Nekem az idõzítéssel van problémám. Úgy gondolom hogy ezek az állapotok amik akkor voltak simán reálisak, viszont rosszkor vették elõ ezt a témát. Miért most?! Az amerikai katonák ill. akik jelentkeznek nem éppen az eszükrõl híresek, ezt a filmet simán bekajálják és azt hiszik most is ez van, és azt gondolják majd Irán mennyire veszélyes Amerikára a sok ezer kilométer ellenére is.

Pedig szerintem a filmben egyszer sem jelenik meg ez az irak-gonosz dolog. Inkább csak fennált egy probléma, amit meg kellett oldani valahogy, errõl szól a film. Persze valamilyen szinten részrehajlónak kell lennie, mivel amerikaiak készítették a filmet

Egyszer nézhetõ, túlságosan is egyoldalúan közelítette meg a témát.Ráadásul lejárató jellegû a jelenlegi helyzetben. Ilyenkor már nem Afganisztánoznak meg Irakoznak a filmekben, mint gonosz, Amerika és a világ ellensége.Most Iránt vette elõ Hollywood. Még jóhogy. Ez csak az amcsiknak okoz katarzist meg díjesõt. Ben Afflecknek lehet ez hozza a díjakat, de a Tolvajok városa az százszor jobb volt tõle.

A "München" c film jutott róla eszembe, de talán csak a képi világa miatt.
Az tetszett, ez nem igazán.

Szinte semmi izgalom.

Számomra izgalmas volt a film, annak ellenére,hogy sejthettem volna mi lesz a vége. Nem volt 'nyálas' és Irán ellenes, inkább a tényekhez ragaszkodott. Jó volt a rendezés , a színészek... Mitõl jobb Matt Damon a Bourne filmekben. Hagyjuk már ezt az összehasonlítást.

kissé azért lassan indul be a film de aztán izgalmassá válik. ami különösen tetszett nagyon jól adja vissza az adott kor hangulatát, és nagyon ügyletek mindenre (hajviseletek ,ruházat) mind az Iráni mind az Amerikai viszonylatban.
ez is true story ,tehát elrontani azért nem nagyon lehetett. de inkább egy ilyen film kapjon Oscart is , mert azért a Bombák földjéhez képest kimagasló film.

Affleck tényleg jobb rendezõ, mint színész. Bár ezt a szerepét tisztességesen alakította.

A film jó, szerintem nem ül le egy percre sem. Jók a színészek és az egész szépen össze van rakva. Az épp az utolsó pillanatban megmenekülõs, odaérõs részek a végén sajnos nálam mindenképp pontlevonást érnek, ezeket már annyi filmben elhasználták. De más bajom nem volt vele. A második fele kifejezetten feszült volt.
Igaz, annyira azért nem okozott katarzist, mint amilyen hírverést csaptak körülötte, de jó film.

10/9 az említett negatívumok miatt.

Mint már írtam, hangulatkeltés az irániak ellen bõven volt a filmben, de ostobának egyáltalán nem voltak beállítva. Az amerikaiak egy igen csak körmönfont és jól átgondolt tervvel rendelkeztek és a filmben mégis majdnem elkapták õket, perceken múlott az egész. Nagyon is éberek voltak és hamar reagáltak, ezért volt a versenyfutás az idõvel és velük.

Nem annyira rossz ez a film kérem szépen csak éppen nem igazi film. Semmivel sem kellett ehhez több színészi tehetség mint egy dokumentumfilmben amit pl. a History csatornán láthatunk. Ezt nem lehetett elrontani, az egész film egy kliséhalmaz szinte nincs egy eredeti ötlete sem. Tulajdonképpen minden jelenetet már láttunk valamiben. Ez nagy hiba. Sokkal jobbra számítottam a beharangozott Oscarok miatt végül szimplán nézhetõ kategória nálam de díjat nem érdemel. A mozijegy árát nem éri meg de egy otthoni letöltést és két órát az életedbõl igen.
Valaki írta, hogy az irániak mind ostobának vannak beállítva, nos ha nem lettek volna azok nem így végzõdik a film. Ez nem a film hibája. :)
Sajnos Ben bátyó még nem túl jó rendezõ és nem jár saját utakon, hanem tökéletesen felmondta a hollywoodi giccsképzõk leckéjét.

Nehéz lett volna nem észrevenni a finoman adagolt hangulatkeltést Irán ellen. Bár tény, az is elhangzott a filmben, hogy angol, amerikai segítséggel buktatták meg azt az államfõt, aki leginkább megfelelõ lett volna az iráni nép számára és õk ültették helyére a sahot.
Rokonszenves volt a film visszafogottsága, hogy nem ment el az olcsó akciófilmek irányába. Ennek ellenére rendkívül izgalmas volt. Végig fenn tudta tartani a feszültséget.
Gondolom a valóságban nem ennyire másodperceken múlott az üldözött amerikaiak megmenekülése, de el lehet nézni ezt a kis mesterséges feszültségfokozást.
Vinogradov hiányolta Tony Mendez személyiségének megismerését. Szerintem szándékos volt ez a személytelenség, hiszen titkos ügynökrõl volt szó. Pontosan ezért nem került fel a film végén az õ valódi fotója a filmvászonra. Annyi kiderült róla, hogy a feladatát tekinti a legfontosabbnak, még az élete árán és a feljebbvalói parancsa ellenére végre akarta hajtani. Ben Affleck el tudta hitetni a játékával ezt az eltökéltséget.
Szerintem összességében egy nagyon jó film volt.

Ez a film rendben van, úgy jó, ahogy van. Nekem tetszett, pedig nem nagyon szeretem a politikai témájú flmeket. Ben is kicsit megemberesedett.

Egyáltalán nem nagy durranás. Egyszer meg lehet nézni bár kissé vontatott volt. 6/10.

Ben Affleck megint egy jó filmet csinált. Sallangmentes, realista feldolgozása a történteknek, nagyon jól érzékeltette a hat szökevény drámáját, és remekül fogta meg a korszak, a hely hangulatát.

Szerintem semmi különös ez a film.
Egyik estére megteszi, végül is izgalmas,de ennyi.
A végét meg elnyújtották a szokásos hazafias amcsi panelekkel.

Jó film, egy izgalmas krimi, frankó dráma.
Viszont nem érzem jobbnak Ben Affleck eddigi munkáinál ( Hideg nyomon, Tolvajok városa ).Úgy érzem a rendezõ jó érzékkel választott témát, azt szépen megoldotta, ennyi.
Megtörtént eset, hogy is van a mondás : az élet a legnagyobb rendezõ.
Nekem ezúttal inkább Affleck sallangmentes játéka emlékezetes, errõl keveset hallottam, a sok tömjénezést én is túlzónak találom.8/10.
Az Oscarral kapcsolatban van egy titkos tippem : Napos oldal!!!
Bár már régen leszámoltam a nagy díjátadóval kapcsolatos fiatalkori naiv gondolataimmal, nem adom fel, hátha meglepnek egyszer.
Igazából a Lincoln és A messzi dél vadjai még elõttem vannak, majd ezek után visszatérek a témára.
Tarantino a kedvencem, a Django imádni való, de legyünk reálisak, nem Oscar szintû, fõleg ebben a mezõnyben.( A király beszédétõl még mindig hidegrázást kapok).

Ez egy jó kis krimi, de nem értem a körülötte kialakult kultuszt, felhajtást. Ez is egy annyira amerikaiaknak készült, Amerikáról szóló öntömjénezés, ami nekem egyáltalán nem jött át. 8/10

Hát nem mondom, igen feszült filmet hozott össze Ben. Az utolsó 40 perc gyorsan elszállt és igen feszült volt. Most hogy propagandafilm vagy sem, nem nagyon izgat mert Irán nem zuhant óriásit a szemeben, szóval végül is nem érte el a célját. A másik pedig az, hogy igaz történeten alapszik a sztori szóval lehet hogy érzõdik belõle az "Éljen Amerika!" de van mögötte valós tartalom. Mindenesetre én sem neki adnám az Oscar-t de Tarantino túl excentrikus, Spielberg meg szerintem megint be fogja szo*ni mint 1 éve a War Horse-val.


8/10

Nem tudom mirõl beszélsz henry91. Szinte borítékolható, hogy a Lincoln nyeri az idei Oszit. Djnago??? Max forgatókönyvben.

Csak három gondolat, szigorúan:



1. Tessék kicsit utánaolvasni annak, amirõl beszélünk.

Iránra az évszázadok során három kultúrkör hatása hatotta leginkább: a saját elitjének perzsa kultúrája, Közép-Ázsia és a siíta iszlám.

Az elit perzsa kultúrája egy szûk vezetõ réteg monopóliuma volt, az egyik utolsó képviselõjét pedig a hedonista Pahlavi sah (aki nem volt nagyobb gazember, mint a mi Báthory Zsigmondunk vagy XVI. Lajos, csak éppen semmibõl nem értett semmit) jelentette.

A közép-ázsiai kultúrkör termékenyen hatott az iráni nomadizmusra és hadviselõ elitre egyaránt. Ez talán az iráni kultúra legnemesebb komponense, amely egyfajta kulturális toleranciát is magában foglal - ezt jól mutatja az a tény, hogy az iráni törvényhozásban ülõ képviselõk egy jelentõs része zsidó és Teheránban - nem is tudom, talán - harminc zsinagóga van. De meg kell nézni Mahmalbaf vagy Kiarostami filmjeit, amelyek pontosan ezeket a nemes és archaikus erényeket hordozzák.

A harmadik, szerintem a legkártékonyabb, a szélsõségesen megnyilvánuló siíta iszlám. Egyrészt a siíta még az iszlám enyhébb ága (a szunniták vagy voabiták - lásd az afgán tálibokat - ennél sokkal rosszabbak), szóval ahhoz képest, ami Szaud-Arábiában vagy az Emirátusokban megy, és ami miatt érdekes módon sokkal kevesebben hallgatják a hangjukat, Irán semmi. Azzal együtt semmi, hogy szerintem a Nemzeti Gárda összes vezetõjét és tisztjét bíróság elé kéne állítani AZONNAL, emberiség ellenes bûntettek miatt. A törvénykezés ugyanis az országban még a legprimitívebb feudalizmus szintjét is alulról súrolja -. ha lopsz, levágják a kezedet, és hasonlók.

Nincs faji vagy vallási megkülönböztetés az országban - minden ellenkezõ tévhittel ellentétben - viszont erkölcsi alapon olyan különbséget tesznek ember és ember között, ami szerintem elképesztõ. Holmi felkent senkik bíráskodnak mindenki felett, pusztán azért, mert az iszlám révén erre jogot éreznek. És közben olyan jelenségeket üldöznek tûzzel-vassal a saját társadalmukban, amin a pravoszláv óhitûek is nagyokat néznének - pedig nekik is vannak ám dolgaik!

Az elit a kultúrához való hozzáállása is az emberi primitivitás tárháza - ld. a Persepolisnak ezt a rajzórai jelenetét: http://3.bp.blogspot.com/-p0nQxCRWcqo/Tw21ImhNKOI/AAAAAAAACgw/Ucwtyt7G9Zo/s1600/persepSocks.jpg vagy ezt a filmet: http://www.port.hu/ez_nem_egy_film_in_film_nist__this_is_not_a_film/pls/w/films.film_page?i_film_id=122713.

Azt, hogy a hatalom a giccset, ráadásul a vallási giccset támogatja az igazi mûvészet helyett, mondanom sem kell. És az egészrõl valahogy egyfolytában a sztálini Szovjetunió jut eszembe...

Ám még egyszer: ez semmi a szunnizmushoz és a voabitákhoz képest és végképp semmi a cionizmushoz képest, amelynek fasiszta megnyilvánulásairól nap mint nap értesülhetünk! Amerikáról meg nem is beszélek, mert az aztán a törvény által szentesített brutalitás paradicsoma.

Legfeljebb nem csinálják (már!) ilyen látványosan!



2. Iránnak nagyon erõs hadserege van - erõsebb, mint amilyen Iraknak vagy a táliboknak volt, és jobban is szervezett, mert a lakosság fragmentációja ott erõsen militáris szempontok szerint zajlik. Ezért félnek tõlük az amerikaiak, ezért nem támadták meg az országot. Másrészt, ugyanakkor, Iránnak a térségben geopolitikai stabilizáló szerepe is van, amelyre minden nagyhatalomnak nagy szûksége van (ezért keresik az oroszok például nyíltan Irán barátságát). Ha ez az ország nem lenne, Türkemnisztántól és Üzbegisztántól délre már elszabadult volna a pokol.

A furcsa az, hogy Amerika ennek ellenére már több, mint húsz éve játszik a tûzzel, próbálja kiugrasztani a nyulat a bokorból, próbálja minden eszközzel, nyíltan semmibe venni az iráni kultúrát és népet. Mert módszeresen készülnek olyan filmek, amelyek az itt vázolt konfliktusokat leegyszerûsítik, az irániakat egyöntetûen barbár állatnak állítják be. Mindnyájan ismerjük a "Lányom nélkül soha" c. és hasonló alkotásokat, amelyeknek azért erõsen propagandisztikus komponenseik is vannak.

Tiszta Irán elleni propagandafilmet még nem láttam. Ilyen még nem készült az USA-ban.

Ugyanakkor az iráni nép ábrázolásával nálam rendszeresen kiverik a biztosítékot. Az teljesen hamis és kamu.

Egy szûkagyú, de hatékony elit vezet egy alapvetõen jószándékú, jó képességû és óriási történeti hagyományokkal rendelkezõ népet, amelyet álltatokként, idiótákként igyekeznek beállítani. Ezen kicsit úgy fel szoktam azért háborodni!



3. Az Argo ügyes módszerekkel operál, de részben propagandisztikus eredetét nem tagadhatja le.

A vicces az, hogy ezt a karakterek és karakterfejlõdések markáns hiánya jelentõsen tompítja. Nem csak az irakiak között nincs egy épkézláb karakter (ahogyan azt az alkotók valószínûleg szerették is volna!), hanem az amerikaiak között sem. A két óra alatt sem Affleck karakterét, sem a kiszabadítandó túszokat nem ismerjük meg jobban, mint a reptéri biztonsági õröket.

Hiába vannak jó színészek a projectben - Goodman, Affleck vagy Brian Cranston - ha nem kapnak elég tért, hogy megnyilvánulhassanak (megérne egy pszichológiai elemzést, hogy Affleck, a rendezõ, Afflecknek, a színésznek nem biztosít elég lehetõséget a saját filmjében!). Így lesz az Argo egy karakterek nélküli sztori, ezzel pedig az önmaga által állított csapdába esik bele. A filmnek így, ugyanis, nemhogy iráni, de amerikai karakterei sem lesznek. Ez elveszi a beleélés erejét és unalmassá, vontatottá teszi a végeredményt.

Hiába a jó fényképezés, a retro-hangulat és egyebek, ha nincsenek karakterek.

Így összességében, egyrészrõl nagyon szerencsétlenenek tartom, hogy éppen ezt a mozit kapták fel, ha már annyira oda akarnak pökni Irán arcába, másrészrõl meg nagyon érdekel, hogy az amerikai politika milyen irányára enged következtetni, ha majd elhalmozzák Oscar-okkal.



Tehát: Irán rendkívüli kultúrával rendelkezõ népét ma egy szûk és ostoba, magát szakrálisnak identifikáló, képmutató elit irányítja, de, maga a nép ugyanakkor, rengeteg értéket termel, és sokkal jobb a helyzet ott, mint Szaud-Arábiában vagy Izraelben. Amerikának piszkosul kell az iráni olaj, de nem mer támadni, mert tudja, hogy Irán rohadt erõs és ráadásul stabilizáló tényezõnek számít a térségben, ahol egyenlõre neki sem érdeke egy áttekinthetetlen, sokszereplõs konfliktus kibontakozása. Ennek ellenére mégis állandóan húzogatja a szakállukat, fõleg többé vagy kevésbé propagandisztikus tartalmakat hordozó filmekkel. A dolog egyenlõre érthetetlennek tûnik, mindenesetre az Affleck-féle Argo, ha hasonló célokkal lépett fel, nemigen talált be. A karakterfejlõdés markáns hiánya ugyanis éppen annak a propagandisztikus célnak az achilles-sarkát találja telibe, amellyel most az Oscar-elõcsarnokába bebocsáttatott.

És még egy megjegyzés, így a végére: tessék árnyaltabban, ne mindig a jó és a rossz kategóriáját alapul véve, hanem kicsit tárgyilagosabban nézni a világot. Érdemes. Egészen új dimenziók tárulnak fel az ember szeme elõtt...