Km.: Megyimórecz Ildikó (szoprán), Balog Ádám (zongora),
Eozin Vonósnégyes
felolvas: Parti Nagy Lajos, Kocsis Gergely
Lickl György: 3. (c-moll) vonósnégyes, op. 1/3: IV. Fuga - Allegro
Kodály: Magyar népzene (válogatás
)Vidovszky: Reverb
Pécs kulturális sokszínűségét fókuszba állító programsorozatból természetesen nem hiányozhat rendkívül gazdag zenei és szépirodalmi örökségének bemutatása. Az est évszázadokat felölelő műsorában egykori és mai szerzők által írt, részben a városhoz kötődő, részben pedig egymásra is reflektáló költemények és kompozíciók hangzanak el. A zeneművek megszólaltatásában közreműködik a Pannon Filharmonikusok szólamvezetőiből alakult Eozin Vonósnégyes, valamint két pécsi születésű, Junior Prima-díjas fiatal tehetség, Megyimórecz Ildikó szoprán és Balogh Ádám zongoraművész. A zeneművek mellett hazánk egyik legnagyobb nevű kortárs írója, Parti Nagy Lajos olvas fel saját verseiből, Weöres Sándor, Csorba Győző és Bertók László műveit pedig Kocsis Gergely színművész előadásában hallhatják.
A koncertet a 18-19. század fordulóján élt Johann Geogr Lickl – avagy magyaros alakban Lickl György – c-moll vonósnégyesének zárótétele nyitja. Az osztrák származású Lickl, aki többek közt Haydnnál is tanult, 1807-ben lett a pécsi székesegyház karnagya, ahol egészen 1843-ban bekövetkezett haláláig szolgált, továbbá az ő nevéhez fűződik a jelenlegi Pannon Filharmonikusok elődzenekarának megalapítása is. Ezt követően Kodály Zoltán tizenegy kötetből álló népdalfeldolgozás-sorozatából hallhatunk válogatást. Bár Kecskeméten született, Kodály mind családi kapcsolatai, mind zenepedagógiai munkássága – különösen a kórusmozgalomban betöltött szerepe – révén szorosan kötődött Pécshez, ennek mementójaként a város egyik legfőbb kulturális intézménye, a Kodály Központ is az ő nevét viseli. Az est záródarabja az idén nyolcvanadik születésnapját ünneplő Vidovszky László Reverb című, 2011-ből származó kompozíciója. „A műben nem a zongoraötös hagyományos hangzásának lehetőségeit kerestem, hanem a kétféle hang természetének akusztikus különbségeit” – fogalmaz a szerző, aki 1984 óta a Pécsi Tudományegyetem oktatója.