km.: Révész Márk (kürt), vez.: Deák András, műsorvezető: Zelinka Tamás
Rossini: A tolvaj szarka – nyitány
R. Strauss: A rózsalovag – Keringő
R. Strauss: 1. (Esz-dúr) kürtverseny, op.11
Dvořák: E-dúr szerenád vonósokra, op.22
Gioachino Rossini (1792-1868) olasz zeneszerző „A tolvaj szarka” c. vígoperájának 1817-es bemutatóján Stendhal is jelen volt: „Lehetetlen volna érzékeltetnem a milánói földszinti közönség elragadtatását és őrjöngését e remekmű föltűnésekor. Öt álló percig tombolva tapsoltak, ordítottak és lármáztak minden elképzelhető módon, s még a leghalvérűbb és legélemedettebb emberek is fölkiáltottak páholyukban: o bello! o bello!”
Richard Strauss (1864-1949) német komponista „A rózsalovag” c. operája a 18. századi Bécsben játszódik, melyben a rokokó menüettek, olasz áriák és bécsi keringők mesteri szintézisben vannak a német komponista későromantikus hangjával. A New York-i Sun 1913. december 8-i számában azt írta, hogy a Metropolitan esténként 1500 dollárt vagy e körüli összeget fizet „A rózsalovag”-ért, amely a tízszerese annak, amit Puccini legnépszerűbb műveiért szoktak előadásonként fizetni.
R. Strauss édesapja, Franz Strauss a müncheni udvari zenekar kiváló és közismert kürtművésze, a klasszikus zeneirodalom alapos ismerője volt, akinek játékáról Richard Wagner ekképpen nyilatkozott: „Ez a Strauss egy kiállhatatlan fickó, de ha fúj, nem lehet rá haragudni.” R. Strauss mindössze 18 éves volt, amikor megalkotta édesapjának ajánlva a 19-20. század egyik legtöbbet játszott kürtversenyét, az I. kürtversenyt.
A szerenád (francia „sérénade”), az olasz „serenata”=„derűs” szóból, illetve második jelentésrétegként a vele teljesen eggyé olvadó „sera”=„este” szóból származik. A zenekari hangszerekre készült szerenádok többnyire könnyed hangvételű művek, egymáshoz nem túl szorosan kapcsolódó tételekkel, melyek a szabadtéri előadásokra is alkalmasak. Antonín Dvořák (1841-1904) cseh zeneszerző E-dúr szerenádja rövid tételekből áll, amelyek a jóval később komponált Szláv táncok előfutárainak is tekinthetők. A művet a Prágai Filharmonikusok mutatták be 1876-ban.
Révész Márk kürtművész diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte 2018-ban, Magyari Imrénél. Részt vett Zempléni Szabolcs, Christian Friedrich Dallmann és több neves külföldi professzor kurzusán. Játszott a Luxemburgi Filharmonikus Zenekarban (Orchestre Philharmonique du Luxembourg). Szólistaként és kamarazenészként fellépett Santanderben, Rómában és Prágában. 2016 óta tagja a Duna Szimfonikus Zenekarnak.
(Zelinka Tamás)