Szarvas József nagyot alakít a Sorstalanságban. szerintem csak miatta érdemes megnézni, nagyon hiteles csendõr, emberi gesztusokkal, mély átéléssel.

és itt is jó Szarvas, felismeritek?
http://www.youtube.com/watch?v=w5Dc2At5_AE&feature=player_embedded#!

Szarvas József egy különleges tehetségû színész,kár hogy nem foglakoznak vele eleget,legalábbis a tv-ben,pedig szerintem sokan kíváncsiak lennénk rá,és látnánk szívesen valamelyik sorozatban,avagy tv-filmben.Talán utoljára az Üvegtigrisben volt látható,amiben igazán nagyot alakított!!

- Ádámot játszotta elõször az új Nemzetiben. Madách Tragédiája a teátrum nyitóelõadása volt 2002. március 15-én. Nem voltak irigyek önre a szakmai körökben?

- Ebben az értelemben az irigység fogalmát személyesen nem ismerem, mert nekem nincs ún. szerepirigységem, s azt gondolom, hogy az el nem játszott szereppel semmi baj nincs. Az eljátszottakkal annál inkább baj lehet. Ebbõl következik, hogy szerepálmom sincs. Amikor a színház felépülte után elvállaltam Ádám szerepét, sokan szakmai árulásként fogták fel döntésemet. Amíg nem épült fel a Nemzeti, érthetõ, hogy az új színház kérdése politikai elõtérben volt az anyagiak miatt. Viszont, amikor már a színház áll, akkor az elõadás már a teátrum tartalmi része, amiben a politikának semmi szerepe nem lehet. Akkoriban sokan nem is vállaltak munkát az új Nemzetiben politikai okok miatt. Nem tudom, ki hogyan emlékszik arra az idõszakra. Szerintem a ziláltság jellemezte. Hatalmas indulatok törtek a felszínre, s politikai csaták zajlottak az országban. Mi a teátrum megnyitását viszont nyitányként, ünnepként, újjászületésként és szakmai kihívásként fogtuk fel. Persze minden mûvésznek más volt a politikai ízlése.

- Ezt az elõadást nem kímélték a kritikusok. Valahol öregnek titulálták Ádám szerepéhez. Mennyire érdekli, hogy mit írnak önrõl?

- Már, amikor kiosztották rám a szerepet, akkor találkozhattam cinikus és ironikus megjegyzésekkel. De én ezt magamban fel tudtam dolgozni. Ezt válaszoltam mind a gúnyos, mind a kevésbé bántó, de kritikus hangokra: „gyerekek, én ismerem a Tragédiát, sokat olvastam Madáchról és Madáchtól, de sehol sem találkoztam azzal a mondattal, hogy Ádámot mindenki játszhatja, csak Szarvas nem.”

Az Ördögöktõl a Sínjárókig

Szarvas József : „Aki kitalálta azt, hogy a Nemzeti befogadó legyen – szellem nélküli -, szerintem õrült.”

1958-ban született Debrecenben. 1987-ben végzett a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán. 1987-97-ig a Vígszínház, 1997-2001-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja. 2001-2002-ig szabadúszó, 2002-tõl pedig a Nemzeti Színház tagja. Színházi szerepei – többek közt - Balga (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde), Jesua (Mihail Afanaszjevics Bulgakov: A Mester és Margarita), 10. esküdt (Reginald Rose: Tizenkét dühös ember), Oszkár (Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdõ), Nae Girimea, borbély és felcser (Ion Luca Caragiale: Farsang), I. gyilkos (William Shakespeare: III. Richárd), Felkay (Darvas Benedek - Pintér Béla: Gyévuska), Begriffendelt, Násznagy, Legöregebb udvari manó, Sovány (Henrik Ibsen: Peer Gynt), Tiborc, paraszt (Katona József: Bánk bán), Gara László, nádor (Vörösmarty Mihály - Spiró György: Czillei és a Hunyadiak), Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája), Lecki Géza (Háy János: A Senák), Jelpigyij atya, ortodox pap (Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos), Lõrinc barát (Shakespeare: Romeo és Júlia). Filmek – a teljesség igénye nélkül - : Sínjárók, Hasutasok, Tanyasi dekameron, Bizarr románc, Hídember, Az új földesúr, Melodráma, Könyörtelen idõk, Alkonyodik, a bárányok elvéreznek, Üvegtigris, Üvegtigris 2., Indián tél, Zimmer Feri, Visszatérés, Egyszer élünk. TV: Három boltoskisasszony, Boldog békeidõk. Patika, Neonrománc, A Szórád-ház. Díjai: az országos színházi találkozó legjobb férfialakításért járó díja (1991, 1998), színikritikusok díja (1991), Jászai Mari-díj (1992), Hegedûs Gyula-emlékgyûrû (1992), Ajtay Andor-emlékdíj (1994), a filmkritikusok díja A részleg címû filmért (1995), monte-carlói Ezüst Nimfa-díj (1998), az Antenna Hungária legjobb férfialakításért járó díja (2001).

-29 évesen végezte el a fõiskolát. Ez azt jelenti, hogy a színi mesterségen kívül más szakmával is rendelkezik?

- Így van. A színház elõtt szakmunkás sulit végeztem. Hentesnek tanultam Debrecenben. Voltam amatõr színész, rendezõ. Ezt követõen a Csokonai Színházban színházi segédszínész, majd énekkari tag lettem. Az érettségi felnõttkori élményem. 1975-ben kezdtem el szakközépbe járni, és ’83-ban érettségiztem le. 25 éves koromban jelentkeztem elõször és utoljára a fõiskolára.