Varga Veronika előadássorozata

Az elveszett Szmirna dalai címet viselő, egyedülálló programban görög és török nyelven hangzanak el a két nemzet közös dalkincséből származó autentikus dallamok, valamint emelkedett hangvételű hangszeres és énekes improvizációk, amelyek még közelebb viszik a hallgatóságot a mesés Kelet zenei kincseihez.

Anatólia egykori központja, Szmirna lenyűgöző multikulturális virágkorának és megsemmisülésének történetét kevesen ismerik Közép- és Nyugat-Európában, habár olyan nagyhatású történelmi eseményhez kapcsolható, mint az Oszmán Birodalom összeomlása. Következményeképp a 20. század egyik legnagyobb népmozgására az első világháború után, az 1919-1922-es görög-török háború alatt került sor, amikor mintegy 2 millió ember kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát.

A háború valóságos etnikai kataklizmát okozott a térségben, melynek legszimbolikusabb fejezete a minden szempontból jelentős, páratlanul sokszínű Szmirna, mai nevén İzmir városának teljes leégése és megsemmisülése volt: bár a „gondtalan, vidám sokaság, amely zajosan áramlott ki s be a klubok, kávéházak bejáratán, mintha ünnep volna, és nem közönséges, munkás hétköznap” végérvényesen odaveszett, évezredes múltra visszatekintő dalaik nem törlődtek ki az emlékezetből sem a török, sem a görög mindennapokból, ám jelentőségük, témáik és előadásmódjuk kissé átformálódott, újabb rétegekkel gazdagodott.

Az egykori Szmirna dalai, amelyek egyszerre tükrözik a görög, török, örmény és zsidó lakosság zenei hatását, első új otthonukban, a görög kikötővárosok eldugott sikátorainak kávéházaiban, a kafe amanban szólaltak meg ismét az 1920-as, 1930-as években, érzéki táncritmusokban, virtuóz hangszerjátékban és fesztelen éneklésben feloldódva, dacosan őrizve Anatólia, görögül a „Napkelet” valamikori békéjének szétáradó hangját, valamint egy sűrű cseppet a feldolgozhatatlan veszteségek keserűségéből.