Koncert

Boros Misi: Napszakok – Délben

Boros Misi előadó
Magyar Zene Háza (Koncertterem)
2024. május 26. (vasárnap) 13:30
Ár: 4500 Ft

Helyszín:

Magyar Zene Háza (Koncertterem)
1146 Budapest, XIV. kerület, Olof Palme sétány 3-5

Bach: G-dúr francia szvit, No. 5 BWV 816
Mozart: G-dúr szonáta No. 5 K. 283
Debussy: Képek I. L. 110, 1. Tükröződések a vízben
Debussy: A boldog sziget, L. 106


A Virtuózok első évadából egy csapásra ismertté vált Boros Misi májusban háromrészes koncertsorozaton mutatja be a zongorairodalom keresztmetszetét. A kronologikus rendbe állított, igazi erőpróbának is beillő műsorok Bach egy-egy darabjával kezdődnek, és onnan ívelnek a 19. század végéig, illetve a 20. század elejéig.
A reggeli koncerten atmoszférikus és pezsdítő művekkel indíthatjuk a napot, a déli programban a táncba oltott transzcendencia legszebb képviselőit csodálhatjuk meg, az esti hangverseny pedig különös színekkel búcsúztatja a napot.


A három koncertre napijegy itt váltható

A három koncert időpontja
Boros Misi: Napszakok – Reggel
Május 26. vasárnap 9:30-10:30
Boros Misi: Napszakok – Délben
Május 26. vasárnap 13:30-14:30
Boros Misi: Napszakok – Este
Május 26. vasárnap 19:30-20:30

A koncertek sorát egy emblematikus mű nyitja, Bach talán legismertebb, számtalan feldolgozást megért prelúdiuma a hozzá tartozó fúgával. Ezután a zongorairodalom újabb alapműve következik, amelyben Beethoven szó szerint kiszélesítette a zongorát: az újabban készült hangszereken megtalálható, a megszokottnál nagyobb terjedelmű billentyűzetet használ ki, bátran kísérletezik a pedálhasználattal, a darab virtuozitását pedig korábban csak zongoraversenyekben hallható zenei eszközökkel növeli – de nem maradhatnak el az éteri szépségű dallamok sem.

A koncert második felét a legnagyobb 19. századi zongoraújító, Liszt Ferenc két darabja tölti ki: az impresszionizmus előfutáraként is aposztrofált Villa d’Este szökőkútjai, illetve a Spanyol rapszódia, amely bár népies táncdallamokon alapul, kíméletlenül megdolgoztatja a zongorista ujjait, és neve is magyar rokonaira emlékeztet, zeneileg ugyanennyire különbözik is tőlük. Nem csoda, hiszen jóval később, 1864-ben készült, és Liszt bevallása szerint két évtizeddel korábbi spanyolországi és portugáliai utazásait idézi meg.