München - Terroristákra vadásztak

  • Vízer Balázs

Spielberg jórészt Budapesten forgatott filmje valós eseményeket dolgoz fel: az 1972-es müncheni olimpián izraeli sportolókat meggyilkoló palesztin terroristák elleni bosszúhadjáratot.

Az 1972-es müncheni olimpián arab terroristák 11 izraeli sportolót gyilkoltak meg – akiknek halála részben a teljesen inkompetens nyugat-német rendőrség számlájára volt írható -, mire válaszlépésként az izraeli titkosszolgálat egy titkos különítményt hozott létre a mészárlással gyanúsított palesztinok és társaik felkutatására és likvidálására. A csapat illegálisan működik idegen államok területén, pontosan úgy, mint egy terrorista sejt, módszereik is hasonlóak, így hamar felmerül a kérdés: mi különbözteti meg őket ellenfeleiktől.

Steven Spielberg részben Magyarországon forgatott alkotása némi csalódást okozott, amikor egyetlen Oscar-jelölését sem váltotta díjra, ami egy furcsa ördögi kör eredménye, a vágást ugyanis menet közben, helyben, a forgatási nap végén végezték el, hogy a film időben elkészüljön ahhoz, hogy jelölhető legyen az Oscarra. Ha kicsit vártak volna, kicsit több figyelmet szenteltek volna neki, remekmű születhetett volna – így még az Oscar se jött össze -, de ettől még rendkívül izgalmas, fordulatos, valóban nagyszabású darabról van szó. Ami ugyan nyilvánvalóan állást foglal az egyik oldal mellett, ám nem feltétlenül ábrázolja az ellenfelet ördögi gonoszként – zseniális például az a rész, amikor kiderül, hogy ugyanazt a búvóhelyet mindkét fél ugyanakkor használja, hisz pihenésre mindenkinek szüksége van.

A valóban elsőrangú nemzetközi szereplőgárdából elsősorban Eric Bana és Daniel Craig alakítása emelkedik ki – nem pusztán azért, mert ők a legjobbak, hanem, mert az ő karakterük nagyobb hangsúlyt kap a többieknél. Gyanítom, hogy az utóbbi elsősorban ezzel a szereppel került nagyon közel a későbbi 007-es ügynök megformálásához. Mindketten azért jók, mert egyik sem született harcost és gyilkost alakít, hanem amatőröket, akiknek meg kell mindezt tanulniuk, és akik közben rengeteg hibát vétenek, és ebben a München (2005) tökéletesen hű a történtekhez. Abban például nem, hogy kimaradt az a „kellemetlen epizód”, amikor az ügynökök egy palesztin férfi helyett tévedésből egy marokkói pincért lőttek le a terhes felesége szeme láttára.