km.: Bálint János (fuvola), Fekete Attila (tenor), Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa (vezető karnagy: Hajzer Nikolett), Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Bach: III. (G-dúr) Brandenburgi verseny, BWV 1048
Dubrovay: Cantata aquilarum (Sasok éneke)
Bach: II. (h-moll) zenekari szvit, BWV 1067
Kodály: Psalmus hungaricus, op. 13
A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének négy hangversenyéből kettőt Hamar Zsolt zeneigazgató vezényel, egy estén a hegedűs fenoménként világhírnevet szerzett Maxim Vengerovot, egy alkalommal pedig a dán Michael Schønwandtot láthatjuk a pulpituson. Olyan szólistákat üdvözölhetünk, mint a magyar közönség egyik legnagyobb kedvence, a nemzetközi sikerei csúcsán is elmélyült hegedűs, Baráti Kristóf, az izgalmasan rendhagyó egyéniségű, boszorkányos virtuozitású török zongoraművész, Fazll Say, valamint a hazai fuvolás társadalom kiválósága, Bálint János. A zenekar sokak örömére ismét Bachot játszik, Dubrovay László műve az új magyar zenét képviseli, Kodály Psalmus hungaricusa pedig a legnemesebb hazai hagyományokat. Schubert Nyolcadikja és Bruckner Kilencedikje esetében két „befejezetlen” találkozik egy este műsorán, Grieg, Sibelius és Nielsen műveinek megszólaltatásával teljes koncertet szentelünk Északnak, a bérlet utolsó hangversenyén pedig különleges Bécs–Párizs szendvicset fogyaszthatnak el a zenehallgatók – „a legnagyobb falatot” ezen az estén Mahler V. szimfóniája képviseli.
A hangverseny műsora két fontos törekvést tükröz. Az első a barokk zene újbóli „birtokbavétele” a hagyományos szimfonikus zenekarok által. Az elmúlt évtizedekben, a historikus előadói gyakorlat térhódításával a szimfonikus együttesek felhagytak a barokk művek megszólaltatásával. Ezt a repertoárt újra a szimfonikus koncertek részévé kell tenni – természetesen a korhű előadói gyakorlat tanulságainak kamatoztatásával. A másik fontos törekvés: a jelen és a közelmúlt magyar repertoárjának ápolása.
Bach III. Brandenburgi versenye és II. zenekari szvitje a zeneszerző termésének két kivételes szépségű és széles körben népszerű darabja – az utóbbi egyben a fuvolairodalom egyik közkedvelt gyöngyszeme is. Kodály Magyar zsoltára, a Psalmus hungaricus, melyet a zeneszerző Kecskeméti Vég Mihály szövegére írt, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének félszázados évfordulójára született 1923-ban, s azóta a magyar zenetörténet nemzeti ereklyéjévé vált. A magyar kultúra egyik legnagyobb kincse ez a mű, amely komoly-tragikus hangon fejezi ki a nemzet lelkivilágát. Cantata aquilarum (Sasok éneke) című egytételes kantátáját Dubrovay László Gyurkovics Tibor versciklusára írta: a hazafias mű a magyarság sorskérdéseiről, az összetartozás érzésének fontosságáról szól. Bálint János az egyik legkiválóbb magyar fuvolaművész, aki szólistaként és kamaramuzsikusként rendszeresen lép fel idehaza és külföldön. Fekete Attila, a jeles tenor, a Magyar Állami Operaház tagja zenés színpadi művekben és oratorikus kompozíciók megszólaltatójaként egyaránt jelentős sikereket arat. A koncertet vezénylő Hamar Zsolt 2017-ben, Kocsis Zoltán elhunytát követőn lett a Nemzeti Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója.
Zsoltár - Kocsis 3.