Kovács Dóra előadása a 19. század báli szezonjáról

A báli előadás a régi fővárosi bálok, udvari bálok hangulatát idézi meg. Azokról a korokról mesél majd, mikor a főúri családok féltve őrzött ékszerei, drágakövek ragyogtak az udvari bálok alkalmával a hölgyeken és az urak bársony-és aranybrokát mentéin, kócsagtollas forgóin. Az udvari élet legfontosabb társasági eseménye a hivatalos udvari bál volt, nem sokkal az uralkodó újévi köszöntése után. Az udvarnál minden évben megrendezték a kisebb, „bál az udvarnál”ünnepséget is. A Monarchia idején a budai udvari bálok sok esetben megelőzték a bécsieket.

Pest-Budán már a 18. században is rendeztek farsangi mulatságokat. Híresek voltak a reformkor báljai is. Vízkereszt napján kezdték el hivatalos tevékenységüket a bálrendezők. A 19. század közepén két attilás, vagy frakkos fiatalember virágcsokorral a kezében jelent meg a lányos háznál, hogy átadja a báli meghívót. A fővárosi jelmezestélyeken apródok, dominók, Don Quijoték, Hungáriák, Minervák, Theodora császárnők táncoltak. A háromkirályok napjától húshagyó keddig tartó mámoros farsangi időszakban minden megtörténhetett, új szerelmek szökkentek szárba, fiatal lányok várták, hogy bemutassák őket a főúri társaságban.