Párizs,1913. május 29. A Champs-Élysées Színház zsúfolásig telt nézőterén a közönség lélegzet-visszafojtva várja Szergej Gyagilev Orosz Balettjének legújabb szenzációját: a Tavaszi áldozat bemutatóját. A művészvilág színe-java kivonult, hogy lássa a különc sztártáncos, Vaclav Nizsinszkij koreográfiáját a modern mester, Igor Sztravinszkij zenéjére. Vajon hogyan végződik az este?

Tánc és zene: első látásra (és hallásra)elválaszthatatlanok egymástól. Mégis, koreográfusok és komponisták viszonya meglehetősen viharosan és hullámzóan alakult az elmúlt évszázadok folyamán. Az első balettek zeneszerzői, például Jean-Baptiste Lully vagy Jean-Philippe Rameau még megbecsült alkotók voltak. Később, a cselekményesbalett születésével a zeneszerző fő feladatává az vált, hogy alávesse magát a táncmester igényeinek. Még maga Mozart sem volt kivétel: az egyetlen balettzenéjére készült előadás színlapján fel sem tüntették a nevét. A romantikus balettek idején a legtöbb zeneszerző már csak megélhetési munkaként gondolt a tánczene-komponálásra - kivéve egyvalakit: bizonyos Pjotr Iljics Csajkovszkijt. A következő fordulatot Szergej Gyagilev hozta el, aki Orosz Balettjéhez a kor legjobb komponistáit hívta meg, hogy aztán a huszadik század második felére végre ismét egyenrangú felekként állhasson egymás mellett zene és tánc.
Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész előadás-sorozata a két művészeti ág közös történetéből villant fel epizódokat legendás együttműködések, nagy versengések és felforgató mesterművek felelevenítésével- a Napkirály udvarától egészen napjainkig.

Előadók: Megyeri Léna, Bősze Ádám