Ligeti: Szólószonáta csellóra
Veress: Szonatina hegedűre és csellóra
Ligeti: Szólószonáta brácsára (átirat csellóra)
Veress: Szólószonáta csellóra
Ligeti: Duó hegedűre és csellóra
Veress: Vonóstrió
Veress Sándor és Ligeti György életét sok szál fűzi össze. Mindketten Erdélyben születtek, mindketten a Zeneakadémián tanultak, ahol Bartók és Kodály szellemiségét szívták magukba — Veress Ligeti tanára is volt—, mindketten gyűjtöttek népzenét, így a világháború előtt írt kompozícióik, mint Veress Szonatinája és Ligeti csellószonátája gyökerei azonosak. A kommunista diktatúra miatt mindketten az emigrációt választották, ami után hozzáférhettek a kor avantgárd áramlataihoz. Veress első emigrációban írt műve, az 1954-es Vonóshármas 12-fokú technikát alkalmaz, de nem orthodox módon, hanem a népzenei ihlet mindig az elsődleges szervezőerő, Bartókhoz hasonlatosan: \'Az én vonósnégyeseim dallamvilága lényegében nem különbözik a népdalokétól; csak épp hogy a foglalatuk szigorúbb.\' Mindkettejük kései életműve pedig egyfajta visszakanyarodás, ahogyan Veress írja “tradíció és jelen szintézisben való összefoglalása”. Veress szólószonátája így sok ponton hivatkozik Kodályra (egyes elemeiben mintha Ligeti szólószonátája is felcsillanna), Ligeti brácsa szólószonátája pedig nagy összegzésként már messze nem egy avantgárd kompozíció, hanem a népzenéhez és a klasszikus zenei tradícióhoz való visszatalálás — és ezáltal Ligeti saját múltjával, emlékeivel való szembenézés is.
A koncertre a belépés ingyenes, a terem befogadóképességének határáig