Km.: Nádasdy Ádám (beavató előadás), Sena Dagadu (ének), Márkos Albert (csellista, zeneszerző), Gryllus Samu (gitár), G. Szabó Hunor (dob), Fábri Flóra (csemballó), Eva Leonie Fegers (furulya), Varga Vince (látvány), Bolcsó Bálint (csellista, zeneszerző)

Mit hallunk ezen a koncerten? Közel 450 éves, veretes Shakespeare-szövegeket kortárs zenei bravúrokkal a WH formációtól, amely igazából egy szupergrup Senával, Márkos Alberttel, Gryllus Samuval és G. Szabó Hunorral, akik ezen az esten kiegészülnek további vendégekkel (Fábri Flóra, Eva Leonie Fegers, Bolcsó Bálint), és együtt a Shakespeare korabeli kocsmák zenei hangulatát és a lehetséges jövőbeli Shakeseare-értelmezéseket is megkísérlik megidézni. Valamint Nádasdy Ádám nyelvész-költő-műfordító tart beavató előadást a koncert részeként a szövegek világáról, hogy még kerekebb legyen a történet.

A különböző zenei határterületeket érintő projektekkel kísérletező csapatot 2006-ban alapította Márkos Albert csellista-zeneszerző – számos színházi zene alkotója is – a hazai zenei élet legkülönbözőbb területeiről ismert, bőséges tehetségű figurákkal. Gryllus Samu penget, G. Szabó Hunor dobol és Sena Dagadu énekli az eredeti, több, mint négyszáz éves Shakespeare-szövegeket. A komoly képzettségű, játékos elméjű zenészekből álló WH azóta is folyamatosan koncertezik, és így tiszteleg állandó dalszerzője, a halhatatlan vers- és drámaíró előtt. Azzal, hogy megzenésítenek egy-egy eredeti szöveget, miközben egymásra reflektálnak, kiemelnek és elhagynak bizonyos elemeket, utánozhatatlan produktumokat, lemezeket, előadásokat hoznak létre. Érdemes megismerkedni velük, ha tudni szeretnénk, vajon mi lakozik bennünk, ami a befogadás nem is olyan misztikus képességeit illeti. A WH eleinte a szonettekből készített különös slágereket, most ehhez jönnek még a színművek szövegeiből született dalok – Szentivánéji álom, Vízkereszt, Ahogy tetszik és a többi. Ezzel együtt azt is lesz lehetőség megtapasztalni, hogy milyen zene szólhatott a Shakespeare korabeli kocsmákban, ahol a dicsőséges szerző maga is mulatott és mulattatott. A kor hangulatának megidézéséhez két nagyon fiatal, a reneszánsz és barokk zenében viszont igen jártas zenészt: Eva Leonie Fegers Bécsben élő német furulyaművészt és Fábri Flóra csembalóművészt hívták segítségül. De vendége lesz az estnek Bolcsó Bálint zenész-zeneszerző, elektronikus zenei tudós is, aki azt hivatott bemutatni, milyen lesz a jövő Shakespeare ihlette zenéje, vagyis, hogy milyen lesz a világ a következő 400 évben, ha még lesz.

„To Mr. W. H” ez állt ajánlásként Shakespeare 1609-ben kiadott versgyűjteményének első lapján. A zenekar erről, a több, mint négy évszázada az ismeretlenség homályába burkolt férfitől kölcsönözte a nevét. A név mögött rejlő személyről számos elmélet született, de mindhiába, és tulajdonképpen a zenekar is minden koncertjével a megfejtést keresi, ám előre megfontolt szándékkal sosem találja meg. A hallgatóság így hát szabadon értelmezheti a performatív zenét és a nagy író eredeti szövegeit is. Különleges alkalom, hogy a koncert előtt most kapunk egy kis segítséget ehhez Nádasdy Ádám nyelvész és műfordítótól. A beavató előadás persze nem csak W.H. személyéről, de leginkább – és milyen meglepő – Shakespeare szövegeiről szól. Azon kívül és belül a reneszánszról, a fordításról és a fordíthatatlanságról, a szójátékokról és a hallhatatlanságról. Hiszen ezeken a szexualitással is átszőtt szövegeken a WH koncerteken tapasztaltak szerint sem fogott az idő.

Nádasdy Ádám előzetese a 2023. január 6-i Shakespeare-szonettkoncerthez: „A koncert előtt rövid bevezetőt tartok arról, hogy mit is fogunk hallani: mit jelent a reneszánsz kordivat, és hogyan illik a mai zenéhez. Aztán fejtegetem, hogy mik is ezek a Shakespeare-szonettek. Sokan úgy olvassák őket, mint szerelmes verseket, de ez nem nyilvánvaló (és ebből a szempontból mellékes, hogy fiúhoz vagy lányhoz írta őket). Valami kesernyésen józan intellektuális játék van bennük. Egyébként több Shakespeare-darabban vannak szonettek (híres például a Rómeó és Júlia-beli), de más versek, dalok is bőven előfordulnak a darabjaiban. Az egyik dalt, a Vízkereszt záródalát rekonstruált előadásban is fogják hallani, csembaló és blockflöte hangján. A fordítók számára (nem csak magyarra, minden nyelvre!) máig tartó izgalmas kihívást jelent Shakespeare szonettjeinek átültetése: Szabó Lőrinc, Justus Pál, Szabó T. Anna talán a legjelentősebbek. A szonetteket eredeti angol szöveggel adjuk elő; ne csodálkozzanak, nehezen érthetők.”