Gödöllő, avagy a közösségi művészet megszületése

Művésztelepről művésztelepre

Miért jöttek létre a művésztelepek? Hogyan folyt a munka ebben a kötetlenebb alkotóközösségben? Milyen hatást gyakoroltak az egyes művésztelepek alkotói a magyar művészeti életre? Öt alkalmas tárlatvezetés-sorozatunkban a legjelentősebb magyar művésztelepek történetét göngyölítjük fel, legkiemelkedőbb művészeik alkotásain keresztül.

A 20. század elejének egyik új eszménye a közösségi művészet volt – vagyis az emberek életének szebbé és jobbá tétele a művészet által. Ehhez éppúgy hozzátartozott a tradicionális kézműves mesterségek felújítása, a lakberendezési és a hétköznapi tárgykultúra magas színvonalú művelése és elterjesztése, mint a művészi életforma megújítása. Kriesch Aladár (aki 1906 körül vette föl a Körösfői előnevet) 1901-ben telepedett el Gödöllőn. A családjával érkezett, mint ahogy az 1903 körül létrejövő művésztelep ugyancsak leginkább művészcsaládok közössége volt, melyben a női alkotóknak, kézműveseknek, oktatóknak is kitüntetett szerep jutott.

A tárlatvezetéseken az állandó kiállításra váltott belépővel és a tárlatvezetési programjeggyel (1500 Ft) lehet részt venni.
Találkozási pont: információs pult
Maximális létszám: 17 fő
A jegyvásárlás online, illetve a helyszínen érkezési sorrendben történik.