Programkereső

Téma: 2001 - Ûrodüsszeia

Spoiler
10/10
tompika74 2011 ápr. 26. - 15:51:43 10/10
(234/814)
Ha össze akarnám hasonítani ezt a filmet a többi sci-fivel (vagy akár a többi filmmel), akkor a többi film egyéjszakás kaland, ez a film maga a szerelem :).
A film nem siet el semmit. Mint egy természetfilmben hosszasan nézhetjük a történéseket: az õseink mindennapjait, a Kék Duna keringõre forgó ûrbázist, a légikísérõt, a tökéletesen tökéletlen számítógépet, a repülést a végtelenbe.
Ez a film az egyik legjobb film, amit valaha láttam. Egy kicsit régi, de mégis aktuális, szemet gyönyörködtetõ. Az az érzésem, manapság el sem készülhetne - nem lenne olyan producer, aki támogatná.
Nálam ez alapmû. 10/10
Válasz
ilali 2011 ápr. 26. - 14:45:07
(233/814)
(Fejlõdés :-)
Válasz
10/10
sixeol 2011 ápr. 26. - 04:59:01 10/10
(232/814)
Istenem de régen láttam. Ennek a filmnek van hangulata.
Válasz
Bazsanya 2011 febr. 25. - 22:16:18
(231/814)
nekem tetszett ez a film. Nagyon nagy kultusza van, és erre, az esetek döntõ többségében, rá is szolgált. Nem igazán unatkoztam rajta sehol Hallottam, hogy Kubrick azt nyilatkota valahol, "hogyha valaki tökéletesen megértené ezt a filmet, akkor csõdöt mondtunk" - legalább nyugodtan tudtam aludni.:)
Válasz
twillight 2011 febr. 17. - 22:33:52
(230/814)
A hivatalos magyar címfordítás szerint lehet, de a "mechanikus" jobban kifejezi a "clockwork" szó jelentését.
Válasz
Ficsku 2011 febr. 17. - 22:01:58
(229/814)
A film valóban mechanikus narancs, Burgess könyvének fordítása viszont: Gépnarancs
Válasz
tyrichie 2011 jan. 26. - 18:50:52 Előzmény greghouse
(228/814)
Köszi, így már értem.
Válasz
offtopic
Anditos 2011 jan. 26. - 13:26:40
(227/814)
Elég nehezet kérsz, de azért ment a privi. :-)
Válasz
Huánka 2011 jan. 26. - 13:13:10
(226/814)
Nekem is zavaros, de én úgy értelmezem **SPOILER** hogy a végén Dave maga is csillaggyermek lett. Újjászületett miután leélte az életét. Félreértelmeztem volna akkor kérlek javítsatok ki.
Válasz
Jannoosz 2011 jan. 26. - 12:58:37
(225/814)
Könyörgöm segítsetek!
Nekem ez a film nagyon tetszett, de épp a végét nem értem. Mi a mondani való? Mi a kapcsolata a burokban levõ csecsemõ és a föld között. Mi a Monolit, vagy mit jelképez?
Válasz
localhero 2011 jan. 26. - 12:07:15
(224/814)
Az IBM 1924-ben vette fel ezt a nevet, elõdje a CTR három cég összeolvadásából jött létre 1911-ben...
Válasz
greghouse 2011 jan. 26. - 11:38:42
(223/814)
Andi, ha már itt tartunk, jobban érdekelne a véleményed a (szerintem) legjobb Sci-fi filmrõl, a Solarisról. És még azt sem mondom meg, melyik, mert ugye az eredeti Tarkovszkij az alapmû, de utána volt egy amerikai feldolgozás, és a feldolgozások ELLENÉRE legalább annyira jó, mint Tarkovszkij (nem lebecsülve Tarkovszkijt, fõleg az Adrej Rljubjovot, stb.), de valahaogy sikerült az amcsiknak egy jó feldolgozást csinálni.

Általában nem sikerül.
Ezért tisztelet a kivételnek, a Solaris szerintem jó.
Ahogy szerintem jól sikerült az "Angyalok városa", ami a német "Berlin fölött az ég" feldolgozása is. Biztos van más is, de nekem hirtelen ezek jutnak eszembe.

Végül (de nem utolsó sorban) a 2001 nagyon is rokon a Solaris-sal, noha két (immár irodalomtörténeti) szerzõ írta az alapmûvet, és két rendezõ rendezte a filmet.

Hogy a francba nem tanult senki Stanley Kubricktõl, hogy hogyan is kell megcsinálni egy (mesterséges gravitációt a tengely körüli forgás eszközével keltõ) hajó belsõ képét????????

Pedig abban egyetlen kocka sem volt computer generált.

Ja, bocs.
Ezt hívják mûvészetnek.

gh
Válasz
greghouse 2011 jan. 26. - 11:29:25
(222/814)
Anditos, mindenben igazad van.
Csak megjegyzés, az IBM még csak egy ötlet volt akkor, mikor Kubrick megkereste Carke-ot. Semmi köze, egy fantázianév.
Egyébként tényleg minden másban igazad van.

Különben meg: kit érdekel. A világ egyik legjobb filmjét láthatta tegnap éjjel (és ma délelõtt is!!!!!!!!) aki akarta.
Aki nem, az nézze a terminátorokat.
gh
Válasz
offtopic
Anditos 2011 jan. 26. - 11:12:37
(221/814)
64-ben kezdett foglalkozni a történettel (aminek az alapja egy 48-ban írt novellája), lehet, hogy HAL nevét a 64-ben kezdõ IBM tiszteletére (is) választotta. :-)
Válasz
offtopic
Anditos 2011 jan. 26. - 10:41:26
(220/814)
:-)
De az embernek és a madárnak a "hazugságra való motivációja" között óriási a különbség. A madár a fiókáit védelmezi, az ember pedig saját elõnyére és mások megrövidítésére használja.
Válasz
offtopic
Anditos 2011 jan. 26. - 10:37:58
(219/814)
Hát, akkor errõl az elterjedt elméletrõl ennyit. :-)
Válasz
offtopic
Anditos 2011 jan. 26. - 10:33:45
(218/814)
Szerintem mi nem okoskodunk, hanem elmondjuk véleményünket egy filmrõl és hogy nekünk mit jelentett. Azért e fórum, nem? És ehhez nem kell különösebben okosnak lenni sem, nem hinném, hogy csak filmesztéták vagy "nálunk okosabb emberek" értik csak egy film mondandóját. :-)Ha egy film megérint, akkor volt mondanivalója számomra, ami nem kell hogy megegyezzen másokéval, hiszen mi is különbözõek vagyunk.
Válasz
greghouse 2011 jan. 26. - 09:54:30
(217/814)
vitkovits, ceia, és a többiek, akik látták:
Több szempontból is nagyon egyedülálló, különleges film.
Egyrészt maga az alapirodalom, Arthur C. Clarke, és igazatok van, a film "elõbb" született meg, de hogy????

Mert a Csillagok háborúja sorozatból is elõbb volt a film mint a könyv, de itt máshogy történt.

Kubrick akart egy elvont, pszichologizáló történetet, és felkérte A.C.Clarke-ot. Clarke meg is írta, de kikötése volt, hogy minden jelenetnél ott legyen (ezért lett õ az egyik producer is).

Másik kikötése volt Clarke-nak, hogy egyik sem jelenhessen meg korábban, mint a másik. Amennyire jól tudom (javítsatok ki, ha nem) hajszál pontosan akkor jött ki a film mint a könyv. De csak Nyugaton.

Ugyanis, tudniillik Kubrick erõsen kommunista ellenes volt, és minden filmjét letiltotta K. Európából. Igen ám, de Clarke nem a könyveit.

Ezért tudtuk mi korábban megismerni a könyvet, mint a filmet, holott együtt készültek.

(Pl. Kubrick a Clockwork Orange (magyarul szerencsétlenül gépnarancsnak fordított) filmjét hivatalosan mintegy húsz év után láthattuk, pedig... mindegy, Kubrick nem engedte kommunista országba)

Clarke akkor már sok kiadóval szerzõdésben volt, szóval az a faramuci helyzet állt fenn, hogy jogilag az USAban tényleg csak akkor jöhetett ki Clarke könyve mikor a film bemutatója volt, viszont Európában hamarabb jött ki a könyv.
Van ilyen.

Máskor is millió példát tudtok ti is, hogy elõbb volt a film mint a könyv, lásd Star Trek vagy Star Wars vagy Tarzan könyvek/filmek, de ez nem ugyanaz, mert itt maga az író ténylegesen ÍRTA is a filmet ÉS a könyvet is. Más, hogy politikailag egyik ezt tiltotta le, másik azt.

Summa summárum, igaz, hogy a film elõbb jött ki mint a könyv, de NEM a filmbõl írták a könyvet, hanem fordítva, ez egy jogi fogás volt.
gh
Válasz
fredi60 2011 jan. 26. - 08:39:20
(216/814)
"meghasonlott, mert hazugságra kényszerült. Az ember az egyetlen a bolygón, aki birtokában van ennek a "képességnek","

Ha a hazugságot kizárólag verbálisan értjük, akkor igaznak tûnõ megállapítás. Bár pl. a delfinek, bálnák hangkommunikációját sem ismerjük még igazán.
Azonban átverésekre, azaz "hazug" cselekményekre az állatok is képesek. Gondolj például a magát beteg, röpképtelennek "hazudó" fácánról, aki ezzel akarja elcsalni a ragadozót a fiókáitól.
Válasz
fredi60 2011 jan. 26. - 08:28:57 Előzmény Anditos
(215/814)
"Egyesek szerint HAL neve a jövõbe mutatott, mert ha a három betû helyett az ábécében utánuk következõ betûket írjuk le, akkor IBM-et kapunk"

1968-ra az IBM már közismert számítógépgyártó volt. Nagy "elõrelátásra" nem volt szükség. :)

"On April 7, 1964, IBM introduced the System/360, the first large "family" of computers to use interchangeable software and peripheral equipment. It was a bold departure from the monolithic, one-size-fits-all mainframe. Fortune magazine dubbed it "IBM's $5 billion gamble."

System/360 offered a choice of five processors and 19 combinations of power, speed and memory. A user could operate the same magnetic tape and disk products as another user with a processor 100 times more powerful. System/360 also offered dramatic performance gains, thanks to Solid Logic Technology - half-inch ceramic modules containing circuitry far denser, faster and more reliable than earlier transistors."
http://www-03.ibm.com/ibm/history/history/decade_1960.html
Válasz