Közreműködik a Meskó Bánk és Razvaljaeva Anastazia (hárfa)
Pjotr Iljics Csajkovszkij (Votkinszk, 1840. május 7. [április 25. a régi naptár szerint] – Szentpétervár, 1893. november 6. [október 25. a régi naptár szerint]) orosz romantikus zeneszerző.
Mérnök-hivatalnok család gyermekeként született. A család Szentpétervárra költözött, ahol a fiatal Csajkovszkij gondos nevelésben részesült, majd néhány hónapig az igazságügy-minisztériumban tisztviselősködött. Erre a pályára azonban teljességgel alkalmatlannak bizonyult. Zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni. Mestere Anton Rubinstein volt. Tehetségének köszönhetően Anton fivére, Nyikolaj Rubinstein 1866-ban meghívta az általa alapított moszkvai zenekonzervatóriumba tanárnak. Csajkovszkij homoszexuális volt, s emiatt rejtőzködő életet élt. Harminchét éves korában a látszat megőrzése érdekében megnősült, de a pár már egy hónap múltán különköltözött jóval fiatalabb feleségétől, aki korábban tanítványa volt. Fordulópontot jelentett életében, hogy megismerkedett a gazdag özveggyel, Nagyezsda von Meckkel, aki szinte élete végéig anyagilag támogatta. E támogatással felhagyott az egyre nyomasztóbbnak vélt tanári állásával és a zeneszerzésnek szentelte életét. Sokat utazgatott Európában, és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték. Első sikeres műve a Rómeó és Júlia című fantáziája volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő balettjei is nagy sikereket arattak (Hattyúk tava, Csipkerózsika, A diótörő). Operaírái közül az Anyegin és A pikk dáma bizonyultak időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint kolerafertőzés okozta, de ez mai napig vitatott a zenetörténészek körében. Életét különös levelezésein keresztül követjük.
Előadóról:
Jogász létére, már lassan harminc éve fordult a magyar irodalom, ezen belül is a költészet felé. A megszólítás számára a meghatározó. Tovább adni a megismert, megtanult verseket, kontaktust teremteni, örömet okozni hallgatóinak. Irodalmi estjein, kedvenc költőit, József Attilát, Kosztolányi Dezsőt, Ady Endrét, Radnóti Miklóst mutatta, mutatja be nagy sikerrel. Előadásain elmaradhatatlan a zene, tehetséges, fiatal zongoraművészek emelik estjeinek színvonalát. Nagy hatású előadásai nyomán kiállítások, irodalmi rendezvények gyakori fellépője. A megszólítás és a megszólítottság harmóniája, az egymásra találás jelenti számára a legnagyobb örömöt.