A-dúr szvit, BWV 832
Allemande
Air pour les trompettes
Sarabande
Bourrée
Gigue
a-moll angol szvit, BWV 807
Prélude
Allemande
Courante
Sarabande
Bourrée 1 & 2
Gigue
e-moll angol szvit, BWV 810
Prélude
Allemande
Courante
Sarabande
Passepied 1 & 2
Gigue
Bach Angol szvitjei
Johann Sebastian Bach hat nagy billentyűs szvitből álló gyűjteménye, amelyet ma Angol szviteknek hívunk, mindig is vetett fel kérdéseket. Ezek közül a legtöbbet vitatott a sorozat ragadványneve volt. Míg a 18. századi Bach-tradíció egyértelműen azt állította, Bach ‘angoloknak’ komponálta a szviteket, tárgyi bizonyíték hiányában a 20. századi Bach-kutatás ezt a legendák közé sorolta. Míg ez a modern Bach-kutatás szinte mindent megkérdőjelező magatartásának egy példája, úgy jellemzi a legújabb tendenciákat az, hogy a korábban elutasított ‘legendák’ rehabilitálva térnek vissza a történetírásba. Egy nemrégiben megjelent kutatás az Angol szviteket Bach 1720-as hamburgi útjával hozza kapcsolatba. Hamburgban Bach több hangszeren, több alkalommal, változó közönség előtt mutatkozhatott be. Így ismerhették meg játékát és zenéjét abban a körben is, amelyhez az akkor Hamburgban élő és működő jómódú angol kereskedők tartoztak. A szvitsorozat lehetséges, hogy az ő közvetlen megrendelésükre készült. Ez, a többitől kissé eltérő és bizonyára korábbi első szvit kivételével, a sorozat keletkezési idejének az 1720 utáni néhány évet jelöli ki.
A hat szvit mindegyike Prélude tétellel kezdődik. Ez a bevezető az első szvitben rövidebb, a Wohltemperiertes Clavier prelúdiumaihoz hasonló tétel, a többi öt szvitben pedig a concerto-tételek tutti - szóló váltakozását idéző nagyszabású forma. A Prélude-öt minden esetben a szvitek tradicionális négy tánceredetű tétele követi: Allemande - Courante - Sarabande - Gigue, úgy, hogy a Gigue előtt egy szvitenként változó tánc-pár is megszólal. A Gigue-tételek Bachra jellemzően szigorú polifon szövésűek, az Invenciók ill. fúgák szerkesztését idézve.
A sorozatban a monumentális szvitek kettesével szólalnak meg, három estén.
Ez a megoldás teret ad az egyes szvitek teljesen egyéni karakterének kibontakozásához. Az Angol szvitek között pedig olyan Bach-szvitek csendülnek fel, amelyeket a Bach-kutatás hosszú ideig szintén elutasított, mint nem-Bach vagy legalábbis kérdőjellel ellátott művekként. Szintén az újabb kori Bach-kutatás tendenciája, hogy ezeket a műveket egyre inkább mégiscsak Bachnak tartjuk. Azt, hogy stílusuk szinte teljesen más, mint a számunkra ismertebb érett Bach-stílus, valószínűleg igen korai keletkezési dátumuk magyarázza. Bach egyéni stílusa véglegesen 1715-20 körül állapodhatott meg. Korai szvitjei azonban akár húsz évvel korábbiak is lehetnek, így nem csoda, hogy szinte egy másik zeneszerző műveiként tűnhetnek. (Dr. Spányi Miklós, 2024)