Km.: Balázs János (zongora), a Nyíregyházi Cantemus Kórus Pro Musica Leánykara (karnagy: Szabó Dénes); vez.: Farkas Róbert
Dvořák: Szláv táncok op. 46. No. 1, 3, 6, 8
Eugen Suchoň: Symfonietta Rustica
Bartók: Egynemű karok – Huszárnóta, Ne menj el, Resteknek nótája, Bolyongáa, Cipósütés, Legénycsúfoló
Chopin: Andante spianato et Grand Polonaise
Smetana: Moldva
Kodály: Galántai táncok
Az Újévi Koncert hagyománya a zenei közvélekedés szerint 1838-ban, Bécsben gyökeredzik. A mai értelemben ismert Újévi Koncertet a Bécsi Filharmonikusok rendezték először 1938-ban. A rádió, majd később a televíziós közvetítések révén ezt az egész világon nézték-hallgatták és ennek nyomán kezdtek ilyen hangversenyeket rendezni. Ma már a világ szinte minden városában vannak újévi hangversenyek.
A MÁV Szimfonikus Zenekar 2022-es koncertjének műsorában a Visegrádi Négyek országai jelentős zeneszerzőinek művei csendülnek fel. A legnagyobb cseh zeneszerző, Antonin Dvořák (1841-1904) Szláv táncok című sorozata valójában cseh népi táncokat tartalmaz, a zseniális zeneszerző egyéni feldolgozásában és hangszerelésében.
Eugen Suchoň (1908-1993) szlovák zeneszerző műveinek alapanyaga szintén hazájának népzenéje, de már a huszadik század harmóniáinak köntösében. Symfonietta Rustica című, 1955-ben bemutatott kéttételes zenekari műve lassú, halk zenével kezdődik és így is fejeződik be, közben éneklő, érzelmes, táncos és ünnepélyes karakterű részek váltakoznak – mintha a falusi emberek egy napját mesélné el.
Bartók Béla (1881-1945) 1935-ben adta ki 27 két- és háromszólamú női és gyermekkar című művét, népi szövegekre. A sorozatból kiválasztott hat darab szépen példázza Bartók hihetetlenül gazdag alkotó fantáziáját: mindegyik önálló alkotás, nem népdalfeldolgozás, tökéletes harmóniában a szöveggel: van köztük szomorú (Ne menj el, Bolyongás), van játékos (Cipósütés), tréfás (Resteknek nótája, Legénycsúfoló) és menetelésre is alkalmas katonanóta (Huszárnóta).
Lengyelországot Frédéric Chopin (1811-1849) képviseli. A leghagyományosabb, nevében is lengyel tánc, a polonéz jellegzetes ritmus- és dallamvilága uralkodik az előadott mű főrészében, amelyben a zenekarhoz virtuóz zongoraszólam társul. Ezt egy rövid, zongorán előadott bevezetés előzi meg.
Csehország legszebb tájait és fontos történelmi emlékhelyeit ábrázolja zenéjében Bedřich Smetana, (1824-1884), akit a cseh nemzeti zene megteremtőjeként tisztelnek. A szimfonikus költemények sorozatának címe: Hazám, a zeneszerző alapvető mondanivalója minden egyes műben a táj ábrázolása mellett hazájának szenvedélyes szeretete. A sorozat legismertebb, legtöbbet játszott darabja a Moldva, amely Csehország főfolyóját ábrázolja, forrásától kezdve egészen addig, amíg hömpölygő folyamként elhagyja az ország területét.
A műsort Kodály Zoltán (1882-1967) egyik legnépszerűbb műve, a Galántai táncok zárja. A zeneszerző gyermekkorának egy jelentős részét, amelyre mindig szívesen emlékezik vissza, a Felvidéken, Galánta városában töltötte. Akkoriban jelent meg nyomtatásban azoknak a táncoknak dallama, amelyeket helybeli cigány-zenészek játszottak. Ezek felhasználásával írta meg nagyszerű tánc-költeményét, amelyekben az eredeti táncdallamokat a modern harmóniák és a nagyzenekar kimeríthetetlen hangszín-készletének felhasználása tesz igazán élvezetessé.
A hangverseny közreműködői között találjuk Balázs János Kossuth-díjas zongoraművészt, korunk legsikeresebb hangszeres szólistáinak egyikét. Nyíregyháza – ma már nyugodtan mondhatjuk: világhírű – kórusművészetének egyik legismertebb képviselője a Cantemus Kórus Pro Musica leánykar, melynek karvezetője az alapító karnagy, Szabó Dénes.
A MÁV Szimfonikus Zenekart 1945-ben, a II. világháború befejeződésének idején alapította Varga László, a Magyar Államvasutak akkori elnök-vezérigazgatója, azzal a céllal, hogy a zenekar járja be az országot és zenéjével segítsen azoknak a sebeknek a gyógyításában, amelyeket az emberek lelkében okozott a világégés. A zenekar évtizedeken keresztül teljesítette ezt a feladatot, ma az ország egyik legrangosabb szimfonikus együttese.
A hangverseny karmestere, Farkas Róbert Ózdon született, sok évig tartó szorgalmas tanulás árán szerzett diplomát. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián eltöltött évek után Berlinben fejezte be karmesteri tanulmányait, Németországban különböző operaházakban vezényel, de sokat szerepel itthon is. 2021 szeptembere óta a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere.
