Miért fontos megismerni a múltunkat? Milyen útravalóval láthatjuk el gyermekeinket? Hogyan kapcsolódhatunk őseinkhez? Miként tagozódunk be jelen világunkba? Milyen értékek mentén határozzuk meg magunkat, nyerünk önazonosságot? Milyen írásos és vizuális kultúrával, milyen képzelőerővel rendelkezünk?

Jankovics Marcell, bár egyetemi néprajzi tanulmányokat – édesapja politikai meghurcolása miatt – nem végezhetett, egész életművében ezt a területet kutatta, sőt nemcsak kutatta, de szent hittel és meggyőződéssel próbálta nekünk átadni – akárcsak Dömötör Tekla „tűrt” publikációiban. Az ősmagyar táltos motívumtól a legkisebb fiú, valamint az égig érő, mennyet–földet–poklot összekötő világfa egyetemes toposzán át a magyarok őshazából Kárpát-medencébe való letelepedéséig sok témában ma is érvényes ismeretekre tehetünk szert, méghozzá ma oly divatosan: szórakozva tanulva. Megismerhetjük ezen animált mesékből azt is, melyik nemhez tartozunk eleitől fogva: a szimbólumok világán át kalauzolva legbensőbb énünket. A totemállatok, tabuk felbukkanásával legrejtettebb, még archetipikusan gondolkodó valónkra láthatunk rá.

Az egymás után filmre vett fázisrajzokat olyan vitathatatlan irodalmi értékek ihlették, mint Arany János balladái vagy a Rege a csodaszarvasról; Arany László népmese-átdolgozásai; Gaal György, Erdélyi János, Kriza János, Ipolyi Arnold, Berze Nagy János, Ortutay Gyula, Benedek Elek, Arany László, Móra Ferenc, Illyés Gyula népmese-gyűjtései; illetve Madách Imre máig egyedülálló főműve.

A vetítéssorozat előadásaira a Cinema MOM oldalán tud jegyet foglalni.