Nem tudom megfigyeltétek e ugy a 3. perc tájékán az egyik zenész gyönyörű pont a zenéhez illő norvég mintás pulóverét - no jó, tél van éppen - és ugy 10 másodperc mulva az egyik néző manduláit is megtekinthettük, szerencsére ép és egészséges.

itt egy másik előadó páros Monalisa cimű dala, hiába hiresek, ez az előbbi előadásbn jobban tetszett:

https://www.youtube.com/watch?v=_51NyqCVyT8

Sziasztok!

minden Libagolynak, és minden erre járó olvasónak is Békés Boldog Új Évet kivánok.

hogy még ébren kibirjuk éjfélig, hozok ide egy dalt, ettől biztosan felébred mindenki, a vérnyomása pont jó lesz.

És még jót is nevethet a a Monalisa koreai kiejtésén.

https://www.youtube.com/watch?v=-hrQG-9I9wQ

Kép: ha már Monalisa, és pont Szilveszter éjjel, akkor:

Off

Szibéria meghódítása - orosz sorozat - 2020

Spoiler

És végre tényleg bepillantást nyerünk Szemjon Rezenov munkásságán keresztül a szibériai népek, táj korabeli világába.

KÉP: Rezonov gyűjtése.... ugye, ismerős?:)

Off

Szibéria meghódítása - orosz sorozat - 2020

Spoiler

A sorozat 18 karikás besorolású. Az osztyákok egyike "padarok" prém helyett vmi mást ajánl fel...

KÉP: a szerencsétlen osztyák lány lesz a sorozat egyik új mellékszereplője...

Hányszor láttunk hasonlót koreai sorozatban....

Off

Szibéria meghódítása - orosz sorozat - 2020

Spoiler

A film kapcsán már említettük a történetet feldolgozó 8 részes minisorozatot.
Egy ismertetőt itt olvashattok róla: https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=ru&u=https://www.biwork.ru/news/o-cem-serial-tobol-kotoryj-sejcas-idet-v-efire-pervogo-kanala&prev=search&pto=aue

Letöltöttem a részeket, sajnos eddig még feliratot nem találtam hozzá, pedig nagyon jónak ígérkezik. Az 1. részt megnéztem, a többibe csak bele-belepillantgattam.

A filmhez képest a szereplők megegyeznek, sőt a film egyes részleteit egy az egyben átemelték a sorozatba. Miért érdemes esetleg mégis megnézni? Mert mindaz a hiányosság, amit a filmnek felróttak, azt a sorozat a helyére teszi. Szélesebb paletta, kidolgozottabb karakterek... és új helyszínek, események, mellékszereplők.

Szibéria. Felbukkannak azok a népek, melyekre már kiterjed ekkor az orosz befolyás.

KÉP: az Ob folyó mentén élő osztyákok prémbeszolgáltatása

Kívánok sok szerencsét, boldogságot, egészséget az új évben, és sok jó filmet.
https://www.youtube.com/watch?v=pZ_7cog4COI

SZAVAZÁS

Az idén is lehet az Ázsia Ékkövei oldalon szavazni 2020 legjobb sorozatára. Több mint 100 sorozatból adhatod le max. 10-re a szavazatod holnap éjfélig.

Kicsit szomorú vagyok, mert én talán 6-7 sorozatra adtam le csak a voksom, mert bár többet láttam, de vhogy mégsem éreztem őket olyannak, amik a "legjobb" jelzőt kiérdemelnék.

Lehet szavazni!:))))))))))))))))))))))))))))))

BÚÉK

Off

Tobol
Spoiler

Az izgalmas történetbe valóságos történelmi személyeket, eseményeket építettek bele.

Először ismerkedjünk meg az ellenséggel, a dzsungárokkal: https://en.wikipedia.org/wiki/Dzungar_Khanate
Hát.... azért elég borzalmas véget ért ez a nép.....

Szemjon Rezenov, az öreg térképész, akinek gyermekei is így vagy úgy, de a történetet alakítják.... : https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=https://en.wikipedia.org/wiki/Semyon_Remezov&prev=search&pto=aue

Johan Gustaf Renat, a svéd hadifogoly : https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=https://en.wikipedia.org/wiki/Johan_Gustaf_Renat&prev=search&pto=aue

Ha beleolvasunk Renat életrajzában, akkor a film történetének alapjára is rábukkanunk: "Renat és más svéd hadifoglyok 1716-ban részt vettek Ivan Buchholz expedíciójában, hogy feltárják az Irtysh folyó Yamysh-tó körüli aranykészleteket . Az expedíciót egy dzungari erő vetette alá , és Renat a következő tizenhét évet Dzungar fogságában töltötte."

Tehát a filmtől eltérően bizony 17 évet kellett a dzsungárok fogságban eltöltenie, nem is akárhogy! És ő is készített térképeket!

KÉP: egy érdekes hármas - orosz tiszt - dzsungár vezér - svéd fogoly

Off

Tobol
Spoiler

Először is köszönöm Illionának a filmajánlót, és természetesen hálás köszönet Maryunak a fordításért és vandi2-nek a feltöltésért. Szerencsére újra elérhető a videán a film az alcíme alatt újra feltéve.

1700-as évek elején járunk, I. Nagy Péter orosz cár korában, akit leköt a svédekkel folytatott háború, s akit a távoli Szibéria csak annyira érdekel, hogy a svéd hadifoglyok számára tökéletes börtön rácsok nélkül, hiszen az irdatlan távolság miatt onnét megszökni képtelenség.

Szibéria kormányzóját viszont aggasztja, hogy a kínai kereskedő karavánok hatalmas sápját többé nem fölözheti le, hacsak nem tudja vhogy kirobbantani a dzsungarokkal a háborút. A dzsungarok által szorongatott kínaiak ugyanis orosz katonai segítséghez kötik a kereskedelmi kapcsolat fenntartását.
A cárt ugyan érdekli az arany - melyik uralkodót nem? - de háborút nem akar, csak békés expedícióra ad engedélyt.

Aztán persze semmi sem úgy alakul, ahogy a cár, vagy ahogy a kormányzó tervezte... A Sors bekavar....

A történet Alekszej Ivanov azonos című regénye alapján készült. A regény nagyon népszerű az oroszok körében, ezért is jelentett a regényt kedvelőknek a film kicsit csalódást, mert természetesen a szereplők részletes és árnyalt bemutatása, tetteik ok-okozati háttérének megvilágítása 1 óra 48 percbe nem férhetett bele olyan bőséggel, mint az a regényben az szerepelt. Mivel én a regényt nem ismertem, így nem is befolyásolt.

KÉP: felhőangyal a filmben. Érdekes volt a fülemnek az orosz angyal szó: ангел - angel

KÉP: a TVN a karácsonykor leadott sorozat részek előtt jelzésként betette ezt a képet.....
Furcsa a szájmaszkos kis gömböcfigurák... reméljük, hogy az első és egyben utolsó ilyen szájmaszkos karácsonyunk volt.... Mindenkinek jó egészséget, derűs kedélyt, meghitt napokat kívánok!

Az Élet néha furcsán kapcsol össze dolgokat, így volt ez egy telefon és egy skype beszélgetéssel is. Illionával arról beszélgettünk, hogy a műkincseknek hová is kellene kerülniük, a kisebbik fiammal pedig felidéztük az ő ovis emlékét a Nemzeti Múzeumban, amikor 4 évesen elbűvölte az ott kiállított gyermekpáncél. És lám, a két beszélgetés ebben a hírben találkozott: https://csodalatosmagyarorszag.hu/hirek/itthon/lengyelorszagnak-ajandekozza-a-kormany-a-nemzeti-muzeum-egyik-legjelentosebb-targyat-ii-zsigmond-gyermekpanceljat/

Sziasztok, kellemes hétvégét! Jó hosszú pihenő ez.
Találkoztam ezzel a filmmel, a mozicsillagon, de nem volt magasra értékelve sem az IMDB (6, 4 pont), sem a nézők (4 pont) részéről, azok még inkább lepontozták. Így nem fogom megnézni, mivel nem éri el az a pontot, amiért érdemes megnézni. Bár ízlések és pofonok, majd megvárom a véleményeteket.
A Mária román királyné film magas 7,7 IMDB pontot kapott, de a nézők nagyon lehúzták, érthetően. Azt lehet, hogy megnézem, bár fenntartásaim vannak a történet kimenetele miatt.
Sok régebbi filmet is feltöltöttek mostanában a mozicsillagra, 1930- napjainkig, filmtörténeti ritkaságokat. Szeretek ott böngészni, mert téma szerint szét lehet választani, és úgy keresni.

És egy fél mondat a kritikából:

" .... és persze fájón utal arra a megkerülhetetlen tényre, hogy az első világháborúról és a Trianonhoz vezető útról fájdalmasan hiányoznak továbbra is a magyar játékfilmek, tv-sorozatok)."

egyetértek!

és még egy kép

még egy kép a fimből
Bán mór képeit hoztam

Sziasztok!
most egy európai film kritikáját hozom nektek, igaz hogy hosszú de azt hiszem, érdemes elolvasni.
Bán Mór irását hozom ide, tekintettel arra, hogy nem is láttam még a filmet (keresésébe vagyok, lehet segiteni)
másrészt elvágtam az ujjam, (nem kicsit, káposztaszelővel) igy csak bal kézzel tudok pötyögni.
Mindenképp foglalkoznunk kell vele, mert ez minket magyarokat is érintő történelem!!!!!
Bán Mór irása:

"SZERB TÖRTÉNELMI FILM AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚRÓL
Péter király
Szerb-görög történelmi film (2018)
Ahogy legutóbbi kritikámban, melyet a Mária román királyné című filmről írtam, megemlítettem, hogy miközben mifelénk szinte filmes mementó nélkül múlt el Trianon 100. évfordulójának megemlékezés-sorozata, addig szomszédaink korántsem viszonyulnak ilyen feltűnően szemérmesen a korszak eseményeihez. Érdekes, hogy a románokhoz hasonlóan a szerbek is a királyi családjuk egy tagjának karakterén keresztül közelítették meg a témát – elképzelhető, hogy a sok évtizedes kommunista propaganda ellensúlyozása is szerepet játszik ebben, hiszen nyilvánvaló, hogy a királyi famíliák tagjai nem részesültek különösebben pozitív megítélésben sem a titói Jugoszláviában, sem Ceauseşcu Romániájában. Van hát mit bepótolni történelmi ismeretek szintjén náluk is – meg is teszik a magukét a románok és szerbek is.
A szerb film hőse az az idősödő Karagyorgyevics Péter király, aki az első világháború kitörésekor már elég borúlátó Szerbia esélyeit illetően. A film központi alakja ő – elvileg. Azért csak elvileg, mert valójában a forgatókönyv – nagyon helyesen – néhány „mezei” katona heroikus története is egyben, vagy sokkal inkább az. Makrena, a besorozott parasztfiú, a cinikus, a Balkán-háborúkat megjárt profi katona, Zsivota, és persze az elmaradhatatlan árván maradt kisfiú története, akinek szüleit a „gonosz” osztrák-magyar katonák mészárolták le, s aki ennek hatására bosszúálló szerb katona lesz, akit maga a király léptet elő tizedessé.
Szóval, tévedés ne essék, a film végletekig leegyszerűsíti a képletet. A szerbek mindenben jók, vitézek, becsületesek, az osztrák-magyar hadsereg katonái (többnyire csak nemes egyszerűséggel „svábokként” emlegetve) – a velejükig gonosz démonok. A forgatókönyv felületesen átsiklik Szerbia megkerülhetetlen felelősségén a háború kiprovokálásában, a Ferenc Ferdinánd elleni merénylők fű alatti kiképzésében, a háborús előkészületekben, a reguláris hadsereg elleni terrortámadásokban (melynek részben jogos és logikus következménye volt az elkövetőkön gyakorolt megtorlás, és a civil lakosság elleni kemény fellépés).
Persze őszintén szólva ezt nehéz felróni a film alkotóinak, hiszen a Péter király egy nyilvánvalóan és felvállaltan propagandisztikus és nacionalista film, mely az egész szerb nemzet hősies helytállásáról szól az első világháborúban. És a román propagandafilmmel ellentétben meg kell, hogy említsük, a szerbek hősies helytállása történelmi tény, és el kell ismerni, a több oldalról szorongatott szerb sereg Krétára menekítése is heroikus, epikus cselekedet volt. Ez még akkor is így van, ha nagyapáink, dédapáink éppen ezek ellen a szerbek ellen harcoltak.
Márpedig nyilvánvaló, hogy ha szerbek készítenek történelmi filmet a szerbek helytállásáról, akkor ott a szerbek a jófiúk, és magától értetődő módon a „svábok” és persze a magyarok a „gonoszok”. Mondjuk legalább háromszor elhangzik a filmben, hogy „bár pusztulna el valamennyi sváb a világon”, ami azért túllép egy bizonyos határon, de legfeljebb azt állapíthatjuk meg, hogy a szerb filmgyártásra viszonylag kevés hatással volt még a political correctness-mozgalom, már ha az egyáltalán bárhol is kiterjed a homoszexuálisokon, színesbőrűeken, és más kisebbségeken kívül a németekre is. (Most mélyebben belegondolva, lehet, hogy nem is.)
Szóval a film központi alakja az öreg Péter király, aki a háború kitörésekor már visszavonult, hátát sikáltatja szolgálólányaival, élvezi az élet örömeit, de az Osztrák-Magyar Monarchia senkit sem meglepő hadüzenete után visszatér a politikába, hogy erőt mutasson, lelkesítsen, és példát adjon a nemzetnek. Mondjuk ezt meg is teszi, de sajátos módon a karaktert a film végére sem igazán kedveljük meg, ugyanis voltaképpen nem csinál semmi érdemlegeset. A film elején sopánkodik egy sort, hogy baj lesz ebből a háborúból, aztán sodródik az árral, lelkesítő beszédeket mond, s amikor elrendelik a szerb hadsereg evakuálását Krétára, velük tart – igaz, a többséggel ellentétben nem gyalog, hanem szekérháton, sztoikusan szivarozgatva szemléli az eseményeket. Dramaturgiailag ez a fő probléma: Péter király nem egyéb, mint az események békés és fölöttébb jámbor szemlélője, aki a film nagy részében egy kötött harisnyát próbál átadni a besorozott parasztfiúnak, annak anyja kérésére (nem vicc, tényleg ezzel foglalkozik a film második felében – sikertelenül)
Érezhették a főhős dramaturgiai hiányosságait a forgatókönyvírók is, ezért a szerb, szovjet filmtörténelem „legnemesebb” hagyományaihoz visszanyúlva néhány hétköznapi katonát állítottak a film igazi fókuszába. A jámbor parasztfiú, aki híven teljesíti kötelességét, a profi, de cinikus tüzértiszt, és a szülei meggyilkolása miatt bosszúért lihegő kisfiú története több, mint sablonos, néha kínosan a jugoszláv partizánfilmek miliőjét idézi, és nem kevésbé kínos módon hiányzik ezen történetszálakból minden valódi emberi érzelem. A Péter király sokkal inkább épít a titói partizánfilmek romantikájára és erkölcsi felfogására, mint bármi másra. A film ennek megfelelően nem képes igazi, reális és átélhető háborús történetként működni, noha a szerb hadsereg megpróbáltatásait igazán képlékenyen mutatja be. Talán túlságosan képlékenyen is, egy idő után vontatottá válnak a hóban, fagyban menetelő katonák képsorai, a sok szenvedés, éhezés, fagyhalál. Ennek következtében nincs igazi drámaisága annak, ki marad életben és ki hal meg a film végére.
A csatajelenetek viszont Kelet-Európai mércével mérve kimondottan érdekesek, már-már látványosak. Különösen úgy, hogy nagyon kevés film dolgozza fel a kontinensnek ezen részén az első nagy világégést; ilyen értelemben a Péter király igazi kuriózum.
Nehéz magyar szemmel nézni ezt a filmet, mely szinte tobzódik a szerb nacionalista toposzokban. Egy dolog bizonyos: plasztikusan megjelenik benne az, miért voltak olyan kitartóak a szerbek, miért volt olyan jó a harci szellemük (köszönhetően a Balkáni háborúk sorának, mely igazi főpróba volt számukra). A film nyilvánvalóan a szerb közönségnek készült, noha elkészültekor a szerbek Oscar-díjra jelölték, valójában esélye sem volt, méltán.
Igazán csak az első világháború kutatóinak, amatőr történészeknek érdekes alkotás ez, és azoknak, akik szívesen bepillantanak néhai ellenségeink gondolatvilágába egy-egy film segítségével. A román filmnél (Mária román királyné) klasszisokkal érdekesebb, és talán jobb film ez, és persze fájón utal arra a megkerülhetetlen tényre, hogy az első világháborúról és a Trianonhoz vezető útról fájdalmasan hiányoznak továbbra is a magyar játékfilmek, tv-sorozatok).
Következő kritika: Tamarisz királynő
PÉTER KIRÁLY
(Kralj Petar I.)
Szerb-görög történelmi film (2018)
125 perc
Rendező: Petar Ristovski
Producer és címszereplő: Lazar Ristovski
Írta: Vladimir Cosic, Petar Ristovski (Milan Vitezovic regényéből)

Legend of Kolovrat

A Kolovrat legendája 1237 decemberében játszódik, találtam egy érdekes forrást több, mint 20 évvel későbbről Willem van Rubroeck, flamand ferences tollából, aki 1253-ban IX. Lajos francia király megbízásából járt a mongoloknál, hogy szövetségesül megnyerje őket a szaracénok elleni Szent földi hadakozáshoz. Útja során jár Batu kánnál is.

Willem van Rubroeck életrajza és utazása:
https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=https://en.wikipedia.org/wiki/William_of_Rubruck&prev=search&pto=aue

Térkép az útjáról:
https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=https://en.wikipedia.org/wiki/William_of_Rubruck&prev=search&pto=aue

Beszámolója a mongolokról:
https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=https://depts.washington.edu/silkroad/texts/rubruck.html&prev=search&pto=aue
a XII. fejezet szól Batu kán udvarának bemutatásáról
Én csak a nőknél találtam utalást az arc festésére, férfiaknál nem említi ilyesmit, amikor az öltözéküket, hajviseletüket taglalja.

A szócikkeket böngészve kattant be Colin Falconer könyve, A selyemút. Vajon mennyire használta fel az író Willem van Rubroeck utazását és alakját a regényéhez, ami 1260-ban játszódik és egy nagyon hasonló küldetés szerepel benne?
A regényről: https://moly.hu/konyvek/colin-falconer-a-selyemut
Ha az író fel is használta ötletként Willem van Rubroeck -ot a regényében szereplő William domonkos szerzetes figurájának megteremtéséhez, de akkor alaposan át is formálta azt, a józan, remek megfigyelő, a viszontagságokat jól tűrő létező emberből egy bigott, kellemetlenkedő, viszolyogtató karaktert formált.

KÉP: Batu kán sátra a Legend of Kolovrat c. filmben

Sziasztok, kellemes pihenést!
Jó film, de a háromból még mindig a Tomirisz tetszik a legjobban. A Tomirisz után néztem meg, mert ott voltak egymás mellett.
Hogy telik a karácsony?

Legend of Kalovrat

nem biztos!:))))))))))))))))))))))

Ha nem is a Tomirisz, de azért van némi párhuzam... mindkettő egy-egy nagy hódítóval való küzdelem a szülőföld védelméért.... mindkettő Dávid és Góliát harca, amelyben az esélytelen tud győzelmet aratni... mindkettő győzelme jelképpé vált... Kolovrat az addig legyőzhetetlen mongolokkal szemben tudott sikert elérni, még ha nem is az egész mongol seregen, de annak utóhadán és fontos vezérén. Sikere lelkesítő példa az utódok számára.

Batu. Bár maradt fenn róla ábrázolás, de hogy melyik mennyire hiteles..... ezt hadd ne kelljen eldöntenem.

Itt a filmben egy hatalmas selyempárna hegy tetején csücsül, egy olyan palástféle van rajta, amin egy hatalmas sárkány ábrázolás vonul végig. Igen, anno a kínai területeken folytatott hadjáratban részt vett, látjuk mellette a kínai tanácsadót is, így a selyempárna +sárkányhímzés még beleférne... De vhogy nekem kevés volt a figurában a mongol... és vhogy a karizmatikusság is.

Már a Tomirisznál is írtam, hogy a győzelem igazi értékét az adja, aki felett aratják.
KÉP: Kürosz a Tomiris c. filmből.... azért ebből az arcból árad az erő!

nem biztos hogy elolvastad a beirásomat. :))))
Irtam, hogy ez nem a TOMIRIS.

A TOMIRIS az egy nemzeteken átivelő hatalmas eposz egy királynőről, aki több volt, mint a körülötte élők bármelyike.
(azt nem tudom lehet e beszélni nemzetekről 639 ben időszámitásunk előtt.)

A Legend of Kalovrat viszont egy film, egy történelmi film, némi legendával, és orosz.

Az azért érdekes, hogy egyikünk sem tudja, hogyan is nézett ki Batu Kán, talán pont igy. Nem?