“Már a szobámban vagyok.
Gondosan törölgetem a port a talált füzetről. Egy tálcára helyezem.
Lassan, hunyorgó szemmel nyitom ki a fedőlapot.
Felkapcsolom a villanyt. És zuhanok. Nem tudom hova, nem érzékelem meddig.
A felidézhetetlen fájdalmak gravitációja.
Emlékezés-ősrobbanás.
Élet, halál.”
(Idézet a szerzőtől, S. Bak Andrástól.)
A monodrámát előadja: Hajduk Károly színművész