Szívesen az információkat, napraforgó és Ljerk.

Napraforgó, kérdezted, hogy hová akarta Gwanghae áthelyezni a fõvárost, északabbra vagy délebbre. Az angol feliratban Gyoha szerepelt, úgyhogy én is azt írtam a magyar feliratba. Csak sejtem, hogy a mostani Paju környékén lehetett, mert ennek a városnak van egy olyan része, amit Gyoha-dongnak hívnak. Paju pedig északra van.

Egyébként jól látod, a király családjának (a feleségének és a fiának) nincs túl sok szerepe, nem igazán vonja be õket semmibe sem. Egyedül a királyné testvérének jut szerep, mert õ Gwanghae sógoraként az Északi Frakció oszlopos tagja.

Hát, igen, kb. én is így gondolom a dolgokat. Bár engem nagyon zavar ez a sok frakció, noron, szoron, dongin, szoin, namin, jajj, de nagyon nem érdekelnek... Itt szinte nem is számított, mit akar a király.

Pontosan ezért gondolom, hogy jobb megoldás ilyenkor, ha a királyi család (saját jól felfogott érdekében) inkább összezár. Ez történt például a Sillában is. Dokmantól szedtem az ötletet, ugyanezt csinálta Csuncsuval. :)

Azt amit praktikusnak tartasz inkabb idealisztikusnak neveznem. Te is tudod, hogy a frakciok nem szemelyes szimpatiabol tamogattak kisgyerekeket tronutodlas ugyben, hanem sajat erdekukben, bábra volt szukseguk, aki helyett iranyithattak volna az orszagot.

Azert ezek a tortenelmi sorozatok nagy vonalakban kovetik a valosagot, tobbnyire akkor mondanak ellent a tortenelmi husegnek, amikor a feljegyzesek alapjan is tobbfele magyarazata szuletett egy egy esemenynek, mergezesnek, leteztek mendemondak es iratok, levelek alapjan keszult feltetelezesek a hivatalos dokumentaciok elleneben. Sado elitelese es halala pl egy ilyen vitatatott tortenelmi esemeny. Talan Matyas kiraly vagy II. Lajos halala valt ki ma is vitakat nalunk. Szoval az ilyen pontoknal szeretnek elterni a hivatalos verziotol, s meg az is elkepzelheto, hogy atfogobb kepet kapunk igy a szaraz tortenelmi tenyekkel akar ellentetben is. Persze ez a jo tortenelmi sorozatokra jellemzo.

Ezt a megoldást azért mondtam, mert az õ fejével gondolkodtam. Neki sohasem az egyéni ambició volt a lényeg. Ha az lett volna, akkor tényleg azt csinálja, amit te mondasz. Õ tényleg az országért tette, amit tett. Fiatalon szembesülnie kellett azzal, hogy a pártok széthúzása, és a királyi ház gyengesége miatt az országot kis híján bekebelezte Japán. Ezen akart változtatni. Azt hitte, hogy ha király lesz, akkor képes lesz rá.
De itt jön be az a képlet, amire te is utaltál, hogy a királyi hitveseket a különbözõ pártok azért küldték a királyi udvarba, hogy minél nagyobb befolyást szerezzenek. Ezért aztán az összes frakciónak mindig volt királyi hitvese, akik egymást fúrták, és a saját gyereküket akarták trónra emelni. (A többnejûség átka :) ) Így minden herceg mögött ott állt egy párt. És minél idõsebbek lettek a hercegek, annál nagyobb veszélyt jelentettek a királyi apára nézve, mert gyakorta elõfordult, hogy ha a király nem fogadott szót a frakciójának, akkor a fiát tolták a helyébe.
Ezen a rossz gyakorlaton kellett volna változtatniuk a királyoknak ahhoz, hogy valódi uralkodókká válhassanak, és felül tudjanak kerekedni a frakciókon.
Az elõzõ király ezt úgy oldotta meg, hogy egész életében csak lebegtette a trónutódlást. Így az összes fiú azt gondolhatta, hogy egyszer majd övé lesz a trón. Ezt nem nevezném kifejezetten jó megoldásnak, mivel sikerült a fiúkat eleve egymás ellenségeivé nevelnie.

Érdekes, amit mondasz, de nekem furcsa is lett volna, ha egy király nem a saját fiát akarta volna trónra ültetni. Ha ez így volt akkor meg miért nem a saját fiát akarta volna az általad említett feladatra felnevelni??? Az egy dolog, hogy neki nem volt mondjuk nagy támogatottsága, de azért 16 év koronahercegség alatt miért nem tett ellene? Szervezkedhetett volna kicsit.
Az ágyasok általában a gazdag, befolyásos családok lányai közül kerültek ki, nyilván azért adták oda a nagyurak, hogy általuk nagyobb befolyásra tegyenek szert. És ha az ágyas fiú utódot szül a királytól, vagyis egy herceg anyja lesz, akkor még nagyobb hatalmuk lett a herceg nagyapjaként.
Gvanghe 30 éves kora körül került a trónra, vagyis már nem volt gyermek, tisztában volt a királyi udvar mûködésével, a frakciókkal, a politikai széljárással, egyszóval õ eléggé alkalmas lehetett volna az ország vezetésére. Itt azt láttuk, hogy azért voltak segítõi, a fõkostolóhölgy, aki olynan gond nélkül mérgezgetett, vagy a bánat tudja, mi volt a rangja, feladata, a miniszter, aki a Sillában Miszenget játszotta, meg még néhányan, akiket most még nem tudok azonosítani, megkülönböztetni. Szóval, ha másfél évtized nem volt elég a háttér, bázis fölállítására, akkor talán nem is érdemelte volna meg. És itt megint visszaértem ahhoz, hogy talán a saját fiára is gondolhatott volna. (fõleg ha õ alkalmas is lett volna a trónra).

Talán azért elnézõbbek a koreaiak Gwanghae királyságát illetõen, mert amúgy koronahercegként nemzeti hõs volt. Õ volt az, akinek sikerült a japán inváziótól megszabadítani az országot. Miközben a királyi család biztonságos helyre menekült, õ volt az, aki a népével maradt és szabadcsapatokat szervezve, a japánok ellen harcolt. Talán épp ez volt az egyik oka, amiért Kína nem akarta, hogy õ legyen a következõ király. No meg az apja elõzõ ágyasa, aki remek kapcsolatokat ápolt a felsõbb kínai körökkel. (magyarán rendesen lefizette õket) évrõl évre megfúrta a kinevezését. Aminek az volt az oka, hogy neki is volt egy fia, akibõl királyt szeretett volna csinálni. Róluk itt a sorozatban eddig még csak érintõlegesen esett szó, de a késõbbiekben ennek jelentõsége lesz. :)
Gwanghae apja, finoman szólva, nem volt valami jó király, mást se csinált, mint lavírozott a különbözõ frakciók között, hogy hatalmon maradhasson. Apának meg kifejezetten csapnivaló volt. Így a fia mindig úgy tervezte, hogy õ aztán soha, de soha nem követi el azokat a hibákat, amiket az apja. Ezért õ a másik végletbe esett, és így egy frakció csapdájába keveredett.

Szerintem sokkal praktikusabb lett volna, ha nem ragaszkodik annyira a koronához, hanem kormányzónak, és a kisherceg gyámjának nevezteti ki magát. Majd nekiáll a saját elvei alapján felnevelni a fiút, hogy terveinek követõje legyen. Ehhez az özvegy királyné és a hercegnõ is partnerek lettek volna, és együttesen elbírtak volna a pártokkal is. Így sokkal több mozgástere is lett volna, mint királyként, fõleg ha a hadsereget a saját hatáskörébe vonja.

Köszönöm a válaszodat, azért is kérdeztelek, mert erre biztattál mindenkit. Te sokkal többet tudsz errõl a korról, meg úgy általában a Csoszon dinasztiáról, mint én, és nyilván mint sokan mások is.
A történelmi hûséget, látom nem igen lehet számonkérni a sorozaton, de még így is sokkal több információt közöl, mint az iskolai tanulmányaink valaha is. Kínáról még tanultunk valami csekélységet anno, de Korea, meg a többi keleti állam sehol sem volt.
Úgy látom, hogy ezek a történelmi témát boncolgató sorozatok egyfajta koncepcióra épülnek. A Koronahercegben pl. Sado herceget valamiféle áldozatként tüntetik fel, a történelmi krónikák ellenében, amelyek szadista félõrültnek (talán teljesen õrültnek) titulálják.
Gvanghét pedig modernista eszmékkel ruházzák fel, akit nem támogattak a hatalmukhoz ragaszkodó nagyurak, akik csak a saját pecsenyéjüket akarták sütögetni és az ország sorsa kevéssé érdekelte õket. Meglehet, hogy itt Gvanghe valamiféle függetlenségre törekszik a kínai Ming birodalomtól, amely még abba is beleszól, hogy ki legyen a koronaherceg - tehát a több lehetséges utód közül is õk igyekszenek kiválasztani a nekik legmegfelelõbbet. Korlátozzák a kereskedelmet, valamint az innovációk átadását. (láthattuk korábban, hogy a csodatevõ orvosságként tisztelt ginseng kereskedelme is a befolyásuk alatt állt, itt meg a puskapor elõállítását titkolták, de biztos volt még jó pár dolog, amit korlátoztak).
De az is lehet, hogy Gvanghe csak követte a kor szokását és eltette az útból a lehetséges trónkövetelõket. A kis nagyhercegnek sok támogatója volt és a gyermek növekedésével nõtt az esélye is annak, hogy a hátterét alkotó politikusok trónra juttassák õt letaszítván. És mivel neki nem volt olyan nagy támogatói köre, a lehetséges megoldás a trónkövetelõ kiiktatása volt. Mivel a rivális frakciónak nem volt más jelöltje talonban, lévén a nagyherceg egyedüli fiúgyermek, így egy idõre meg lehetett tõlük szabadulni.
A fõváros áthelyezésével kapcsolatban: hová akarta helyezni Gvanghe az új fõvárost? Északabbra, vagy délebbre? Én délre tippelnék, hogy messzebb legyen Mingtõl és így védettebb legyen, mert ha el akarnák foglalni, keresztül kell vonulniuk egész Koreán. De az északi elhelyezkedés is érthetõ lenne, mondjuk, ha sikeresen fel tudnák venni a harcot a hódítókkal, meg tudnák védeni az egész, délebbre fekvõ államot,meg tudnák kímélni a hódítók pusztításaitól.
A király családja, felesége, fia sajna nem gyakorolt rám nagy hatást, mondhatni nem is emlékszem rájuk. (amúgy én a másnapi ismétléseket tudom nézni, így mindig egy napos, pontosabban egy részes késésben vagyok).

Azt írtad nemrég, hogy tetszik neked a szinkron.

Ezt nem hiszem el, fõleg azután hogy leírtad, hogy nézel meg feliratos filmet (felirat elolvasása majd csak film eredeti nyelven).

Én egyszerûen frászt kapok, annyira nincsenek érzelmek a magyar hangok többségénél - például amikor lassan beszélnek egy életfontosságú dologról, koreai nyelven ezt érzelmi alapon is teszik és át is lehet érezni - míg a magyar szinkronszínész felolvassa a szavakat és a másodperces szünetek a szavak hideg tálalása közt jégkorszak hosszúságúnak tûnik, mintha nem is élet-halálról beszélnének.

Örülök neki, hogy sok információt megosztasz velünk. :)

Megpróbálok szép sorjában válaszolni a kérdéseidre.

- Dátumok és életkorok:
Elõször is fontos leszögezni, hogy ne várjunk történelmi hûséget ezektõl a sorozatoktól. Egyébként pedig a történelmi hûség... mennyire lehetett vajon igaz? Hiszen a régmúltban a gyõztesek kiváltsága volt a fennmaradt krónikák megírása, nem igaz?
Az életkorok nem feltétlenül valósághûek a sorozatban. Seonjo király 56 évesen halt meg, szerintem itt jóval idõsebbnek tûnt. Most 1613-ban járunk (Gwanghae uralkodásának 5. évében), tehát a hercegnõnek 10 évesnek, az öccsének 7 évesnek kellene lennie. Ezzel szemben a hercegnõt 13 évesnek állítják be, és a köztük levõ korkülönbség is jóval több mint három.

- Gwanghae király jelleme:
Gwanghae nem hatalomvágyból akarta megszerezni a trónt, hanem azért, mert volt egy nagyszabású álma: Csoszont önálló, erõs állammá akarta változtatni. Most a kínai Ming-birodalom befolyása alatt áll és õk még a puskapor elõállítását is titkolják elõttük. Gwanghae ezért létesítette titokban a Fegyverhivatalt, ahol a lõporral kísérleteznek, hogy növelje országa haderejét. Õ tehát az ország érdekeit nézi és az a tragédiája, hogy a nagyurak nem támogatják az elképzeléseit. Láthattuk, hogy mennyire elszigetelõdött, már csak az északiak tartanak vele, a déliek is elpártoltak tõle, még a fõminiszterében sem bízhat. Ebben a helyzetben kell döntenie. Ha a gyermek Yeongchang lenne a király, õ csak egy báb lenne a Nyugati Frakció kezében, és az ország a vesztébe rohanna. Ettõl függetlenül az 5. részben láthattuk, hogy még ebben a helyzetben sem akarta a nagyherceget és a hercegnõt megöletni.

- Gwanghae király életkora és magánélete:
Gwanghae 1575-ben született, tehát most (az uralkodása 5. évében) 38 éves. Felesége az 1576-ban született Munseong királyné, õt még azelõtt vette feleségül, hogy koronaherceg lett, tehát tizenéves korukban házasodhattak össze. A fiúk neve Yi Ji, aki 1598-ban született. Láthattuk õket az 1. részben a telihold ünnepen. Miközben Seonjo király verseltette a minisztereit, addig az egyik pavilonszerûségben Inmok királyné Jungmyung hercegnõvel és Yeongchang herceggel fogadta a királyi család gyermekeinek köszöntését, egy másik pavilonban pedig Gwanghae koronaherceg a feleségével és a fiával. A fia még ki is ejtett egy csészét a kezébõl, ami eltört.
Gwanghae feleségét - aki tehát a jelenlegi királyné - a 4. részben láthattuk újra, amikor az özvegy Inmok királyné ki szerette volna választani a hercegnõ férjét. Õ volt az, aki sürgette a ceremóniát, de Inmok királyné teázást javasolt addig, amíg az édesapja meg nem érkezik.
Gwanghae királynak kevés gyermeke született - vagy legalábbis nem maradt nyoma -, holott a királynén kívül volt jó pár ágyasa. A fián kívül volt még egy lánya, õ 1619-ben született egy ágyastól.

- A fõváros áthelyezése:
Gwanghae elõrelátó és bölcs uralkodóként (a kémei segítségével) látja a közelgõ veszélyt, amiben a 4. részben a térképe elõtt utalt: északon a dzsürcsik Nurhacsi vezetésével nagyon megerõsödtek. Tart egy közelgõ háborútól, ezért akarja stratégiai szempontból a fõvárost áttelepíteni.

Jól látom a dátumokból, hogy a hercegnõ pár évvel idõsebb a késõbbi férjénél? Kb. az öccsével egykorú, a blogod szerint mindketten 1606-ban születtek, a lány meg 1603-ban.

Érdekes figura a király. Itt a sorozatban mindig szomorú kutyaszemekkel látom, mint aki örökké bánkódik. És hányszor megígérte, hogy nem bántja a nagyherceget, most mégis kivégezteti. Eljátsza, hogy õ nem csinál semmit, de mikor a párthívei gyanúba keverik az özvegy királynét, az apját, a bátyját, a gyermek herceget, kivégezteti õket. (talán a királynét nem). Mint ahogy a bátyja halála se lehetett annyira véletlen.... Nagyon kényelmes a piszkos munkát a sameszokra bízni. Õ meg mossa kezeit...

Amúgy mit tudsz a király, Gwanghe magánéletérõl? Mostanra már úgy 40 éves lehet, van felesége, gyermekei? Ki most a koronaherceg? Mert az láttam a korábbi koreai sorozatokból, hogy annak muszáj lenni, ha van gyereke, ha nincs.
A másik: miért mániája a koreai királyoknak a fõváros áthelyezése? Ezt már nem elõször hallom.. Állítólag a túl nagy hatalomra szert tett urak miatt csinálják, de hát mibõl áll egy gazdag embernek átköltözni egy új városba?

Hogy lehet megnézni a filmet,tudja e valaki?

Egyébként a Koreai Kulturális Központban szept. 23-án a 2008-as Hello, schoolgirl (Beléd estem) c. filmet játsszák 18:30-tól. Egyik fõszereplõje Lee Yeon-hee (aki a felnõtt Jungmyung hercegnõ alakítója lesz a jelen sorozatunkban).

A KKK-ban magyar felirattal szoktak koreai mozifilmeket vetíteni havonta kétszer. Ingyenes, de elõzetes regisztrációt igényel:
http://www.koreaikultura.hu/events/beled-estem/

A kamasz In-woo

A kamasz Joo-won

Itt pedig a gyermek In-woo (Inu): a dúsgazdag Kang kormányzó fia, aki már kiskorában is csak azért akart jól tanulni, hogy legyõzze a barátját, ám késõbb a tanulást feladva meglehetõsen léhán kezd élni (gyermekként rózsaszín-lila ruhában van)

Ez talán egy kis segítség lesz a két fiúhoz (kár, hogy egyszerre több képet nem lehet berakni):

Joo-won (Dzsuvon): Hong csendõrkapitány stréber, de lovagias fia (gyermekként gyakran kék ruhában van)

Ha nem bánod az okoskodásomat (és nem zavar az a hugiotvan számára töménytelen adat, amit írok), akkor nyugodtan kérdezz, hátha tudok válaszolni. Évszámokat amúgy azért szeretek írni, hogy az ember könnyebben elhelyezhesse a dolgokat idõben, és akinek nem tetszik, az át tud rajta siklani, akinek pedig jól jön, az örülhet neki.

Kérdezted a frakciókat, annak idején ezt gyûjtöttem róluk:

POLITIKAI PÁRTOK A CSOSZON-DINASZTIA IDEJÉN
- Keleti Frakció (Dong-in)
- Nyugati Frakció (Seo-in)

A Keleti Frakció Seonjo király uralkodásának vége felé a keményvonalas Északi Frakcióra (Buk-in) és a mérsékelt Déli Frakcióra (Nam-in) szakad. A szakadás oka a trónöröklés miatt kialakult vita. Az Északi Frakció késõbb tovább bomlik a bal szárnyas Greater Northern (nagyobb északi) és a Smaller Northern (kisebb északi) pártra.

A Nyugati Frakció az Old Learning (No-ron) és Young Learning (So-ron) pártra szakad. Az elõbbiben az un. konzervatív tudás és mûveltség, az utóbbiban a felvilágosult szemlélet hívei csoportosultak.

A sorozatban Gwanghae legfõbb hívei az északiak és vannak közöttük déliek is, Yeongchang hívei a nyugatiak.


SEONJO KIRÁLY MÁSODIK HÁZASSÁGÁRÓL
Inmok királyné 1602-ben, 18 évesen lett a felesége az 50 éves Seonjo királynak. Mivel az 1600-ban meghalt Uiin királyné nem szült utódot, így az addigi hercegek mind ágyasok gyermekei. Imhae herceg az elsõszülött, az 1575-ben született Gwanghae a másodszülött. Õk ketten édestestvérek (azért is ragaszkodik annyira Gwanghae a bátyjához), de ágyas édesanyjuk Gwanghae kiskorában meghalt. A király az új királynétól két gyermeket nemzett: 1603-ban Jungmyung hercegnõt, 1606-ban pedig Yeongchang nagyherceget.