

 

Káposztaleves

Funes utolsó előtti, A csendőr és a csendőrlányok előtti filmje különleges alkotás. Az elején zömmel a trágár viccek dominálnak: a két, egymás szomszédságában élő öreg, a púpos Puklis (Jean Carmet) és Claude (Funes) azzal töltik mindennapjaikat, hogy tőttetet isznak és káposztalevest esznek, amitől jókorákat finganak. Ám egy szép napon, a fingra leszáll egy ufó, egy csodabogár földönkívülivel (Jacques Villeret), akinek utóbb egész népe megőrül a káposztalevesért. Hálából segítenek az öregeknek, csakhogy nem úgy sül el, ahogy arra számítottak. És ebből a tenyeres-talpas, szürreálisan bolond meséből egy keserédes, komoly  történet lesz az öregségről, szerelemről és halálról. Funes jutalomjátéka. A film zenéjét hallva mindenki káposztalevest akar főzni, még ha nem is jön az ufó.

 

Amélie csodálatos élete

Amélie, a naiv fiatal lány Párizsban él, a Montmartre-on. Élete egyhangúan telik, egy környékbeli bisztróban felszolgálóként dolgozik, a szomszédokkal pedig olyan bensőséges kapcsolatot tart fenn, mintha egy kisvárosban élne. Ám egy nap váratlan fordulat történik: A lakásának egy titkos zugában kis dobozra talál, amely az előző lakó gyerekkori emléktárgyait tartalmazza. Elhatározza, hogy visszajuttatja a kis dobozt jogos tulajdonosának. Ettől kezdve élete gyökeresen megváltozik, rájön, hogy valami módon képes környezetét boldogabbá tenni. Szívesen boronál össze magányos embereket, amiből gyakran komoly bonyodalmak származnak. De jótéteményei közepette megismer egy különös fiatalembert (Mathieu Kassovitz) és most már a környezetén a sor, hogy segítsenek rajta...

A korábban sötét meséket rendező (Marc Caróval együtt a Delicatessent és Az elveszett gyerekek városát, majd egyedül az igen megosztó Alien 4-et) Jean-Pierre Jeunet filmjét 5 Oscar-díjra jelölték, és egy csapásra sztárrá tette Audrey Tatou-t. (Persze más kérdés, hogy az Amélie tényleg olyan életigenlő történet-e, ha más szemszögből nézzük, sötét és nyomasztó, ahogy egy, a saját valóságában élő nő rákényszeríti a világát a körülötte élőkre, de most ne így nézzük, hanem vidám filmként.)

 

A Saint Tropez-i csendőr

Az ambiciózus Lütyő őrmestert Saint Tropez-be helyezik át. Ahogy megérkezik új állomáshelyére, a bűn paradicsomában azonnal nekilát a rendcsinálásnak. Nudista strandolókkal veszi fel a "harcot", majd egy nagy értékű festmény rablói után nyomoz. Lütyő, Gabaj, Fityesz, Pacuha, Beléndek, Agykár – Dr. Hársing Lajos zseniálisan szellemes neveket adott a szereplőknek. 

 

Házibuli

A 80-as évek egyik legnagyobb slágerfilmjében a 13 éves Vic élete első házibulijába készül, ahol nemcsak a zene és a tánc, hanem az első szerelem is várja. A kérdés csak az: vajon egy tinédzser a szerelemben meddig mehet el, hol érnek véget a szülők által felállított korlátok, és a saját félelmek az ismeretlentől. Vic titkaival életvidám, modern hárfaművész dédnagymamájához fordul, mivel szülei tizenöt év házasság után krízishelyzetbe kerülnek. Fogorvos papája és rajzfilmrajzoló mamája ugyanis épp hasonlóan váratlan és mulattató kalandokat és bonyodalmakat élnek át, mint a kamasz Vic...

 

Éretlenek

A versailles-i XIV. Lajos Gimnázium minden tanulója megbukott az érettségi vizsgán, ennek ellenére az intézmény igazgatónője nem adja fel. Az új növendékeknek újabbnál újabb módszereket talál ki a tanulás eredményesebbé tételére. Ám minden hiába Párizs leglustább diákjaival szemben. Ráadásul ők is azonnal készek a retorzióra, és a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével vágnak vissza. Hogy egy félresikerült diákcsíny következményeként a börtönt elkerüljék, le kell érettségizniük, ami segítség nélkül nem megy. Ezért a legfantasztikusabb trükköket, puskákat eszelik ki Claude Zidi fergeteges vígjátékában. Igazi sírva röhögős film.

 

Életrevalók

Az ejtőernyős baleset után tolószékbe kerülő gazdag arisztokrata, Philippe felfogadja otthoni segítőnek a külvárosi gettóból jött Drisst. Azt az embert, aki most szabadult a börtönből, és talán a legkevésbé alkalmas a feladatra. Két világ találkozik és ismeri meg egymást, és az őrült, vicces és meghatározó közös élmények nyomán kapcsolatukból meglepetésszerűen barátság lesz, amely szinte érinthetetlenné teszi őket a külvilág számára. Az Életrevalók igazi gyógyír a léleknek.

 

Jöttünk, láttunk, visszamennénk

Zsákfos, a bolondos és Godroy lovag egy elbaltázott varázslatnak köszönhetően keverednek a zord középkorból a 20. század végére, és ahogy mondani szokták, számtalan kalandba keverednek. A film legnagyobb erénye a zseniális magyar szinkron, gyaníthatóan sokkal többet ad, mint az eredeti. A film második része is kiváló, a kései harmadikat azonban kerüljük el, gyenge utánérzés csupán.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu