bori3 2016 okt. 27. - 19:06:25
(344/404)
Isteni kalandos, izgalmas... nem tudom mennyire ismered a koreai színészeket, ebben csúcsszereplõk játszanak.
Egyszóval ez telitalálat na :)))
6/10
napraforgó 2016 okt. 27. - 18:55:57 6/10
(343/404)
Nagyon örülök, nézni fogom!
Látom, hogy 51 részes, az pont jó, nem elviselhetetlenül hosszú.
bori3 2016 okt. 27. - 14:36:12
(342/404)
borzi84 2016 okt. 27. - 14:30:57
(341/404)
Szia! Bár nem hozzám intézted a kérdést, azért válaszolnék rá! Remélem, nem baj! :)

Az ominózus sorozat magyar címe: A császárság kincse".

http://www.port.hu/empress_ki/pls/w/films.film_page?i_film_id=157446

A linken keresztül elérhetõ a port.hu-s ismertetõ.

Az is elérhetõ, hogy valóban vetíti majd a Duna TV. (A palota ékköve sorozat befejezése után indul.)
Az elsõ rész november 14-én 14.25-tõl lesz.

http://www.port.hu/a_csaszarsag_kincse_ki_hwanghoo__empress_ki/pls/fi/films.episode_list?i_film_id=157446&i_season=-1
6/10
napraforgó 2016 okt. 27. - 13:46:08 6/10
(340/404)
Nem tudod, milyen magyar címmel fog jönni? És a tartalomról hol kaphatok némi információt?
6/10
napraforgó 2016 okt. 27. - 13:44:22 6/10
(339/404)
Köszi, ez a kis imertetõ jó volt.

Ugye a Chin szóból származik a China - Kína megnevezés is?

Nekem kicsit furcsa, hogy a borzasztó fiatal színészekkel játszatnak el idõsebb szereplõket is.
Most is eltelt 8 év, míg a koronaherceg visszatérhetett Csoszonba.
Látom Dzso komornának/ágyasnak is született idõközben egy fia, szeretné is trónra juttatni.
10/10
BDK1997 2016 okt. 27. - 13:04:57 10/10
(338/404)
Kedves Koreai Sorozat Rajongók!

Örömmel értesítelek benneteket, hogy A fény hercegnõje után november 14-tõl hétfõtõl
a Duna televízió ORSZÁGOS TV PREMIERKÉNT elkezdi sugározni az Empress Ki címû sorozatot!

Jó szórakozást kívánok!
K. Judit 2016 okt. 27. - 10:36:24
(337/404)
Bocsi, mindjárt mennem kell, ezért gyorsan kimásoltam a wiki magyar nyelvû, kissé leegyszerûsített összeállításából a kérdésedre vonatkozó részeket:

1) A mandzsuk (a dzsürcsik utódai) a 17. század elején létrehozták saját államukat. A koreai király eleinte barátságos viszonyt ápolt az országgal, azonban egy hatalmi átrendezõdést követõen a Ming Birodalommal együtt szembekerült velük. Így 1627-ben mandzsu invázió érte Csoszont, azonban a csapatok rövid idõn belül kivonultak. Egy újabb, 1636-os támadás és kényszerû behódolás után Korea elkezdte a mintegy 250 évig tartó teljes bezárkózottság politikáját folytatni, ami miatt nyugaton „Remetekirályságként” kezdtek el utalni rá.

Ekkoriban jutottak el az elsõ európaiak a félszigetre, nagyrészt tisztázatlan körülmények között. A koreaiak fogva tartották és a tökéletes muskéták kifejlesztésével kapcsolatban dolgoztatták õket; csak néhányuknak sikerült megszökniük. A mandzsuk a Csing-dinasztia megalapítása után szövetségesként kezdtek tekinteni a koreaiakra, többször is segítséget kértek az orosz terjeszkedés visszaszorítására a 17. század közepén, amelyek sikerrel végzõdtek.

2) A mandzsu nép a tunguz népcsoporthoz tartozik. Eredetileg Mandzsúriában éltek (ma Észak-Kína). A tizenhetedik században megdöntötték a Ming-dinasztiát és megalapították a Csing-dinasztiát, mely uralkodott Kína fölött egészen a császárság 1911-es megdöntéséig.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Korea_t%C3%B6rt%C3%A9nelme#Mandzsu_t.C3.A1mad.C3.A1sok
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mandzsuk

(Most 1636-ot írunk a történetben, éppen zajlik a második mandzsu invázió. Innentõl kezdõdik az ország teljes elszigeteltsége. Hogy miért erre a közeli szigetre menekültek, talán máshonnan kiderül (majd még keresgélek más oldalakon), de úgy emlékszem, eredetileg jó, cseles ötletnek tûnt, de túl gyorsan nyomult elõre az ellenség öreg Kang (és Kim Dzsa-dzsong) árulása miatt, így mégsem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerették volna.)

Sietve ennyi, a célnak talán megfelel, ha valaki többet tud kapásból, nyugodtan javítson ki.
6/10
napraforgó 2016 okt. 27. - 09:53:41 6/10 Előzmény K. Judit
(336/404)
Jó lenne tudni, hogy a Csinek honnan jöttek, nyilván északról? Ez a Gvange sziget valahol Korea közepén van, elég kis távolságra a szárazföldtõl. Én nem is értem, hogy a király, meg az udvartartása miért is nem menekült ettõl délebbre?
Számomra nem volt kérdéses, hogy a a hódítók északról délre, a fõváros felé indulnak, aztán meg a szokásos sziget felé, ahová mindig menekülnek. Nekem ehhez nem is kellett volna holmi áruló banda.
Gondolom ez volt a legvészesebb idõszak Korea történelmében. A Mingek már a végnapjaikat lték, a Csinek meg még nem szerezték meg az országot, Korea meg csak egy kis nyúlvány volt a félszigeten... Jó, ha az övék, na de az se baj, ha nem....
A sok összevissza szervezkedõ politikus kereskedõ, hát ... azok meg úgyis hajlanak, amerre a szél fúj. Ha néhányat kivégeznek, nem gond, "van másik!!!."...
K. Judit 2016 okt. 25. - 11:52:31
(335/404)
Jaj de jó, éppen meg akartam keresni Ganghwa szigetét, jóval közelebb lehet, mint Jeju - gondoltam.
(Gwanghae-t is Ganghwa szigetére számûzték elõször, aztán végleg Jejura került.

Itt egy fotó a sírjáról.
7/10
Ljerk 2016 okt. 24. - 19:46:53 7/10
(334/404)
A második mandzsu invázió útvonala - Uiju-Anju-Keszong-Gwangha sziget majd Namsan erõd, a mandzsu csapatok kikerülték a nagyobb erõdöket a fõváros felé vezetõ úton és egyenesen Gwangha sziget felé meneteltek, hogy megakadályozzák a király oda menekülését. (Hagyományosan a csoszoni és elõtte a goryeoi királyok nagy szigeterõdje volt ez - kb 250 négyzetkilométeres partmenti sziget, többek közt a mongolok ellen is 30 évig itt tartottak ki, de Injo is idemenekült az elsõ mandzsu invázió alatt)

A szigetre menekítették a koronahercegné feleségét, Bongrim herceget, a hercegnõt és Injo ágyasait. A hatalmas Namsan hegyi erõdbe vonult Injo, Sohyeon koronaherceg és a királyi udvar. Északon Kim Dzsa Dzsom 30.000 fõs sereggel várakozott "valamire".
6/10
napraforgó 2016 okt. 20. - 11:02:01 6/10
(333/404)
Így van, egyetértek. Én ugyan csak a TV-ben nézem a sorozatokat, neten nem, de valóban így van, ahogy mondod. Elég szomorú, ha senki illetékes nem nézi a sorozatokat, nem figyel a visszajelzésekre. elég borzasztó, ha határidõk miatt minimális idõ van csak a fordításra, meg kiosztják a szöveget 5-6 felé és így, ahány, annyiféle. Nekem mindig is az volt a bajom ezzel, hogy nincs senki, aki összefésüli. Mi meg "esszük", ahogy kapjuk. Kell, vagy nem kell, kit érdekel. Szomorú.
K. Judit 2016 okt. 20. - 10:20:45
(332/404)
"Még hogy furcsa lenne, ha az elsõ részben ilyen megnevezést, vagy megszólítást alkalmaznának, a sokadikban meg mást. Én azt tapasztalom, hogy ez így is igen sûrûn elõfordul!"

Bizony, ehhez muszáj csatlakoznom.
Volt már szó errõl a hibáról itt is és más drámáknál is. Vissza lehet olvasni. Akik rendszeres k-dráma nézõk, mind ismerik ezt a problémát, csak már rég túl vannak ezeken a sorozatokon magyar vagy angol, vagy orosz stb. felirattal. A korábbi észrevételeink valószínûleg nem jutottak el azokhoz, akiket illetnek. (És még örüljünk, mert lehet, ha eljutnának, leállítanák a koreai sorozatok vásárlását. Pedig elég lenne, ha néhány fordító, akinek kedve lenne hozzá, rászánna egy kevés plusz órát a koreai "specialitások" megismerésére.)

Sajnos ezeket a hibákat olyan vehemensen védik néha egyesek, hogy az ember legyint egyet, azt gondolja, tényleg ne csak errõl szóljon a topik, inkább visszavonul. Pedig ez halál komoly, nem szõrszálhasogatás. Legyinthetnék, hiszen én is online nézem a filmek zömét, de azért ha a tévében megy, sokszor csak odaülök elé, mert kényelmesebb. Szerintem azok is megérdemlik a minõségi munkát, akik otthon "csak" lerogynak egy mûsor elé, ugyanis fizetnek érte.

Egy szinkronnal ellátott sorozat "végtermék", már senki nem fogja megváltoztatni. Így fogják megismételni minden egyes alkalommal, hosszú éveken keresztül. Éppen ez a legszomorúbb, hogy más esetben, ha egy hibás terméket kapunk, bizony felemeljük a szavunkat, visszavisszük, visszakérjük a pénzünket. Vagy valaki megtart egy ruhát, amin nincsenek mondjuk gombok, vagy két ujj helyett csak egy van rajta? Vagy egy könyvet, amibõl idõnként hiányzik pár oldal? Egy csirkét, aminek csak egy combja van?????

Én is hallottam tegnap a PÉ-ben a váratlan tegezõdést az anyakirálynéval, észrevettem, fordítóváltás volt - gondoltam. Pedig meggyõzõdésem, hogy ennek nem kellene ilyen természetesnek lennie.
6/10
napraforgó 2016 okt. 20. - 05:11:40 6/10
(331/404)
"Azt kifogásoltam, hogy alattvalóként miért szükséges birtokosként megszólítani királyt, királynõt/nét, hercegnõt, urat, stb., pl "királyom", stb."

A válaszom az, hogy talán nem szükséges. DE - minden nyelvben kialakult valamiféle szokás az évszázadok alatt. Így a magyar nyelvben az évszázadok alatt valamiért ez a birtokos forma alakult ki és maradt meg. Uram, Asszonyom, Felséges uram, Felséges Királyom ésatöbbi. Látható,hogy a köznyelvben is rögzült ez a forma, nem csak a király és a királyi család megszólításánál. Miért ne használhatnánk? Miért ne ragaszkodhatnánk hozzá? Én speciel ragaszkodom az évszázados beidegzõdésekhez, nem most óhajtanám ezt megváltoztatni valami idegen, ráadásul csak közvetítõ nyelv szokásai szerint...

Szerintem jobb lenne ezeket a fordításoknál figyelembe venni, követni, betartani és nem hülyéskedni azzal, hogy ugyan miért kell a birtokos szerkezetet használni. Megmondom én. Azért, mert így helyes!. Mert a nyelvnek van egy kialakult szerkezete, logikája és nem feltétlenül egy ostoba fordítás kapcsán kell ezt megreformálni. (pláne, ha nem is eredetibõl fordítanak, hanem mint itt, valami közvetítõ nyelvet, az angolt veszik igénybe).
És akkor még nem is említettem az angol nyelv nagyon is szigorú kötöttségeit, a Your Majesty!, Your Royal Highness,! Your Higness! között, amelyhez tudomásom szerint õk nagyon is ragaszkodnak.
Na és mennyivel jobb a tárgyeset a birtokosnál?
Cccc.

Szóval én a Felséges Uramra és Felséges Asszonyomra szavazok a Király és Királyné megszólítás helyett. Mindenképp.
6/10
napraforgó 2016 okt. 20. - 03:02:09 6/10
(330/404)
Az elsõ bajuszkához: valóban, te ilyet nem kérdeztél. DE ÉN ilyet kérdeztem! A célom nem feltétlenül a te kérdéseid megválaszolása volt, saját kérdéseim, ötleteim is vannak. Bocs, hogy fl merészeltem tenni õket.
Az utolsóhoz: Még hogy furcsa lenne, ha az elsõ részben ilyen megnevezést, vagy megszólítást alkalmaznának, a sokadikban meg mást. Én azt tapasztalom, hogy ez így is igen sûrûn elõfordul! Én is szeretem a koreai történelmi sorozatokat, nézem is a TV-ben ezeket. Épp tegnap tapasztaltam A palota ékkövében, hogy míg eddig következetesen magázták egymást a királyi család tagjai, és az alattvalók is õket, tegnap hirtelen tegezésre váltottak. Bejött az egyik királyi orvos, és rászólt az anyakirálynéra: fogadd el a kezelést!, Meg kell innod a gyógyfõzetet!. Elõzõ nap ez még így hangzott: kérem felség, fogadja el a kezelést, igya meg a gyógyfõzetet.
De persze ennél cifrább változásokat is meg lehet figyelni annak függvényében, hogy melyik fordító fordította épp az aktuális részt.
Úgyhogy én a menet közbeni korrigálásban semmi rosszat nem látok, sokkal hülyébben néz ki, ha következetességbõl végig rosszul csinálnak valamit. Nekem ez a véleményem.
K. Zsuzsi 2016 okt. 19. - 19:47:52
(329/404)
folytatás:
De még ha a részek között akadna is idõ a korrigálásra, elég furcsa lenne, ha ugyanaz a fogalom, dolog vagy kifejezés az elsõ részben x módon, a hetedikben meg már y módon hangzana el. Sõt akkor joggal lehetne következetlenséggel vádolni a fordítót.
K. Zsuzsi 2016 okt. 19. - 19:43:17
(328/404)
- " Miért nem lehet a sokkal normálisabb "fenséges asszonyom", "felséges asszonyom" megszólításokat alakalmazni? "
Ilyet én nem kérdeztem.
- Azt kifogásoltam, hogy alattvalóként miért szükséges birtokosként megszólítani királyt, királynõt/nét, hercegnõt, urat, stb., pl "királyom", stb.
- Személy szerint nagyon örülök, hogy valamelyik TV csatorna végre egy új koreai történelmi sorozattal jelentkezett. - - Mivel nem ismerem eme sorozat szinkron körüli munkáinak konkrét körülményeit, így nemigen adhatok összegzõ véleményt a fordításról.
- - De a fordítók és egyéb filmkészítõk munkájának minõsége - sok egyéb mellett - mindig függ a felkérés idõpontjától a határidõig eltelõ idõtartamtól is. Elõfordulhat, hogy már nincs idõ a nyers fordítást többszörösen átnézni, javítani és minden mondatát hajszál pontosan a film-korabeli idõk stílusához igazítani. De még ha a részek között akadna is idõ a korrigálásra, elég furcsa lenne, ha ugyanaz a fogalom, dolog vagy kifejezés az elsõ részben x módon, a hetedikben meg már y módon hangzana el. Sõt akkor joggal lehetne következetlenséggel vádolni a fordítót.
K. Zsuzsi 2016 okt. 19. - 19:09:04
(327/404)
Bármelyik koreai történelmi sorozatot - apró-cseprõ logikai bukfencei ellenére is - szívesem nézem.
De A fény hercegnõje / 화정 / Hwajung / Splendid Politics / tegnapi és mai, 37-38.-ik részében történtek lényege - nevezetesen a palotából való menekülés és visszatérés kissé elgondolkodtatott. A királyi hívek mibõl gondolták, hogy egy palotát könnyebb visszafoglalni, mint megvédeni?
6/10
napraforgó 2016 okt. 19. - 18:49:12 6/10
(326/404)
..."a fenség vagy fennség szerintem inkább az isteneknek dukál, mint a földi halandóknak."
Én istenekkel kapcsolatban nem hallottam még ezt a megszólítást, de jelzõként lehet emlegetni egy finom ebédre (ez fenséges volt, sõt akár felséges is... És a természeti szépségekre lehet alkalmazni hasonlóképp: fennséges szépségû táj, fenséges vízesés, tó, kert, stb.

Az igen valószínû, hogy angolból fordítanak, nem koreaiból, de nekem nem ez a problémám, hanem az, hogy mintha magyarul nem tudnának rendesen a fordítók.

Miért kell királynõmnek, meg királynémnak fordítani? Miért nem lehet a sokkal normálisabb "fenséges asszonyom", "felséges asszonyom" megszólításokat alakalmazni? Elõbbit a hercegnõkre és hercegnékre, a másodikat meg a királynõkre és királynékra. A magyar nyelvben ez a normális, a természetes, nem a rang megjelölése. Azért ez nem lenne olyan bonyolult, csak akarni kéne.
K. Zsuzsi 2016 okt. 19. - 16:30:20 Előzmény napraforgó
(325/404)
- Ahogy napraforgó is írta – a magyar nyelvben megvannak az egyértelmû kifejezések az uralkodóNÕ-re és királyi feleség-re egyaránt.
- A mai koreai nyelvben a királyNÕ = 여왕, a királyNÉ = 왕비, az anyakirályNÉ = 현 군주의 모후.
- Angol nyelvû forrásokban a királyNÕ és a királyi feleség titulusa egyaránt Queen. Néhány helyen a kettõ megkülönböztetésére a Queen regnant és a Queen consort kifejezéseket használják.
- Ha közvetítõ nyelv segítségével fordították a szöveget, nem könnyû eldönteni, hogy fordító, dramaturg, rendezõ végül is melyik nyelv fordulatait használja ezekre a felséges / fenséges hölgyekre.
- Ámbár a fenség vagy fennség szerintem inkább az isteneknek dukál, mint a földi halandóknak.
- De eléggé furcsán hangozna egy alattvaló szájából, az anyakirályNÉ-m vagy özvegy királyNÉ-m megszólítás, és a királyNÉ-m is leginkább királyi ajkakra való.
- Ezzel azt akarom mondani, hogy én meg azt nem értem, miért kell egy alattvalónak a magyar fordításban egyes szám elsõ személyû birtokosként szólítania a különbözõ típusú királyi feleség-eket.
- De annak sem örülnék, ha a magyar fordítás – koreai mintára – többes szám elsõ személyû birtokosként adná vissza a felség-ek megszólítását.