Programkereső

Téma: Bátrak földje

Spoiler
guess.who 2020 jan. 09. - 17:58:28
(188/2088)
Hiszen mondták is, hogy nagyon meleg van éppen, csak nem gondolod, hogy most begyújtja a kohót... :)
Válasz
5/10
napraforgó 2020 jan. 09. - 15:24:54 5/10
(187/2088)
A kovács is balkezes, balkézzel csapta oda a baltát a faapritásnál.
Válasz
5/10
napraforgó 2020 jan. 09. - 09:30:13 5/10
(186/2088)
Nekem elég gagyi, hogy annak a pár papirosnak, meg a gyújtózsinórnak az elégetéséhez Torzsáné begyújtotta a nagy kemencét, ahelyett, hogy a sparheltbe dobta volna, ahol amúgy egyébként is égett a tűz, mert azon főzőcskézett.

A baronessz meg a lovásznak hitt paraszttal osztja meg titkos vágyait. Jajj.
A bárónő meg a zsidó boltosnéval értekezik annak szerelmi életéről. És furcsállja, hogy egy gazdag zsidó lánya a szive szerint mehetett férjhez.

Kezd elég ostoba lenni ez a történet, hiába kosztümös és hiába a nagy hirverés.
Válasz
guess.who 2020 jan. 09. - 07:50:26
(185/2088)
Nyilván mivel ezek a kézenfekvő lehetőségek, biztosan valami ezekkel szöges ellentétben álló okot fognak előhozni. :)
Ahogy a DÖ-ben, úgy itt is láthatóan arra mennek, hogy az előzetesben mutatnak valami megvágott jelenetet, amiről a következő részben kiderül, hogy éppen az ellenkezője történik. Pl. a kovács bement feljelentést tenni a rész végén, s a vágás miatt az egész úgy hangzott, mintha Torzsáékat akarná lebuktatni. Aztán persze a következő részben kiderült, hogy Torzsáék neve szóba sem került, még csak utalás szintjén sem...
Válasz
guess.who 2020 jan. 09. - 07:31:44
(184/2088)
Azért a faluban (amit ők városnak mondanak, de a térkép alapján ez igen erős túlzás) biztosan vannak még mesterek a piactér körül, attól, hogy nem láttuk őket, nyilván van szabó, asztalos, kerekes, csak egyelőre nincs szerepük. Ha például megnézed, talán a legelső részben volt, hogy a báró összehívta a cselédséget az udvarra, voltak ott vagy tízen, de közülük csak a csókos szájú Katicát, a kovácsot és az anyját láttuk eddig. Meg a kocsisnak az oldalát. :)
Válasz
guess.who 2020 jan. 08. - 18:09:23
(183/2088)
Ha borospince lenne, akkor a kovács talált volna benne bort, de legalább hordókat. No és egy kijáratot (bejáratot, nézőpont kérdése). Ehelyett csak annyi volt, hogy bemászott és ment egy darabon benne – és kész. :)
Válasz
guess.who 2020 jan. 08. - 18:07:33
(182/2088)
Bőrmellénye amúgy van, de az már nekem is feltűnt, hogy egy kovácshoz képest (aki böhöm nagy kalapácsokat emelget állandóan) elég vékonyka ember, a karja sem túl izmos. Bbár úgy néztem, hogy próbáltak rá olyan ruhákat adni, amiben vastagabbnak tűnik a felkarja, de hát...
Válasz
guess.who 2020 jan. 08. - 18:05:55 Előzmény napraforgó
(181/2088)
(Észak-Magyarország az, Borsod megye. Van egy tava is, pontosabban víztározó, de két faluval odébb, Szalonna, Martonyi és Meszes között (ne kérdezd, hogy akkor miért róla nevezték el!), meg hegyek veszik körül. Szép a környék amúgy, de semmi köze Rokocához a név hasonlóságán kívül. :) )
Válasz
5/10
napraforgó 2020 jan. 08. - 12:46:14 5/10
(180/2088)
Ez érdekes, csak hát a valóságban nincs Rokoca. Van viszont Felsőmagyarországon egy Rakaca nevű helység.
De a sorozatot szándékosan egy fiktiv nevű telepitésre helyezték.
Válasz
guess.who 2020 jan. 08. - 09:11:03 Előzmény napraforgó
(179/2088)
Sok irányból nézve is sántít ez az alagutasdi.
A térkép amúgy egész jó (kíváncsi lennék, hogy mit használtak alapnak, mert elég korhűnek tűnik, kivéve, hogy az épületeket nemigen jelezték ilyen nagy ábrákkal).
Viszont a térképről még nyilvánvalóbb, hogy a folyó nincs sehol, azaz érthetetlen, hogy a nem létező folyó nem létező hídját hogyan akarják kiváltani egy alagúttal. A VI. számú, kék színnel jelölt Torzsa-birtok szerintem méretre inkább nadrágszíjparcella, szóval ha csak ennyi van Torzsáéknak, abból nemigen élnek meg – ha meg nem csak ennyi, akkor mindegy lenne, hogy eladja-e jó pénzért a bárónak és vesz belőle másutt egy másik földet. Arról nem is szólva, hogy a térkép szerint sem hegyoldalról van szó, pedig a déli lejtők az ideálisak szőlészetre (Torzsáék borászok és szőlővel foglalkoznak), ha meg sima alföldi, homoki szőlőről van szó, annak majdnem mindegy, hogy párszáz méterrel odébb levő homokban van-e. És még ott van az is, hogy ha nincs hegyoldal, akkor hogy kerül az alagút a föld alá?

Egyébként persze: a kovács azt mondta, hogy lámpással ment valamennyit a járatban (ők nagyon barlangozzák, de egy löszös-homokos alföldi vidéken miféle barlang lenne úgy mégis, mikor valódi barlangokat a víz váj ki a mészkősziklákból, a mészkőhegységeinkben?!) – de azért elég nagy botorság vasutat tervezgetni bele anélkül, hogy egy mérnök (=szakember) nem vizsgálta meg a méreteit, irányát, hosszát, állékonyságát. Mondjuk ha az a cél, hogy ezzel is bizonyítsák azt, hogy a bárófi (és a báróné) mennyire oktondi és még az apját is meghülyíti egy kovács fél mondata alapján, akkor végülis jó megoldás. :)
Válasz
5/10
napraforgó 2020 jan. 08. - 06:13:09 5/10
(178/2088)
Nekem nagyon furcsa, hogy még föl sem deritették a megtalált alagutacskát, de már terveznek rá, már meg akarják szerezni a nyomvonalnak szánt földet, pedig igazából még azt sem tudják, arra megy-e egyáltalán az alagút.
Hát ez nekem elég gagyi.
Válasz
5/10
napraforgó 2020 jan. 08. - 06:10:31 5/10
(177/2088)
Zalán is rátalál Sándorra és kiváncsi van-e köze a robbantáshoz. Mihály is megtalálja a fiát az istállóban.
Kiderül, hogy Rózsa Torzsáék kitagadott lánya, de az sajna nem, hogy miért is tagadták ki.
Az én tippem egy terhesség, talán a legkisebb Torzsa-gyerek, egy 6-7 éves lányka az ő törvénytelen lánya, akit befogadott a család, de Rózsát kitagadta.
Annát mégis elengedi az apja gyónni, amikor is a templomban a kis ministráns Palika elájul. Anna javaslatára a pap és ő Babához viszik, aki rögvest meg is gyógyitja a fiút. Anna rájön, hogy ő is a gyógyitással akar foglalkozni.
A báró és a fia a vasút új nyomvonalán ötöl,meg kéne szerezni a Torzsa birtokból egy részt, akkor át lehet vezetni alatta az alagutat. De Torzsa nem adja el a földjét.
Válasz
guess.who 2020 jan. 07. - 19:43:26 Előzmény napraforgó
(176/2088)
Ha a bányák táróit tömör kőzetbe vájják, akkor azért azok elég állékonyak önmagukban is, nem kell támberendezéseket építeni, de itt, a képeket elnézve nincsenek hegyek, hanem sík vidék van (a folyó is síkon fut!). Az egyedüli domb az a vasúti sínes jelenetnél volt, mikor a kis Torzsa fiút elkergették az építkezésről: ott eléggé lazának, löszösnek-homokosnak tűnt a megbontott domboldal. Abban meg ugyan könnyen tudtak a régi elődeik alagutakat fúrni kézi erővel is, de az ugyanilyen könnyen be is omolhatott. És még egyszer mondom: a lyukban, ahová a gyerek beesett, mindenféle lapos kövek hevertek szerteszét, szóval olyan volt, mintha egy egykor kőboltívesre megépített alagút teteje omlott volna be egy darabon. Ez így végülis rendben lehet - csak hát az az alagút nem vasútméretű és továbbra is érthetetlen, hogy hogyan keveredik át a folyó felett (alatt). :)
Válasz
5/10
napraforgó 2020 jan. 07. - 19:02:04 5/10 Előzmény guess.who
(175/2088)
Elképzelhetetlen, hogy valakik valaha épitettek egy böhöm nagy alagutat és arról teremtett lélek nem tud Rokocán. Azért az emberek nem hülyék, mindig csak akkora alagutat csináltak, amely a célhoz feltétlen szükséges volt.
Válasz
5/10
napraforgó 2020 jan. 07. - 18:58:09 5/10 Előzmény guess.who
(174/2088)
Az 1890-ben, amit analógiaként hoztak fel, akik látták szintén volt alagút - ugyan a célját nem ismerem, de az egy bányavidék volt, ahol jellemzően sok tárnát nyitottak. A bányajáratokat nagyon komolyan kell biztositani, hogy a fölötte lévő föld ne omoljon a bányászokra. Nyilván egy más célú alagútnál is kellenek támfák, meg minden olyan eszköz, amivel biztositják a beomlás ellen.

Ha itt Rokocán is akarnak valami olyan alagutat csinálni, amely alkalmas egy vonat átvezetésére, ott nagyon komoly állványozásnak kell lenni.
Amennyi munka ott adódna, azzal egy újabb hidat is meg lehetne épiteni.
Válasz
guess.who 2020 jan. 07. - 18:34:08 Előzmény napraforgó
(173/2088)
Egyébként abban az ideális(!) esetben, ha az alagút valóban a megfelelő méretű egy böhöm vonatnak, illetve az iránya és a hossza is pont a szükséges, akkor akár még igaz is lehet az olcsóság, hiszen csak a síneket kell lefektetni az aljára. :) Más kérdés, hogy ki és miért épített volna korábban akkora alagutat? Léteztek ugyan már a török korból is menekülőalagutak (vagy legalábbis regék róluk :) ), de azok jellemzően "emberméretűek" voltak: azaz mondjuk 2 méter magasak és 1 méter szélesek, tehát azokban vasút biztosan nem tud közlekedni. Ha meg már a jóval nagyobb vonatok méretére kell megnagyobbítani, akkor kétséges az olcsóság, főleg ha sziklás a terep - bár a látottak alapján én inkább valamiféle löszös dombokra tippelnék, mintsem sziklákra, azokat meg könnyű megfúrni, csak éppen könnyen be is omolhatnak a vasúti közlekedéstől.
Válasz
guess.who 2020 jan. 07. - 18:28:06
(172/2088)
Vigyázz: azt nem tudjuk, hogy Rózsa nem volt-e már férjnél és mondjuk nem a szabadságharcban elesett férjétől örökölte-e az italmérését... A kora végülis engedné, a '48-as események szintén. :)
Válasz
guess.who 2020 jan. 07. - 18:26:50
(171/2088)
Nem tudom, ezt a logikai problémát én sem értettem: van egy folyó, az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy észak-déli irányú. Erre nagyjából merőlegesen (mondjuk kelet-nyugat) épül(ne) egy vasútvonal híddal. Namost valahol a közelében van egy minimum néhánytíz méteres domb, ami alatt van egy alagút (a barlang azért jellemzően nem egy egyenes vonalú valami, maradjunk az alagútnál, amit ember készített). Csakhogy: a folyó nem a domb tetején folyik (jellemzően sík vidéken vagy legalábbis mélyedésben), azaz a fentebbi "térképünkön" a folyó és a vasút által rajzolt kereszt bármelyik pontjára tesszük a dombot (és az alagutat), és képzeljük bele a vasutat, annak akkor is át kell haladnia a folyón (hiszen az nem csak egy 100 méteres szakasz, ahogy az első részben láttuk, hanem a falutól jóval messzebb kezdődik és végződik is). Azaz egy alagúttal nem kerülhető ki a folyó, legfeljebb akkor, ha az az alagút, fura módon pont a folyó alatt húzódik. De akkor miért van "domb alatt"? :)
Sehogy nem jó ez. :)
Válasz
guess.who 2020 jan. 07. - 18:21:32
(170/2088)
Ó, a dátumok írásban való "-ik" ragozását (pont helyett) még a kétezres évek után is sok helyen használták. De szerintem az 1980-as évek előtt, a járási rendszerben széltében használatos volt. Mai szemmel már nyilván fura.
Válasz
5/10
napraforgó 2020 jan. 07. - 16:54:11 5/10
(169/2088)
Még hogy olcsóbb lenne kiásni egy alagutat, mint megépiteni egy hidat? Valahogy nem hiszem el.
Válasz