Vajon werkfilmet látunk egy készülő produkcióhoz? Vagy ügyesen elkapott pillanatképeket egy elveszetten tébláboló jegyespárról, vidáman nézelődő turistákról? Netán egy különös mászókán billegő gyermek képzeletéből születő filmfantáziát? Vagy dokumentumfilmet a kétezres évek elejének pezsgő Budapestjéről, ahol táncosok lepik el a legváratlanabb helyszíneket, a piacot, a plázákat és a zebrákat? Egy biztos, ennek a filmnek a (kém)hatása egyáltalán nem semleges.
Az idén indult Tánc-film-klubban Fuchs Lívia tánctörténész vezetésével két művészet, a tánc és a film változó intenzitású és eltérő filmműfajokban (játékfilm, táncfilm, dokumentumfilm stb.) megvalósuló kapcsolatát kíséri végig bevezető előadásokkal és alkalmanként a filmek után beszélgetésekkel.
Az évad utolsó programján Angelus Iván kísérleti táncfilmjét vetítjük, amelyben egyetlen párbeszéd, szó nem hangzik el, kizárólag táncok, performanszok, énekek, nyilvános hétköznapi szituációk képi és zenei feldolgozása történik. A film elkészítéséhez alternatív képrögzítő eszközöket, telefonokat, GoPro kamerákat, biztonsági kamerákat, modellhelikopteres kamerákat és fényképezőgépeket használtak.
A vetítés előtt Fuchs Lívia tánctörténész, a klub vezetője bevezető előadást tart, utána pedig Angelus Iván koreográfussal, a film rendezőjével beszélget.