Melyikünk nem vágyott már rá, hogy láthatatlan szemlélője legyen valami új megszületésének. Bekukucskálni egy ablakon, nézni az egyenletes kézmozdulatokat, amint újra és újra végigsiklik a gyalu a faanyagon, mindig találva valami simítanivalót ott, ahol a mi szemünk már tökéletes formát lát. Mélyet szippantani a műhely illatából, ebből az édeskés, gyaluforgácsból felszabaduló gyantával, enyvvel, növények párájával keveredő illatból. Tanúja lenni annak, ahogy a fából lélekhez szóló hangszer lesz. Melyikünk ne vágyna rá…
A Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központban található műhelyben most minderre lehetőség adódik.
A hangszerek közül a hegedű mindig kiemelt figyelmet kapott. Születését körüllengte valami titokzatosság. Miben rejlik ez a titok? A faanyagban? A lakkban? A mester kezében?
Sümegi Elemér műhelye 2011 óta látogatható a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ udvarán található kis épületben. Az Érseki Palotával szemben elhelyezkedő, egykori Bíró – Giczey ház, vagy ahogy a veszprémiek díszes freskói után nevezték „madaras ház” barokk környezete szinte kínálta magát egy hegedűkészítő műhely kialakítására. A látogató itt tanúja lehet egy-egy munkafolyamatnak: új hegedű, vagy cselló formálódásának, vagy öreg hangszerek restaurálásának.
Hajdan volt kézműves mestereknek állít emléket a műhely tárlójában bemutatásra kerülő 19. századi és 20. század eleji asztalosszerszám gyűjtemény.
A műhely galériaként is működik, melyben a mester rajzai mellett művészbarátainak kiállítása tekinthető meg.
Hozzászólások