Jó nagyon jó sorozat volt! Wentwörth(ausztrál vízesés)Miller-rel láttam még egy másik K.urva megölős kivállalja fel a haverok(akiknek mindnek vmi köze volt hozzá közül filmet;) az meg modern köntösben olyan volt mint hicskok kötél darabja...a címet nemtudom 5 éve láttam paramounton(illetve még váratlan vendégc film epic drámán=hét év tibetes bredpitt baráttal a főszerepben "hosszúpuska")

1 kis elvont pszio-thriller... pcit hajaz a Twin Pieks-re ..nekem tettszett>>>link>>>https://www.youtube.com/watch?v=rI054ow6KJk

ja .... amúgy meg a spoilert rühhel........nem bírom ..ezért sem olvasom el Sose...moooo :)

ez eléggé oda...sz!!! nagyon tetszik ...még csak most nézem meg pedig már ""régi"" nálam 10-ből 10-es pedig ritkán csinálok ekkora értékelést??!!!!!! :)

Az első évad végére már nagyon untam, de azt még kibekkeltem. A többi rész tartalmát csak az epizódok listájánál olvastam el, néhányba belepörgettem. Borzasztóan elnyújtott, vontatott, logikátlanságoktól hemzsegő sorozat.

Zseniális sorozat! Fantáziadús történet, alaposan kidolgozott karakterek, kiváló rendezés-kivitelezés, nagyszerű, hiteles színészi játék minden szereplő részéről! Óriási élmény volt, nagyon fognak hiányozni! Minden értelemben 10 pont!

Az első két évad nagyon jó, főleg az 1.évad. Minden egyes rész egymáshoz kapcsolódik, szépen felépítve, karakter fejlődések,... a többi évad már igazából kicsit sok volt, az az állandó szökés mindenhonnan de így is végig tudtam nézni mert izgalmas volt és persze mert már kíváncsi voltam mi lesz a vége teljesen, milyen sorsuk lesz, szabadok lesznek vagy sem.
:) Számomra újranézős sorozat.

Első évad: 10 (mestermű)
Második: 9 (mestermű...Panamáig)
Harmadik: 7 (nézhető kategória)
Negyedik évad: valahol 6 és 7 között
Ötödik évad: felső hangon 4 (Hord el magad).

Elég lett volna belőle 2 évad! Utána már csak paródia az egész!

Legutóbb azt olvastam, hogy Wentworth Miller is megkattant, és már csak olyan szerepeket vállal, amiben meleg karaktert alakíthat, és A szökésben kizárt, hogy visszatérjen.

A 2. évad végén ott futkosnak a panamai rendőrök 20 méterre feléjük, azzal a yachttal nem sokáig jutottak volna. Beindítani, elindulni azon a szűk kis folyón... Szarrá lőtték volna őket, vagy jött volna erősítés a vízen.

Ha az első két évadot nézzük (legalábbis, míg át nem mennek Panamába), akkor maximum pontszámot adok neki, mert zseniális. De Panamától romlott a színvonal, a negyedik évadban pedig teljesen más lett a dinamikája a sorozatnak, inkább volt cselekmény, mintsem karaktercentrikus. Egyre több baromságot erőltettek bele, látszódott, hogy eredetileg több évadra tervezték, de a kasza miatt össze kellett zsúfolni egy utolsó évadba. A fene se gondolta volna, hogy erre a Scylla-marhaságra fog kifutni az egész, szerintem nem állt jól neki. Korábban a Cég is egy sejtelmes, mindenhová elérő szervezet volt, a 4. évadban meg mint egy sima zugirodát, le lehetett rohanni. Itt már az idő múlásának sem volt ereje, sokszor annyi minden történt egy nap alatt, hogy már irreális. De legalább ez az évad lezárta a sorozatot, amit a + film a női börtönnel röhejessé tett, az 5. évad pedig egy katasztrófa.
Erről itt írtam is anno: https://www.sorozatjunkie.hu/2017/06/16/prison-break-vege-az-5-evadnak-irta-sawyer/

Lost, A szökés, Maffiózók, Breaking Bad, True Detective 1. évad, 4400, Az elit alakulat, Rejtélyek városa... hiányoznak :D

Anno kedvenc sorozatom volt a 24-el együtt.Számomra a mai napig a legjobb akciósorozatok.Mindkét sorozat remekül darálható,mivel mindig úgy van vége a részeknek hogy érdekeljen a következő.Legalábbis az első évadjaik mindenképp,ugyanis a kezdeti évadoknál mindkét sorozat igen magasra rakta a lécet amit sajnos egyik sem tudott megugrani,sőt...az évadok előrehaladtával egyre inkább logikátlanságokba és önismétlésekbe csaptak.Az egy dolog hogy iszonyatosan pörgős tempójú sorozat a szökés és tényleg nem unatkozik rajta az ember ,de az évadok előrehaladtával a pörgősséget feláldozták a logika oltárán.Kezdve hogy xy-ról kiderül hogy nem halt meg (ezt 3 főbb karakterrel kapásból eljátszották) egyre több életszerűtlen szituációkat úsznak meg szereplőink,és több korábbi évadban megtörtént eseményről meg kiderül hogy valójában nem is úgy volt,csak hogy fordulatot generáljon.Szó se róla ,így is egy kiemelkedő sorozatról van szó,csak sajnos nem tudták a csúcson abbahagyni,és a jelek szerint nem is fogják,ugyanis tervezve van egy 6-dik évad is...bár a COVID miatt ez kérdéses hogy mikor.Ha csak az első 2 évadot tekinteném 10/9, így az összeset nézve nálam 10/7,5 a sorozat.

Ez egy olyan sorozat, aminek minden időben és szerintem korban van és lenne mondanivalója, nem az átlagos, „most menő” sorozatok közé tartozik (mint a napjainkban népszerű, vámpíros/természetfeletti sorozatok). A Szökésben nincs egyetlen olyan rész sem, amit untam volna – ez pedig igen nagy teljesítmény. Minden évad cselekményszála olyan szépen, összetetten és logikusan összefügg, hogy szerintem a mai napig nem találtak ki egy olyan sorozatot sem, amiben a végére minden elem ennyire a helyére került volna, mint a Szökésben.

A történet tulajdonképpen 4 részből épül fel: a Fox Riverben játszódó események, a kijutás utáni hajsza, ismét börtönben (csak most a Sonában), majd ismét kint, ám ezúttal nincs semmiféle menekülés. És ez is az egyik nagy teljesítménye a sorozatnak, hogy ha belegondolunk az 1. és a 3. évad illetve a 2. és a 4. évad ugyanarról szól, de ugyanakkor mégsem! A sorozat eléri azt, hogy a néző ne úgy üljön be a 3. és a 4. évad elé, hogy: - Na, ezt már láttam egyszer. - Az alapkoncepció persze ugyanaz, de mindig van valami, ami miatt az egész újnak, frissnek és főként jónak hat! És akkor következzenek a fő okok, amiért még ennyi idő után is bármikor, bármekkora mennyiségben képes vagyok nézni ezt a sorozatot:

Michael Scofield - őt nem lehet nem szeretni. Ő az egyik legjobban megírt karakter a sorozatok történetében. Összetett és mély személyiség, a tetteinek mindig van célja és főként értelme (!), első számára a család és a barátok, egyszóval egy olyan személy, akit a néző könnyen a szívébe zár. Az egyik kedvenc sorozatkarakterem lett.

Alexander Mahone – ki az, aki nem szereti a sorozat legtöbb személyiségváltozáson átment karakterét? És az a furcsa az egészben, hogy én az összes „szerepét” szerettem. A 2. évados idegbeteg, de ugyanakkor nagyon okos, „akkor is elkapom Michael Scofieldot” énjét egyszerűen imádtam, a 3. évados szenvedését igaz rossz volt végignézni, de legalább szépen levezették ezt a szálat, nem pedig az volt, hogy Mahone hirtelen egyik percről a másikra leszokott. Na és a 4. évados „még mindig kicsit szenvedős, de azért már újra a régi, okos Mahone” karakterét ismételten szerettem. A Michaellel való kapcsolatát, ahogyan ellenségekből szépen lassan barátokká váltak pedig élvezet volt nézni és azt hiszem, ez a legszebb és legjobban megírt barátság-kialakulás a sorozatok történetében.

A Szökés harmadik erősségének pedig talán a következők mondhatóak el:

A) A sorozatban nincs olyan, hogy unalmas mellékszál, vagy szereplő, ugyanis az összes karakter kidolgozott, szépen felépített élettörténettel és céllal rendelkezik, nincs olyan, hogy bedobnak egy szereplőt, csak azért, hogy teljen a screentime.

B) Gyönyörűen felvezették az elhidegült testvéri kapcsolatból létrejövő mély, testvéri szeretet kialakulását a 4 évad során.

C) Soha nem tudhatod, hogy ki a jó és ki a rossz. Azt hiszem ez az a sorozat, aminek a legtöbbször sikerült meglepni és egyben össze is zavarnia.

D) A „cél szentesíti az eszközt” nagy filozófiai kérdéssel is elég mélyen foglalkozik a sorozat, sőt mondhatni ez áll a középpontjában. Hiszen Michael bármit megtenne Lincolnért, de mi van akkor, ha ezért valakit bántania kell, vagy ha a tettével egy másik ember életét tönkreteszi? Meddig lehet elmenni egy cél érdekében? Mennyit ér meg vajon a testvérünk élete, az igazság kiderítése és a saját nevünk tisztázása? Megéri-e és egyáltalán, szembe lehet-e menni egy nagyobb hatalommal? És vajon fel lehet-e kelni akkor, ha már a sokadik próba után is mindig a földön végezzük?

E) És legvégül az egyik talán számomra legszimpatikusabb tulajdonsága a sorozatnak, hogy valóságos. Nem egy elképzelt világban játszódik, minden a realitás talaján történik, olyannyira, hogy néha-néha mi is el hisszük, hogy ilyen dolog akár velünk is megtörténhetne. Az emberi oldalához tartozik a sorozat vége is, ami, az „elvárt” habos-babos, rózsaszín, „mindenki boldog” vég helyett bemert vállalni egy olyan véget, ami szerintem tökéletes lezárása volt ennek a sorozatnak, amelyet csak „legekkel” lehet leginkább jellemezni.

Továbbá apró érdekességnek azt is megjegyezném, hogy talán ez a másik olyan sorozat (az Egy rém rendes család mellett), amit csakis kizárólag magyar szinkronnal vagyok hajlandó végignézni illetve, hogy azt hiszem ez az egyetlen olyan sorozat, amiben a főszereplő a kedvencem (amivel szerintem nem vagyok egyedül), ami lássuk be, igen is nagy dolog!
10/10

Az első évad nem lett volna rossz, csak olyan, mintha egy másik univerzumban történnének a dolgok, ami kísértetiesen hasonlít a miénkre, de valójában az emberek és a fizika törvényei is másképp működnek. Néhány példa. Ha valakit arcon vágnak lendületből egy poroltóval, akkor nem elég kicsit jegelni, mintha darázs csípte volna. Ha valaki egy fegyencszöktetés egyetlen tanúja, akkor nem hagyja a rendőrség, hogy szépen elsétáljon. A frissen lebetonozott lyukat csak egy vak nem tudja kiszúrni a padlón. Ha valaki éppen odakozmál közvetlenül a hátunk mögött azt így vagy úgy, de észrevesszük. És még lehetne hosszan sorolni. Sajnos az ilyen lehetetlen események nagy kontrasztban állnak azzal, ahogy egyébként a börtönélet brutalitását kendőzetlenül bemutatja a sorozat. A 2. évadban pedig már annyi az arcpirító, még az elsőnél is bárgyúbb szituáció, hogy pár rész után nem bírtam tovább.
Hogy jót is mondjak: a karakterek némelyike elég jól sikerült, és az akciójelenetek (kiszámíthatóságuk ellenére) átélhetők, izgalmasak.

Én nem értem mitől ez a legjobb sorozat, mert itt valaki azt írta.A történet izgalmas, de véget nem érő ciklusban megy. A testvéreket állandóan üldözi valaki, még akkor is , ha már egyikőjüket felmentették, újra és újra csapdát állítanak, vagy abba esnek, egyszer az egyik kerül börtönbe, másszor a másik, a börtön lehet az USÁ-ban és külföldön, de a történet lényegében ugyanoda jut vissza ahonnan elindult.Sokszor a történet továbbviteléhez egyszerűen nevetséges megoldásokat találnak ( pl: a 2. évad végén egy motoros yachtot használhatának menekülésre, ehelyett gyalog beveszik magukat az erdőbe, majd remek stratégiával egy magányosan álló házban húzzák meg magukat ) .... szóval azért messze nem olyan jó ez a sorozat,mint ahogyan pontozzák.

A régiek jobbak voltak.

Hát olyan történések voltak itt, hogy nem tudom szó nélkül hagyni....

SPOILER!

Nálam kiverte a biztosítékot ez a 8. rész.... John Abruzzi fia? Na ne vicceljünk már.... Ha a sorozatbeni idõt nézzük, akkor köbö 20 év nemhiszem, hogy eltelt volna a Fox River-i szökés óta... Tizenpárévesnek, nagyonmax húsz körülinek kéne lennie, nem pedig 30 körülinek. Hacsak nem volt John-nak egy eltitkolt fia. :D Apróság de áhh... Persze, nagy \"poén\", meg minden de... Ezen nekem elbukott az egész, a részletekre figyelhettek volna, már az elsõ részben is ottvolt a sírfelirat elírása... Meg T-Bag-nek fia? Jajjj.... Namindegy, már csak egy rész van, azt megnézzük, de ez nagyonnagyon gáz itt a végén....

Nekem a kedvenc sorozatom volt. Ez az évad sajnos csalódás, Sona-s feeling, de az mérföldekkel jobb volt.
Bár ezek az utóbbi részek már egész jók, csak sajnos vége lesz az évadnak.
Amit nagyon hiányoltam, hogy arra nem kaptunk magyarázatot, hogyan rendezte meg Mike a halálát, amikor elvileg agyon csapta az áram a nõi fegyházban...

:)