vagyis, a star trek-ben több a tudományosan hangzó maszlag...?

Message from the Space

A Star Trek nekem teljesen kimaradt az életembõl. A létezésérõl meg a körülötte levõ hype-ról tudok (leginkább az Agymenõk Sheldonjának ájuldozásából, akinek Penny adott egy Leonard Nimoy által összenyálazott szalvétát) de ezen kívül szinte semmit. Ha gyerekként lelkesedtem volna érte, talán most is vonzana, de fél percnyi belenézés után azt tudtam mondani, hogy nem az én világom.

Nem tudom... ez inkább csak természettudományos ismereteimbõl következõ intuíció volt, de próbálom alátámasztani.

Ahhoz, hogy süvítsen, két dolog kell

1. A nyomáshullámok terjedéséhez szükséges, hogy a hangot közvetítõ részecskék kölcsönhatásba lépjenek egymással. Ehhez kell valamekkora minimális sûrûség. Nem tudom, mi az a határ, ahol periodikus rezgések tudnak kialakulni, de ahogy észrevettem, a hangsebességre vonatkozó táblázatok 100 km felszín fölötti magasságban végetérnek, aholis nagyjából 1 Pa a légnyomás (a földfelszíninek százezred része), ez köbméterenként kb 10^20 gázmolekulát jelent.

Lehet, hogy ennél ritkább gázban is terhedhetnek még lökéshullámok, de a hang terjedésének azért vannak korlátai: a hangot közvetítõ részecskéknek ütközniük kell egymással, ez a "légnyomás" illetve az ütközések térben periodikus sûrûsödése-ritkulása a hangrezgés.

Egy gázmolekula itt a szobában átlagosan 0.1 mikront tud repülni, mielõtt nekiütközik egy másik gázmolekulának. A sztratoszférában, ahová a merészebb meteorológiai léggömbök se nagyon jutnak el, kb 50 km magasságban, átlagosan tizedmilliméterenként ütköznek a gázmolekulák. 100 kilométer magasságban már csak néhány centiméterenként van ilyen ütközés. Az alacsony pályán keringõ mûholdak pályamagasságában, tehát 200 kilométeren már nagyjából egy kilométer az átlagos szabad úthossz, és azt hiszem, abban megállapodhatunk, hogy ilyen körülmények között hangterjedésrõl már nem beszélhetünk. Ezen a 200 kilométeres magasságon légnyomást is nehéz értelmezni, de az talán kifejezõbb, hogy köbméterenként még mindig 10^12 .. 10^13 atom van, ez fékezi is az ott keringõ mûholdakat, annyira, hogy néhány év alatt a sûrû légkörbe érnek és elégnek.

Ha ennél is jobban eltávolodunk a Földtõl, akkor a légkörrõl már nem beszélhetünk, de mérési adatokból az jött ki, hogy a bolygóközi térben néhány százezer, a csillagközi térben pedig néhány ezer atom van köbméterenként (galaxisközi térben nem tudom, de valószínûleg nagyságrendekkel kevesebb). Ebbõl az jön ki, hogy egy galaxis össztömegének 10-20%-át adja a csillagközi diffúz anyag és 80-90%-át a csillagok.

2. Ahhoz, hogy a jármû hangot adjon ki, a hangot közvetítõ részecskéknek nem csak egymással, de az ûrhajóval is kölcsönhatásba kell lépniük.

Egy olyan ALTERNATÍV világban, ahol a csillagközi térben hanghullámok terhedhetnek, a mienkhez képest 10^16-szor nagyobb lenne a csillagközi diffúz anyag mennyisége. Milyen erõk vennél rá ezt a csillagközi anyagot, hogy ne repüljenek bele a legközelebbi csillagba? Ha a miénktõl jelentõsen eltérõ fizikai törvények uralkodnak ott, az olyan kérdéseket vet fel, amit Hawking és nála is okosabb fizikusok vizsgálnak (mért pont ilyenek a fizikai törvényekink, mint amilyenek), mindenesetre most kb ott tartanak, hogy az a világegyetem, amelyben élünk, nagyon "sima", és ha a fizikai törvények és fizikai állandók (konkrétan a finomszerkezeti állandó) akárcsak egy kicsit is eltérõek lennének, akkor nem alakultak volna ki már atomok sem, vagy a világegyetem az õsrobbanás után nem milliárd évek, hanem millió évek alatt visszazuhant volna önmagába (vagy olyan gyorsan szétrepül, hogy csillagok sem alakulhatnak ki).

Szóval kb ez volt az intuitív becslésem alapja. Valamikor elég jó voltam fizikából, ma ebbõl már csak morzsákra emlékszem, de a szemléletmód valahogy megmaradt :-))))

A kulcsszó, amit keresünk, az igényesség.
A SW fröccsöntött mûanyag játék kisgyerekeknek, a 2001 filozófiai mélységekbe elkalauzoló esszé gondolkodni vágyóknak. A ST a kettõ között helyezkedik el.

"Lehetetlenség? Fantasztikum ami teljesen kizárható?"

igen.
ha abban az univerzumban csókolóznak a férfiak és a nõk, akkor ilyen hangközvetítõ részecske nem létezhet.

"de a Falcon másfélszeres fénysebességgel tud menni ..."
Na igen, csakhogy ez sem stimmel. A Star Warsban is valami mást jelent a "she'll make point five past lightspeed". És muszáj is, mert ha belegondolsz, az a másfélszeres fénysebesség az naprendszerek közötti utazáshoz édeskevés.
Korábban egy SW topikban felmerült ez sebesség és mennyi idõ egy utazás kérdés és akkor ezeket találtam rövid keresgetés után:
http://www.swgalaxymap.com/
http://starwars.wikia.com/wiki/Hyperdrive
http://www.swcombine.com/navcomp/
http://d6holocron.com/astrogation/systemlist.php?records=1
http://z4.ifrm.com/30107/13/0/p1130388/Handy_for_everyone_Hyperspace_Traveltime.jpg
http://www.swtor.com/community/showthread.php?t=457525


"Az ûrhajók átszelik az ûrt (tudomány), és közben sûvítenek egy kicsit hozzá (fantasztikum)"
Hmmm, és mi van akkor, ha abban a galaxisban van valamilyen elemi részecske a világûrben, ami mondjuk hasonló mint a Higgs bozon, de az nem Higgs teret hoz létre, hanem hangrezgést közvetítõ teret?
Lehetetlenség? Fantasztikum ami teljesen kizárható?

...de lyen értelemben tudományos-fantasztikus lenne a Harrypotter is, hiszen kb mintha a Starwars jedi-iskolájában játszódna nem? Csak épp épp nem a 20. század tudományos szakkifejezéseivel dobálóznak, hanem mondjuk a 16-18. századéval.

Szóval szerintem az, ha elhangzanak tudományos kifejezések, attól még nem lesz tudományos.

(Volt a nyolcvanas években egy japán fantasy, "üzenet az ûrbõl", ha abban az ûrhajó konkrétan úgy nézett ki, mint egy 16. századi vitorlás, de egyebekben Starwars rugalmasságával kezelte a tudományt. Az, hogy gõzpamacsok törnek elõ, miközben lenyílik a rámpa, még nem tudomány.)

A mûfajbeli különbségek másutt vannak -- a scifi egyik alcsoportja a HARD SCIFI. A 2001.S.O ebbe a mûfajba tartozik, meg A Marsi, meg a Terhesség. Ebbe próbált kapaszkodni (szerintem mérsékelt sikerrel) az Interstellar. Igazi hard scifi könyveket írt például Hal Clement Hal (Az elveszett rakéta és folytatása a Csillagfény), vagy itthon Zsoldos Péter.

Egyrészt a science fiction -t helytelen tudományos fantasztikus -nak fordítani, igazából fantasztikus tudomány a helyes fordítása, ha mindenképp le akarnánk fordítani angolból. Csak el kell olvasni a szócikket: https://en.wikipedia.org/wiki/Science_fiction és csak együtt lehet értelmezni a két kifejezést, ha külön tennénk az olyan lenne, mintha a hármasugrásban keresnénk a "három a magyar igazságot".

Magyarán van benne fénysebesség mint tudomány, de a Falcon másfélszeres fénysebességgel tud menni - fantasztikum. Az ûrhajók átszelik az ûrt (tudomány), és közben sûvítenek egy kicsit hozzá (fantasztikum). Így a Star Wars 10/10 mindkét kategóriában - együtt meg négyzetesen annyi: 100/10 . :)

Gyûrûk ura, Harry Potter, de ez sem roosz.