Köszönöm, ennek a hangneme már jóval beszélgetõsebb stílusú volt. Amit látok, hogy én is és te is más oldalról közelítjük meg a dolgot. Én is és te is a saját hitünk - nézetünk - gondolkodásunk szerint. Ami úgy tûnik eléggé eltér, ami természetesen nem gond.

Korábban félreérthettél (vagy félreérthetõen fogalmaztam), ugyanis én nem kételkedem a holdutazásban, a holdra szállás tényében. Valamint ez a mmondat korábbi hszem végén ("A két digót játszó erkélyrõl lövöldözõ bipsi sem, hiszen gyülöletbõl embert öltek, ami miatt szintén nem.") nem én írtam, véletlen ott maradt. Az az illetõ írta akinek reagáltam a véleményére, csak véletlenott maradt de sajna nem tudomutána szerkeszteni a hozzászólásiam.

Azt hogy valaki keresztény, sokféleképpen megélheti. Lehet, hogy ateista, de annyira nem veszi a fáradtságot, hogyhamegkeresztelték gyerekkorában levetesse magát a "taglistáról". Lehet, hogy a karácsonyi misén megjelenik, de közben egész évben nem foglalkozik a dologgal. Lehet, hogy gyülekezetbe/templomba járó, de még nem a hite szerint cselekszik. És lehet, hogy mindenben meg akar felelni az általa helyesnek vélt vallás nézeteinek, hitelveinek. "baj, ha valakit a hite káros cselekedetre ragadtat" Egyetértek, de pont ez a nehéz, hogy a hitbuzgóság közepette már inkább elvakult fanatikussá válnak sokan és nem gondolkoznak, hogy már mire nem képesek - és most a keresztényekrõl beszélek elsõsorban.

Ezért nem mindegy ki miben és hogyan hisz, hogyan él. Vannak alapvetõ emberi kérdések és erre minden vallás / nézet / ideológia más választ mond (ha egyáltalán akar vagy tud rá válaszolni). Így például az evolúció szerint a véletlen során jöttünk létre és akár egy másik ilyen véletlen folytán el is pusztulhatunk egy pillanat alatt. Ezért ez nem válaszol azokra a kérdésekre, hogy miért élünk, miért szeretünk, mi a célunk. A kereszténység pont azért lett elterjedt és pont azért keresztények sokan ebben a mai világban is, mert választ kapnak ezekre a kérdésekre és megcsillan benne a remény, hogy a halálunk után ahhoz mérten, hogyan éltünk, élhetünk-e tovább, vagy nem. Ezért nem lenézendõ a hit, ami egyébként ugyanolyan biztos alapokon nyugszik, mint mondjuk az evolúció. Mindkettõben vannak dolgok, amik tények (pl. Jézus léte, akirõl több nem keresztény író által is fennmaradtak megemlékezések, szövegek / Állatok rendszertana - bár ehhez a témához kevésbé értek) és vannak dolgok, amihez hit kell (pl. Jézus fel is támadt / a semmibõl jött létre véletlenül a Föld. Ez utóbbi azért is érdekes, mert azt tanultuk, hogy: "Nincs semmi. És gázok találkoztak és BUMM, meglett a Világegyetem. De a gázok honnan keletkeztek?")

Abban biztos vagyok egyébként, hogy nem fogjuk megváltoztatni egymás gondolkodását, sokan ezért veszekednek fórumokon, mert mindenképp a maguk igazát akarják ráerõltetni a másikra. Én csak azt írom le, ahogy gondolom és ami szerint élek és amit kérlek fogadd el, mint ahogy én is elfogadom a te álláspontodat - ugyanis nincs megalapozott, 100%-is bizonyított nézet. Én hiszem, hogy nem véletlenül jöttünk létre. Hiszem, és remélem hogy van célja az életünknek, hogy oda kell figyelni a tetteinkre, mert ezek alapján ítéltetünk meg nem csak a Földön. Elfogadom, hogy vannak olyan dolgok a vallásban, amik nehezen elfogadható dolgok és amihez hit kell (pl. az általad említett: Jézus mártírsága dologban de ezen kívülvan még jópár), de az evolúciónak ugyanígy megvannak a hátulütõi, amik nincsenek megmagyarázva, amire még nem derült fény. Pontosan ezért mondom, hogy az evolúcióhoz is hit kell.

De még az egyik legelsõ hsz-emben kifejtettem azt is, miért ne lehetne a két dolgot egybe hozni? Miért ne lehetne, hogy nagy bumm helyett Isten teremtett és felgyorsította a kifejlõdés évmillióit 1 napba aztán továbbfejlõdtünk? Mindenesetre vannak emberek sokan akik így gondolkodnak. A lényege amit továbbra is mondani akarok, hogy mindenhez hit kell.

Igazad van, a hiszik szó igen durva helyesírási hiba. Kérlek bocsásd meg, hozzászólásom idején eléggé reggel volt még, pláne hogy nem aludtam semmit (egy hét múlva államvizsga) - ettõl függetlenül nem tudom miért kell kioktatni, amikor te is láthatod, hogy odafigyelek arra mit, hogyan írok le és milyen helyesírással.

Egyetértek a keresztény kultúráról írt pár mondatoddal. Ettõl függetlenül továbbra is azt mondom, más egy kultúra, más egy hit és más a személyes életünk, pláne ebben az egyre inkább vegyített kulturális összhatásban.

A hitet nem mosom össze. Mi a hit? Valami ami még nincs, vagy nem tudunk róla hogy van, de reménykedünk benne, bízunk benne. Bízunk egy sikeres vizsgában, vagy reméljük hogy halál után is van élet. Pszichológiailag ugyanazt jelenti. "Továbbá én bizony nem szívesen engedném meg a másiknak, hogy olyasmiben higgyen, melynek alaptanai, hittételei mások ártalmára irányulnak." Miért? Nem szabad hinni? Ez olyan, mintha a gondolkodását akarnád megakadályozni! Nem a vallási cselekedetkrõl, hanem a hitrõl beszélünk, ami két külön dolog. A mormonok hisznek a halál utáni életben és ezért arra ösztönzõ írásaik vannak, hogy legyél öngyilkos, sõt embertársad lelki békélye miatt öld meg õt ha bûnt követett el. De más az hogy valaki ebben hiszik és más hogy meg is cselekszi. Engem nem zavar az ha valaki Buddhában hisz vagy épp Jehovás, vagy ateista. Az a kérdés, hogy a cselekedete a társadalom/egyének/stb. ellen irányul-e, vagy sem?

Én nem a tutit mondom meg, hanem a saját véleményemet! :)

Ha zavart, hogy kiemeltem pár szót, ne haragudj érte. Ott felvittem a hangsúlyt, nem a kontextust akartam láttatni, csak érzékeltetni, hogy pontosan mirõl is van szó...

Miért érdekeljen az, hogy Freud mit gondolna rólam? Korábban is írtam: Ne azzal foglalkozzunk már hogy mások mit gondolnak rólunk, hanem hogy mi mit gondolunk magunkról! Természetesen elõbbi is fontos, de mindenképp elõrébbvaló pl. az hogy a feleségem, családom, barátaim mit gondolnak rólam. Freud hátul lenne ebben a sorban. :)

Azt viszont nálad sem értem miért kell személyeskedni, de már megtapasztaltam, hogy fórumokon sajnos ez a szokás, ha valakinek nem tetszik a mondanivalója nem csak a gondolatába, de az illetõbe is jól belekötök. Ha jól esik, akkor tessék! :)

A film király, nézzétek meg, de most OFF:

Bírom azt, aki személyeskedve reagál arra, ha a véleményére válaszolok, ez olyan, mintha én magam jobban érdekelném az illetõt, mint az amit mondtam... Én szeretném ezt kerülni.

A Holdra szállást nem értem miért magyarázod meg itt ebben a fórumban, nem mondtam hogy én mit gondolok róla, csak azt, hogy sok ember hisz egyik és másik végletben, de az, hogy melyik részét hisszük el kevésbé hat ki életünkre (szerintem).

"Nem lehetsz jó is és rossz is, senki nem szolgálhat két úrnak, mert akkor az egyiket szereti, a másikat gyûlöli."
Ezzel egyetértek. Azonban további eszmefuttatásoddal nem. Én nem mondtam azt, hogy sosannah, vagy a nigger odajut-e vagy sem. Csak annyit mondtam, hoyg szerintem nem ezen kellene vitatkozni, és hogy ne mi akarjuk eldönteni a dolgot. Természetesen én is úgy gondolom, hogy helytelenül cselekedtek, de az õ helyzetükben lehet, hogy én sem másképpen cselekedtem volna, nem tudom. Ezt csak az Úrnak van joga megítélni.

Azt sem mondtam, hogy mindenképpen van egy Isten, csak azt, hogy mindenkinek van egy hite, engedjük meg egymásnak, hogy abban higyjen amiben szeretne.

Úgy azt hiszem ennyi, bár elég régen írtam az elõzõ hsz-emet, igazából volt olyan mondatod amit így utólag nem is tudtam hová tenni, pl. az utóiratban említett apostolokról való tényt sem. Nem tom mit akartál vele mondani.

:D tudjuk

ezt õk élvezik

nem az.